Megvizsgálták a Magyarországról Szlovákiába csempészett uránport

Megszületett a radiokémiai szakértői vélemény a magyar-szlovák-ukrán uráncsempészési ügyben, így eggyel kevesebb a megválaszolatlan kérdés a rendkívüli bűncselekmény körül. Peter Novotny, a radioaktív anyagot vizsgáló laboratórium vezetője a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta, hogy a szerdán Szlovákiában lefoglalt anyag alacsony dúsítottságú urán volt. Novotny szerint az alig fél kilogrammnyi uránvegyület önmagában túl kevés lett volna egy piszkos bomba előállításához.

Juraj Václav, a szlovák atomenergiai ellenőrzési hivatal munkatársa viszont a cseh hírügynökségnek elmondta: éppenséggel lehetett volna piszkos bombát készíteni az uránból, de a robbanásnak inkább pszichológiai, pánikkeltő hatása lett volna, súlyos életveszélyt, egészségügyi kockázatot nem jelentett volna.

Két csomag

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a szlovák rendőrség a magyar hatóságokkal együttműködve 481,4 gramm dúsított uránt foglalt le szerdán két csempésztől a Lácacséke-Perbenyik határátkelőnél, a szlovák oldalon, és őrizetbe vették a magyar oldalon harmadik társukat is. A csempészek egymillió dollárért akarták eladni a veszélyes árut.

A rendőrök két csomagot találtak az elfogott férfiaknál, ezek egyike tartalmazta a dúsított uránt, amihez a jelek szerint Magyarországon juthattak hozzá. Michal Kopcik, a szlovák rendőrség vezetőjének első számú helyettese csütörtöki pozsonyi sajtótájékoztatón azt közölte, hogy az uránpor 98,6 százalékban 235-ös izotópszámú uránt tartalmaz, és többféle módon felhasználható, egyebek között "piszkos bomba" készítésére.

Alacsony dúsítottságú urán

A bejelentés után több helyen is felvetődött, hogy félreértés állhat a Michal Kopcik általt közölt adatok mögött. A pénteken ismertetett szakértői vélemény fényében egyértelműnek tűnik, hogy a 98,6 százalék az anyag tisztaságára vonatkozik (azaz 100 gramm porban 98,6 gramm uránvegyület van) és nem az izotóptartalomra. (A természetes uránércben főként a stabilabb, 238-as izotópszámú urán található és kevesebb mint egy százalék az instabil, könnyen bomló 235-ös izotóp. Ahhoz hogy atomreaktorok fűtőanyagául vagy atomfegyverekben lehessen uránt használni, dúsítani kell a 235-ös izotóp tartalmát. Atomerőművekben 3-5 százalék 235-ös izotóptartalmú uránt használnak, míg nukleáris fegyverekhez 85-95 százalékos összetételre van szükség.)

A Peter Novotny által közölt információból, ami szerint alacsony dúsítottságú urán (low-enriched uranium) volt a csempészeknél, arra lehet következtetni, hogy a porban lévő uránvegyületben csak 3-4, de legfeljebb 20 százaléknyi 235-ös izotópszámú urán volt, így a csempészett anyag atomerőművek fűtőanyagául szolgálhat legfeljebb.

Tranzitország

A szlovák szakértői vélemény persze önmagában nem jelenti azt, hogy el kellene bagatellizálni az ügyet, a Nemzetközi Atomenergiaügynökség figyelmeztetése szerint 2006-ban több mint 250 bejelentés érkezett ellopott vagy elveszett radioaktív anyagokról világszerte, háromszor annyi mint 2002-ben.

A mostani eset pedig egyértelművé tette: kereslet és kínálat is van a feketepiacon a sugárzó anyagok iránt, a megrendelők mögött álló terrorcsoportok készek egymillió dollárt is fizetni a volt szovjet tagállamokból származó áruért, és a belső uniós határait ezekben a hónapokban felszámoló Magyarország ideális tranzitútvonal lehet ebben a folyamatban. Az egyik legfontosabb nyitva lévő kérdés ezzel kapcsolatban továbbra is az, hogy honnan, mikor és hogyan került hazánkba a fél kilónyi uránpor.