Az ember, aki negyvenezer ecstasyt evett

Megdöbbentő esetet tártak fel a London University orvosi tanszékének kutatói, írja a Guardian. Vizsgálatuk középpontjában egy A. úrnak nevezett férfi állt, aki a tudósok kutatásai szerint kilenc év alatt negyvenezer ecstasytablettát fogyasztott el. Az orvosi feljegyzésekben eddig kétezer pirula volt a rekordfogyasztás.

A. úr esetének tanulmányozásától az MDMA - az ecstasy aktív hatóanyaga - hosszú távú hatásainak feltárását remélték, írja a Guardian.

Napi huszonöt bogyó

A. úr 21 éves korában, 1990-ben kezdett ekizni. Eleinte hétvégenként átlagosan öt pirulát fogyasztott, ez az idő előrehaladtával napi 3,5 pirulás átlagra bővült. A csúcson, 1996-99 között napi 25 pirulát fogyasztott. 1999-ben végül több összeomlás után úgy döntött, leszokik a drogról. Fogyasztására jellemző, hogy saját elmondása szerint még hónapokig úgy érezte, mintha droghatás alatt élne.

A. úr az orvosok szerint szélsőséges memóriazavaroktól, paranoiától és állandó hallucinációktól szenved. Az utóbbi két tünet az orvosok szerint - ugyancsak szélsőséges - kannabiszfogyasztásával is összefügg, erre utal legalábbis, hogy amikor sikerült leszoktatni a fűről, a paranoiás és hallucinációs tünetek elmúltak.

Nem sokra emlékszik

Memóriazavara azonban nem. Az orvosok szerint a hosszú távú memóriájával nem volt baj, de rövid távú memóriája gyakorlatilag megszűnt. Nehézséget okozott neki az aktuális nap, óra megjegyzése, és arra sem emlékezett, hogy mit pakolt az előző percekben a bevásárlókosarába.

Memóriája olyan súlyosan károsodott, hogy az agy állapotát vizsgáló tesztek többségét el sem tudták végezni rajta, mert a kicsit összetettebb koncentrációs feladatokat már nem tudta megoldani.

A londoni kutatókatt pedig éppen a drog hosszú távú hatásai érdekelték volna, írja a Guardian. Noha az MDMA sokat kutatott rekreációs drog, hatásairól még sincsenek megerősített tudományos eredmények. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a memorizálásban és a boldogságérzet szabályozásában szerepet játszó szerotonin hormon áramlására hat.

Ideiglenes mellékhatások

Az eddigi kutatások azonban nem tudták bizonyítani, hogy az MDMA káros hatásai tartós vagy ideiglenes módosulásokat okoznak-e a szervezetben. Bár A. úr esete arra utal, hogy igen, a londoni kutatók szerint esete annyira kivételes, hogy nem szabad általános következtetéseket levonni beőle. Ráadásul A. úr agyának műszeres vizsgálata nem mutatott változásokat.

A Brit Pszichofarmakológiai Közlöny aktuális, az MDMA-val kiemelten foglalkozó különszáma szerint a legtöbb mellékhatás ideiglenes. A Louisinai Egyetem kutatói, például, a depresszió és az ecstasyhasználat közötti vélt összefüggést sem tudták bizonyítani.

Mi több, a kutatók az MDMA pszichoterapeatikus felhasználását vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az elenyésző mellékhatások mellett a gyógyszer a kísérleti alanyok beszámolói szerint "tartós javulást eredményezett az öntudatosság, az önbecsülés, a nyitottság és a személyes próblémák kezelése terén". A kutatóorvosok szerint ez alkalmassá teheti a drogot a poszttraumatikus stresz kezelésére.

Szájzár, nyakgörcs

A. úr esete persze más. Előtte a csúcsdrogosként nyilvántartott kutatási alany csupán 2000 ecstasyt fogyasztott életében. A. úr olyan mennyiségben drogozott, hogy például állandósult nála a nyaki izommerevség, ami az MDMA egyik legjellemzőbb átmeneti mellékhatása. Az átekizett éjszakák végén jelentkező szájzár is állandósult, orvosai szerint A. úr gyakran képtelen kinyitni száját álkapcsának megmerevedése miatt.

A. úr a londoni kutatók legnagyobb bánatára nem sokkal azután, hogy leszokott a kannabiszról, vissza is esett. Azóta nem hallottak róla, az esetéről beszámoló Guardian munkatársainak sem sikerült nyomára bukkanniuk.