Egyre jobban átnedvesednek a gátak
További Bulvár cikkek
Versenyfutás zajlik az idővel, ugyanis a rendkívül magas vízállástól védő gátak egyre inkább átnedvesednek. Jelenleg a Tiszán a Köröszug térségében három helyen a legkritikusabb a helyzet a töltések megrepedése miatt. A veszélyhelyzet változatlan, mert a Hármas-Körös ugyan apadt néhány centiméterrel, ám legalább egy méteres vízszintcsökkenés lenne kívánatos, hogy a nagy víznyomás megszűnjön.
Jár a vonat Szeghalom és Vésztő között
Hétfő délutántól ismét megindulhatott a vasúti közlekedés Vésztő és Szeghalom között, miután megszüntették az árvíz miatt elrendelt Berettyó vasúti híd leterhelését. A kővel megrakott tehervagonokat azért kellett a vasúti hídra vontatni, mert ezzel akadályozták meg, hogy az áradás miatt a híd szerkezete elmozduljon a helyéről.
Az árvízi helyzet miatt továbbra is vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat Tiszaalpár és Lakitelek, Kunszentmárton és Tiszaföldvár, valamint Kunszentmárton és Lakitelek között.
Hétfőn hajnalban újabb repedés keletkezett a térségben az Istvánháza nevű településnél. Jelenleg 20 katonai kétéltű szállítójármű, valamint négy helikopter szállítja a zsákokat a kritikus pontokra. A másik két veszélyeztetett település, Csépa és Tiszasas területéről, a tengerszinttől számított 86 méter alatt fekvő részekről megkezdték az emberek és a javak kitelepítését.
A miniszter modellezik
A Tiszán és mellékfolyóin várhatóan még egy hétig fennmarad a jelenlegi kritikus árvízi helyzet, mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter hétfőn Budapesten. A Köröszug térségében kialakult helyzet kapcsán készített vízügyi modelleket mutatott be, amelyek gátszakadás esetén a következményeket vázolják fel. Ezek szerint a töltés áttörése esetén a térség összesen 4.500 lélekszámú három települését öntene el a folyó.
Szelevény járna a legrosszabbul, ahol csak a tengerszint feletti 86 méteres magasságban fekvő temető, szőlős, templom és vasútállomás maradna szárazon. Csépa belterületén a település nagyobbik fele érintetlen maradna, Tiszasason pedig még kisebb részt veszélyeztetne az ár, mondta a miniszter. Dobson Tibor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője hozzáfűzte, hogy az elmúlt napokban 1.854 embert hagyta el otthonát csak erről a három településről.
További kitelepítések
Tovább nőtt az árvíz miatt kitelepítettek száma, eddig 2.428 embernek kellett elhagynia otthonát, közölte Dobson Tibor. Árvízi veszélyeztetettség miatt pedig a Szolnok megyei Szelevényből további 250 embert kellett kitelepíteni vasárnap, tette hozzá.
Persányi Miklós szólt arról is, hogy a Vásárhelyi terv tíz év múlva esedékes befejezését követően a jelenlegihez hasonló árhullám vízszintje egy méterrel válik csökkenthetővé árapasztó tározókkal. Azonban a megépíteni tervezett 11-12 tározóval sem válik lehetővé a jelenlegihez hasonló helyzetben az, hogy ne kelljen homokzsákokat használni a gátak magasításához, hívta fel a figyelmet a miniszter.
Lassú apadás
A Tisza a felső és középső szakaszán Szolnokig apad. Alatta a déli országhatárig túl van a tetőzésen, de nagyon lassú az apadás: Szolnokon a Tisza a tetőzés óta 3 centimétert, Csongrádnál 8 centimétert, Szegednél 5 centimétert apadt.
Csongrádnál a Tisza hétfő reggel 6 órakor 32 centiméterrel az eddigi legmagasabb vízszint felett állt, csupán 3 centimétert apadva a lassan egy hete tartó tetőzéstől. Reich Gyula vízügyi szóvivő megjegyezte, hogy a rendkívül lassú apadást figyelembe véve hétvégéig is csupán 20-30 centiméteres vízszintcsökkenés várható.
Rendkívüli készültség
Rendkívüli készültségi fokozat van 793 kilométer védvonalon a Tisza folyó Kisköre és a déli országhatár közötti szakaszán, továbbá a Zagyva, és a Maros folyó torkolati védelmi szakaszain, valamint a Hármas-Körös teljes hosszán. Harmadfokú a készültség a Tiszán a Tokaj és Kisköre között, a Berettyó alsó és a Sebes-Körös torkolati szakaszán, valamint a Hortobágy-Berettyón összesen 603 kilométer védvonalon.
Vízügyi szakemberek irányításával katonák erősítik a gátat Csongrádtól délre, ahol a hét végén ötven méteres szakaszon a mentett oldalon megcsúszott a töltés, mondta el a helyszínen a munkálatokat irányító Kovács József ezredes. A munkában szombat délutántól kezdve 12 órás váltásokban négyszáz Hódmezővásárhelyről érkezett katona vesz részt.
A gátba bejutott víznek a mentett oldali rézsűben, altalajban vagy töltésköröm közelében való koncentrált kilépése. Kéregcsurgásnak (vagy kontúrcsurgásnak) nevezik azt az árvízi jelenséget, amikor a töltésbővítéseknél az összeépítési réteg határa mentén alakul ki csurgás. Talpcsurgásnak nevezzük a töltésalapozás mentén kialakuló csurgásokat. A csurgások a töltések inhomogenitására vezethetők vissza, általában lépten-nyomon fellépnek az árvízvédelmi töltések mentett oldali rézsűjében, illetve a mentett oldali körömben. Veszélyes járatos erózióvá fejlődhetnek. A csurgás túlfejlődése következtében rézsűcsúszások keletkezhetnek, illetve a csurgás átmérőjének bővülése gátszakadássá fejlődhet.
BuzgárAz árvízvédelmi gátak legveszélyesebb jelensége. A töltésre ható egyoldalú hidrosztatikus nyomás következtében a mentett oldalon alulról fölfelé ható áramlásból kialakult koncentrált vízfeltörés, ami a vízáteresztő réteg finomszemcséjű anyagával keveredve jelenik meg.
SzivárgásA töltés folyó felöli oldalát borító árvíz a nyomás hatására igyekszik a töltéstestbe, illetve az altaljba behatolni. Mivel abszolút vízzáró talaj nincs, a víz a gát anyagának pórusait bizonyos idő alatt kisebb-nagyobb magasságig kitölti, azokban a mentett oldal felé mozog. Veszélyessé akkor válik, amikor a gáttest teljes keresztmetszetében átnedvesedik, és a szivárgó víz a mentett oldalon megjelenik, azaz a töltés átázik. A vízzel telített töltés állékonysága kisebb, mint a száraz vagy nedves töltésé. Következménye akár gátszakadás is lehet.
(forrás: ovf.hu)