Hármas és négyes az újszülöttek személyi száma
Az 1975-ben bevezetett személyi szám (mai hivatalos neve: személyi azonosító) ÉÉ- HH-NN formátumú képzése miatt vált szükségessé az első számjegy megváltoztatása. Máskülönben ütköznének az 1900-ban és a 2000-ben születetteknek kiadott számok - mondta el lapunknak Szalay László, a BM Központi Hivatal Igazgatási és Felügyeleti főosztályának vezetője. Itt nem Y2K állóságról van szó, hanem a ,,betelt" kerek száz év miatt változik meg a különleges első számjegy.
A személyi azonosító képzésének szabályait az 1996. évi XX. törvény rendezi. Az 1900-as években született magyar állampolgárok 1 és 2-vel kezdődő személyi számot kaptak. Az eredeti számkiosztás szerint a 3-mal és 4-gyel kezdődő számok az 1800-as években született magyaroknak jutottak, és idén januártól ismét aktuálisak. Attól azonban nem kell tartani, hogy január elseje után a néhány 100 éves magyar azonosító jele összeakadna a 2000 utáni újszülöttekével. Az 1800-as évek elejéről ugyanis már senki nem él közöttünk.
A képzési algoritmus |
A 11 jegyű személyis azonosítójel első jegye egyszerre évszázad, születési hely és nemfüggő. A következő 6 számjegyet az ismert módon a születési dátum adja. A számsor utolsó 4 jegyéből 3 az azonos napon születettek közti ,,sorszám", míg a legutolsó egy matematikai ellenőrző szám. |
Az 1991/15-ös alkotmánybírósági határozat többek közt alkotmányellenesnek minősítette a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító használatát. Ennek megfelelően változott meg például az első ,,köztársasági" személyi igazolvány, bevezették a tb-kártyát és az adókártyát. A jogosítvány és a gépjárművek régi típusú forgalmi engedélyének formátuma az AB döntése nyomán nem változott, de a személyi szám beírására szolgáló 11 kockába már régóta csak a tulajdonos születési dátumát vezették be.