'Csak valami nagy baj ne történjen'

Noha Magyarországot nem fenyegeti olyan kataklizma, mint a csaknem háromszázezer halálos áldozatot követelő délkelet-ázsiai szökőár, vagy a Törökországot, Iránt gyakran megrázó földrengések, a szakértők mégis joggal tartanak egy esetleg bekövetkező komolyabb természeti, ipari vagy közlekedési katasztrófától.

A katasztrófa-elhárítási, rendőrségi, mentőszolgálati berkekben jártasak jól tudják, hogy ilyen esetekben életbevágó fontosságú a gyors és hatékony információcsere, de jelenleg a magyar készenléti szolgálatok - a rendőrség, a mentők, a tűzoltók, a honvédség, a határőrség, tehát minden olyan szervezet, amely képes beavatkozni egy rendkívüli helyzet elhárítása érdekében - csak igen nehézkesen tudnak egymással kommunikálni.

"Ezeknek a szervezeteknek egymástól elkülönülő, önálló mobil kommunikációs rendszereik vannak, amik nem kompatibilisek egymással" - mutat rá Hóka Miklós mérnök alezredes, a Magyar Honvédség Híradó Parancsnokságának kiképzési főnöke.

Életek múlhatnak a gyorsaságon

"A gond ott kezdődik, hogy egy rendkívüli helyzetnél a vezetésnek - ami összefogja a mentési munkákat, meghatározza a fő tevékenység irányvonalát, erőket, eszközöket csoportosít át a kritikus helyszínekre - folyamatosan gyűjtenie kell a szükséges információkat a helyszínen lévőktől, ugyanakkor utasításokat kell eljuttatni hozzájuk, a hatékonyság növelése érdekében" - magyarázza az alezredes, akinek az egyik kutatási szakterülete a mobilkommunikáció és ágazatai, ezek között a készenléti szolgálatok rádiórendszerei. "Ez az információgyűjtés vezetékes vonalon gyakran nem megoldható, mivel a Matáv vezetékes telefonvonalai végesek, és az alternatívaként felfogható GSM mobiltelefon rendszerek sem nyújtanak tökéletes megoldást, bár jobb híján lehet rájuk építeni."

A rendkívüli helyzetekben általában az időtényezőnek van a legnagyobb jelentősége, azaz elvileg nem megengedhető, hogy az életbevágó információ, amin emberek élete múlhat, három kommunikációs rendszeren is végigmenjen, mielőtt az illetékesekhez eljut. Jelenleg ugyanis ez a helyzet: a helyszínre elsőként kiérkezők, például a tűzoltók, saját rádióhálózatukon leadják a központjuknak az adatokat - mondjuk arról, hogy hány sérültet kellene sürgősen ellátni -, innen az illetékes mentőszolgálati központba azonban csak vezetékes telefonon ér el ez az információ, majd a mentők saját "különbejáratú" rádiórendszerén jut tovább a rohamkocsikhoz.

"Elsősorban ezért lenne célszerű az egységes rendszer kiépítése, amely a sokszor létfontosságú időtényezőt is csökkentheti" - mondja Hóka alezredes.

Létezik megoldás

A digitális technológia fejlődésével a gyártók igen magas színvonalú, úgynevezett zártcélú mobil rendszereket alakítottak ki, és erre az Európai Unión belül megalkottak egy egységes szabványrendszert, amely a fentebb taglalt problémát hivatott megoldani. 1994-ben fogadták el e szabványokat, és a Schengeni Egyezményhez csatlakozott országok vállalták azt, hogy országaik területén rövid időn belül kiépítik az egységes, a készenléti szolgálatoknak megfelelő titkossággal, adatátviteli képességgel funkcionáló mobil kommunikációs hálózatokat. Erre az egyezményre készült el az úgynevezett földfelszíni trönkölt rádiórendszer (angolul Terrestrial Trunked Radio System, TETRA), ami egy professzionális felhasználásra tervezett, a 380-470 MHz-es frekvenciasávban működő mobil távközlési rendszer. (Ma már a 960-980 MHz sávon is üzemelnek TETRA rendszerek.)

Az évek során rengeteg pozitív visszajelzés érkezett a TETRA-t rendszerbe állító országokból: a rendszert nagyon jól lehet hasznosítani a készenléti kommunikációban, a beszéd és adat együttes átvitelében. Egy TETRA végkészülék képes közvetlen összeköttetésben, kézi rádióként is üzemelni. Ezek a készülékek - a kritikus helyzetekben előbnyt jelentő - vészhívó gombbal is el vannak látva, továbbá központilag le lehet tiltani a készülék működését, tehát ha illetéktelen kezekbe kerül egy TETRA rádiótelefon, akkor meg lehet előzni az esetleges, rendszeren belüli visszaéléseket.

A biztonságot tovább növeli, hogy a TETRA rendszer végkészülékei hatékony titkosításra képesek, azaz képesek kiszűrni azt a lehetőséget, hogy avatatlan fülekhez eljusson a hanginformáció, esetleg az adatforgalom. Például a jelenleg használt rendőrségi hullámhosszok esetében sajnos fennáll ez a lehetőség. A titkosító kulcsokat központilag osztják ki, rendszeresen lehet frissíteni az aktuális kódolást, így ha netalán valaki mégis beszerez egy ilyen drága készüléket, akkor sem tudja lehallgatni az adást, mivel a központilag kiosztott kódhoz már nem juthat hozzá.

Tendernyi gond

Két nagy cég gyárt és szállít Európában komplett rendszereket: a Nokia és a Motorola, mellettük kisebb cégek is léteznek, amelyek részegységek előállításában, szoftverek fejlesztésében vesznek részt. Magyarországon mindkét cég jelen van, de jelenleg nincs semmilyen döntés, arról, hogy melyikük építhetné a TETRA-t, sőt még arról sincs döntés, hogy építeni kell. A dolog 2003-ban akadt el, amikor a Magyar Posta kiírta, majd eredménytelenné nyilvánította a TETRA-tendert. Azóta sincs semmiféle hálózatkialakítás, ma, 2005-ben ugyanott tartunk, ahol ezelőtt tíz évvel: Magyarország még mindig nem rendelkezik egységes készenléti rádiórendszerrel, amely minden viszonylatban képes lenne megfelelő zártságot biztosítani. A katasztrófavédelmi helyzeteket szabályozó törvények és rendeletek máig nem adnak arra nézve konkrét utasítást, hogy az együttműködésre hivatott szervezetek milyen módon kommunikáljanak egymással.

Pedig ha a jelenleg legégetőbb problémát, a hazai folyókon levonuló árhullámot és az árvizet nézzük, akkor egy egységes elven működő, a készenléti szolgálatok egységes kommunikációs támogatását megvalósító rádiórendszernek igenis létjogosultsága van. A mobil bázisállomásokkal telepíthető TETRA rendszerrel például gond nélkül le lehetne fedni a hazai folyók teljes hosszát, állítja a mérnök alezredes.

Új pályázat

A hazánkban eddig csak pár hónapos tesztüzemet megélt TETRA projekt idén feltámadni látszik többéves tetszhalott állapotából. A terv a Magyar Posta hatóköréből a Miniszterelnöki Hivatalhoz, majd az informatikai tárcához került, és idén februárban kormánybiztost neveztek ki "az egységes digitális rádió-távközlő rendszer (EDR) létrehozásához és működtetéséhez szükséges döntések és intézkedések" előkészítésére. A kormánybiztosnak kell emellett a szükséges jogszabály, illetve kormányhatározat módosításokról, költségvetést érintő intézkedésekről előterjesztést készíteni. Március elején pedig arról jött hír, hogy hamarosan újra kiírják a tendert a TETRA kiépítésére.

A Közbeszerzési Értesítőben március 25-én jelent meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal előzetes összesített tájékoztatója az "egységes dititális rádiótávközlési szolgáltatásra" kiírandó tenderről. A pályázó cégeknek ezek után körülbelül egy hónap áll a rendelkezésükre, hogy jelentkezzenek, majd egy előzetes szelekció után a bennmaradó cégek megvásárolhatják a tender részletes leírását.

A pályáztatás kétfordulós, tárgyalásos eljárás lesz, és mint a kiírásból is kiderül, a magyar állam nem technológiát, hanem szolgáltatást kíván vásárolni, azaz az elbírálásnál a komplett szolgáltatás minősége és költsége esik majd leginkább latba.