Sétált már éjszaka a tihanyi bencés apátságban?

A mindszentkállai Kő fagyi? bemutatásával startolt hétfőn a MOL Nagyon Balaton és az Index közös programja a magyar tenger rejtett kincseit megmutatva. Ahogy korábban megírtuk, a tó körül található érdekességek best of listáját olyan ismert arcok állították össze, akik maguk is rajonganak a Balatonért, épp ezért örömmel vállalták, hogy másoknak is segítenek abban, mit érdemes megnézni a környéken. A projekt kurátorai, azaz Sebestyén Balázs, Gyurta Dániel, Ördög Nóra, Lábas Viki, Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Till Attila, Marsalkó Dávid, Trokán Nóra, Gianni Annoni és Vecsei H. Miklós összesen ötven látnivalót gyűjtött egy csokorba, melyek közül természetesen a tihanyi bencés apátság sem maradhatott ki, amelyet ezúttal úgy mutatunk meg, ahogy eddig nem biztos, hogy sokan látták. 

Kalandozás az épület sötét folyosóin

A tihanyi bencés apátság nyüzsgő turistacélpont, és egy több száz éve munkálkodó szerzetesközösség otthona. Ha leszáll az éj, és kiürül az épület, akkor indul a Hosszúlépés „Csend hangjai” névre keresztelt sétaprogramja, amely végigvisz az apátság elzárt terein, kertjein és folyosóin. 

A tihanyi bencés monostort I. András király (1046–1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, amelynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ez a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is, de nem csak emiatt izgalmas a csaknem ezeréves épület. A falak ezernyi titkot rejtenek, amelyeket egy misztikus, éjszakai sétán bárki felfedezhet magának. 

Ha a »Csend hangjai« alkalmával lejövünk ide – az titok, hogy hogyan –, meglepődnek az emberek természetesen. Ekkor sem szabad beszélni. Ami felbukkan a szívében, lelkében, azt jó, ha mindenki magában tartja, és elkezd gondolkodni. A mai ember hajlamos arra, ha bármi éri, azonnal tovább akarja adni. Belül kell ezekkel a felbukkanó gondolatokkal megküzdeni 

– mondta Ágoston atya, aki a sétákon végigvezeti az érdeklődőket a sötét falak között, ahol az ember csak az érzékszerveire tud hagyatkozni, miközben felfedezi a rejtett múltat és jelent. 

A tihanyi bencés apátságot úgy ismerik az emberek, hogy óriási nyüzsgés van, alig férnek be sokszor a múzeumba a turisták. Ágoston atya azt mondja, az éjszakai sétákkal az volt a tervük, hogy a maga csöndjében, békéjében az épület másik oldalát is megismerjék a látogatók. A túra a királyi kriptában indul, ahol a közel ezeréves, szilárd, kősziklára alapozott oszlopok az atya szerint arra motiválnak, hogy végiggondoljuk, mi az, amire építkezhetünk az életben. 

„Az, hogy egy olyan sétát tartunk, ahol csak éppen látni, és beszélni nem lehet, elég nagy elrugaszkodást igényelt a szokásainktól, úgyhogy mi ebbe boldogan mentünk bele, és fényes siker lett, amit az is magyarázhat, hogy

és nagyon sokszor a világ teljesen más tájain keressük ezeket az inspirációkat. Ez a séta nagyon jó alkalom, hogy megmutassuk, nem kell messze menni ahhoz, hogy befelé utazzunk, hiszen mindez itt van velünk, csak észre kell venni” – mondta Merker Dávid vállalkozó, a Hosszúlépés. Járunk? városiséta-projekt társalapítója.

Az éjszakai túra több meglepetést is tartogat, hiszen rejtett, egyébként nem látogatható helyekre kalauzolja az érdeklődőket. A 120 perces csendélet után az apátságból az éjjeli Pisky sétányra kilépve pedig biztosan lesz mondanivalónk egymásnak. 

(Borítókép: A tihanyi apátság. Fotó: Mohai Balázs / MTI)