A legrosszabb szóról szavaztak a németek

A gazdasági nehézségek közepette sokat emlegetett szörnyű kifejezés azt a teljesítménynövekedést jelenti, amely az elbocsájtásokkal érhető el egy vállalatnál. Az Entlassungsproduktivität szót a most folyó bértárgyalások közepette is gyakran bevetik a szakszervezetekkel folyó egyezkedések során. A szakszerűnek hangzó, kellően nyakatekert és hosszú fogalom emlegetése a vállalatoknál kiválóan alkalmas arra is, hogy megindokolja a gyakran emberfeletti túlterheltségét azoknak, akik megtarthatják állásukat.

Az Év szavát és az Év "legellenszenvesebb" szavát minden évben egy öttagú zsűri választja ki. Utóbbi kifejezés alatt az olyan német nyelv ellen elkövetett merényletet értik, amely egymáshoz nem illő dolgokat kapcsol össze, és tartalma veszélyes vagy embertelen.

A zsűrihez idén több mint ezer jelölés érkezett ilyen kínos kifejezésekből. A második helyre a „becsületgyilkosság” (Ehrenmord) került, amelyet a - főként török - családok tisztességét megsértő nők ellen követnek el. Ezt a német kultúrától idegen kifejezést a sajtó minden kritika nélkül vette át - áll az indoklásban. A bronzérmes a "bombaholokauszt" (Bombenholocaust) kifejezés lett, amelyet egy szászországi szélsőjobboldai tartományi képviselő ötölt ki. A zsűri szerint a politikus ezzel a német lakosság háború alatti szenvedéseire utaló szóval a náci tömeggyilkosságokat próbálta meg elbagatelizálni.

Az év legrosszabb kifejezései címet Németországban az elmúlt években a következők szavak érdemelték ki: humántőke (Humankapital), az egy kiátkozott politikus által a németekre és a zsidókra is vonatkoztatott „tettesnép” (Tätervolk), illetve az „Én Rt.” (Ich-AG), amely kezdetben egyszemélyes vállalkozást jelentett, de ma már nem csak gazdasági értelemben használják.

Az év szava a kancellárnő (Bundeskanzlerin), ami talán érthető, hiszen női vezetője 2005 előtt még nem volt a szövetségi köztársaságnak.