Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Tőkehalak elfogására alkalmas, módosított hálóval szeretné elfogni a Loch Ness-i szörnyet a svéd Jan Sundberg. Az állat elfogása után a férfi a szörny bőrének egy darabját tervezi eltávolítani, azt pedig tudományos kutatásokra felhasználni.
A háló veszélyezteti a szürke fókákat
A svéd férfi terve óriási megrökönyödést váltott ki a szörnyet és az őt övező legendát kedvelők és ápolók körében. A BBC-nek nyilatkozó Dick Raynor, a Loch Ness-i szörny vizsgálója szerint az állat elfogására irányuló tervek ,,etikátlanok és rosszul kigondoltak". Szerinte a hálók veszélyt jelentenek a Ness folyón keresztül a tengerből a tóba vándorló szürke fókák számára is.
Nemcsak a szörny tervezett elfogása, hanem az azutáni bánásmód is széleskörű ellenérzést váltott ki. ,,Ha a szörny valóban létezik, és elfogják, akkor a törvény értelmében védett minden erőszakos tevékenység ellen" - mondja egy polgármesteri hivatal állatvédője.
A legenda
A Loch Ness-i szörny legendája 1933-ban keletkezett és 1992-ig állítólag több mint háromezren látták őt. Az első szörnykutató expedíciót 1934-ben szervezte sir Edward Mountain és 20 emberrel dolgozott. Az 1987-es Deepscan ,,hadművelet" is eredménytelenül ért véget, annak ellenére, hogy 24 legjobb elektronikai eszközökkel felszerelt hajó pásztázta a vizet. A Loch Ness Vizsgálóirodát már 1961-ben megalakították. A huszadik század első felében az osztrák kormány úgy próbálta beállítani a szörnyet övező legendát, mint a brit kormány turistaellopó összeesküvését. A Ness tó 240 méter mély és 36 km hosszú, Nagy-Britannia legnagyobb frissvízű tava.
Webkamerák hálójában
A Loch Ness-i szörny feltételezett lakóhelyét több mint egy éve víz alatti és víz feletti webkamerák tucatja figyeli, és természetesen a neten is korlátozás nélkül megfigyelhető. A technika segítségével egyelőre senki látta a szörnyet, a létezését övező legenda továbbra is hatékony turistacsalogatónak bizonyul.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
