A nemzetbiztonsági hivatal is beszállt az uránhajszába

Nem túlzás azt állítani, hogy a világ minden szegletébe eljutott a szlovák és a magyar rendőrség szerdai közös akciójának híre. Mint arról csütörtökön részletesen beszámoltunk, először arról érkezett híradás, hogy elfogtak a szlovák-magyar határnál három férfit, akik egymillió dollárért el akartak adni egy kilogramm radioakítv anyagot.

Délutánra kiderült, hogy kevesebb, "csupán" fél kilogramm veszélyes anyagról van szó, ami nagy valószínűséggel az egykori Szovjetúnió valamelyik utódállamából származik és a csempészek Magyarországon juthattak hozzá. A hírt aggasztóvá az tette, hogy egyértelművé vált: nukleáris fűtőanyagnak vagy atomfegyver készítéséhez is alkalmas uránt próbáltak Szlovákiába csempészni.

Az NBH is rajta van az ügyön

Az ügy jókora nemzetközi visszhangja érhető, a tudósítások zöme kitért a tágabb körülményekre, különös tekintettel a terrorista csoportokra, amik vevők lennének az Ukrajnából, Oroszországból, Kazahsztánból származó hasadóanyagokra, amikből ha nukleáris fegyvet nem is, de úgynevezett piszkos bombát tudnának készíteni.

Arról egyelőre nincs megerősített információ, hogy a magyar hatóságokkal kapcsolatba léptek-e már nyugati nyomozóhatóságok, titkosszolgálatok. Felmerül ugyan a kérdés, hogy vajon Magyarország mennyire bejáratott tranzitország a volt szovjet tagköztársaságokból kiszivárgó radiokatív anyagok csempészetében, illetve, hogy működhetnek-e hazánkban, vagy a környező országokban olyan bűnözői, vagy terrorcsoportok, sejtek, amik keresletet képeznek az ilyen anyagok terén, de többnyire csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni ezekkel kapcsolatban.

Annyit tudni, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal természetesen külön foglalkozik az uráncsempészettel, mert az súlyos biztonsági kérdéseket vet fel. A polgári nemzetbiztonsági szervek illetékese az Index megkeresésére annyit közölt, hogy az adott konkrét ügyről a szolgálat munkájának jellegénél fogva nem nyilatkozhat, "az azonban tény, hogy az ilyen jellegű cselekményekkel kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Hivatal, együttműködve a rendőrséggel, adatot gyűjt, felderítő munkát végez". (Ez persze evidens is a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.évi törvény 5.§ pontjai alapján. Ezek a pontok - egyebek mellett - terrorcselekmények megakadályozásáról, nemzetközleg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának meggátolásáról szólnak.)

Határeset

Az aktuális európai uniós kérdések, azaz a schengeni határok változtatása miatt is különösen érzékeny probléma lehet az uráncsempészet megjelenése, vagy felszínre bukkanása, hiszen Magyarországnak pont ezekben a hónapokban kell határozottságot és szakszerűséget mutatnia az unió keleti határainak védelmében, főként az Ukrajnából érkező bűnözés megállításában. "A schengeni átalakulás miatt még szigorúbb lesz az ellenőrzés és mivel megszűnnek a belső uniós határok, a mélységi ellenőrzés jut majd nagy szerephez. Szúrópróbaszerű, kockázatelemzésen vagy kapott információkon alapuló ellenőrzések lesznek folyamatosan" - mondta az Indexnek Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője.

A vasúti és közúti átkelőhelyek zöme egyébként alkalmas arra, hogy a vámosok és határőrök a megfelelő detektorokkal és műszerekkel kimutassák az esetlegesen sugárzó csempészárut. Tehát ha Záhonynál valaki be szeretne hozni Ukrajnából egy kilogramm dúsított uránt, azt szinte bizonyos, hogy kiszúrják a vámosok. Arról azonban, hogy mely határátkelőhelyek vannak felszerelkezve ilyen műszerekkel nem árulta el a szóvivő, mint mondta biztonsági okokból nem szívesen nyilatkozna erről.

Trükkösek akartak lenni

Az ügy jelenleg még annyira a korai szakaszában tart, hogy nem lehet még biztosat tudni aról, pontosan milyen anyagot is csempésztek a szerdán elfogott férfiak. A sajtóban megjelent cikkekben ellentmondásos, cseh, szlovák és magyar, hivatalos és nem hivatalos forrásokból származó információk keveredtek. Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője elmondta, az első hírek azért szóltak egy kilogramm körüli sugárzó anyagról, mert ekkora tömegű port találtak a szlovák rendőrök a két lefoglalt csomagban. Az csak később, az elsődleges vizsgálatok után derült ki, hogy az egyik csomagban nem urán, hanem vaspor volt, azaz a csempészek, vagy azok megbízói át akarták verni a megrendelőket.

Kérdés még, hogy a lefoglalt nettó 481,4 gramm uránvegyület pontosan mi és milyen összetételű. A szlovák rendőrség közlése szerint az ólomtartályban talált por 98,6 százalékban 235-ös izotópszámú uránt tartalmaz, tehát atomfegyver gyártásához bőven megfelelő dúsítottságú.

Az urán természetes állapotban csak igen kis mennyiségben, kevesebb mint egy százalékban tartalamazza az instabil, könnyen bomló 235-ös izotópot. Ahhoz hogy atomreaktorok fűtőanyagául vagy atomfegyverekben lehessen uránt használni, dúsítani kell a 235-ös izotóp tartalmát, le kell választani mellőle a stabil 238-as izotópot, ami költséges és komplikált technológiai folyamat. Atomerőművekben 3-5 százalék 235-ös izotóptartalmú uránt használnak, míg nukleáris fegyverekhez 85-95 százalékos összetételre van szükség, bár vannak olyan riasztó becslések is, hogy egy primitív, de azért működőképes atombombához már húsz százalék is elég.

Dúsítási kérdés

A szlovák rendőrség adatai alapján tehát a lefoglalt anyag minőségileg bőven alkalmas tömegpusztító nukleáris fegyver készítéséhez is, mégha a mennyisége töredéke is az atombombához szükségesnek. (A pusztító láncreakcióhoz kellő kritikus tömeg: körülbelül 25 kilogramm dúsított urán.) Több forrás szerint azonban félreértés lehet a rendőrségi közlés mögött, azt csak alapos szakértői vizsgálat tudja majd ennyire precízen megállapítani, hogy milyen dúsítottságú fokú a csempészett anyag. Az az információ, hogy férfiaknál talált uránnak az egészségügyi tűréshatárnál negyvenszer nagyobb a sugárzási értéke, mindenestre arra utal, hogy viszonylag nagy mennyiségben tartalmazza a 235-ös izotópot. A szakértői vizsgálat gyorsaságától függően a következő napokban, hetekben várható erre a kérdésre pontos válasz.

Arra viszont jó darabig nem lehet számítani, hogy kiderülne, melyik szovjet utódállamból, milyen útvonalon, milyen közreműködők révén és mikor került Magyarországra a hasadóanyag. Azt is csak a hosszas nyomozás végén lehet majd megtudni, hogy kik voltak az átvágni szándékozott megrendelők, akik egymillió dollárt kínáltak volna az egy kilogrammnyi (fele részben tehát "hamis") áruért. Egyelőre alig van arról információ, hogy kik a csempészek, akik közül az egyik magyarországi fakereskedő. A rendőrség a nyomozás érdekére hivatkozva még annyit sem árult el, hogy tettek-e értékelhető vallomást az őrizetbe vett csempészek.

További kérdések

Nem tudni azt sem, hogy hol rejtegethették hazánkban a fél kilónyi uránt. Annyit mondott ezzel kapcsolatban Horváczy Emese, hogy a rendőrség szemmel tartotta a Magyarországi tartózkodásuk alatt a gyanúsítottakat, és a sugárzó csempészáru a határátlépési kísérlet előtt nem sokkal kerülhetett hozzájuk, valahol a határ közelében.

Még egy vitatott aspektusa van a magyar vonatkozású bűncselekménynek: a rendőrség és velük egyetértésben a sajtó egy része határozottan állítja, hogy a lefoglalt anyag alkalmas úgynevezett piszkos bomba fabrikálására. E nézet szerint uránporral töltött, hagyományos robbanóanyaggal felrobbantott pokolgép a lakosságra veszélyes radioaktív szennyezést tud produkálni viszonylag nagy területen. Ezzel szemben angol és amerikai egyetemi szakértők, kutatók, biztonsági elemzők állítják, hogy a dúsított urán erre nem alkalmas, mert van annyira stabil, hogy nagy területen szétszóródva nem jelentene komoly egészségügyi veszélyt.