Banksy nyomában – harminc éve rendőrök kergették, ma vagyonokat érnek a graffitijei

Králl Bernarda írása 

Banksy személyazonossága továbbra is ismeretlen, noha több mint harminc éve a graffiti királya, interjúkat viszont azóta sem ad, gondosan őrzi névtelenségét. Egy időben Robert Del Najával („3D”) azonosították, a bristoli Massive Attack triphop zenekar frontemberével, majd az újságíró Craig Williamsre és Damien Hirst művészre gyanakodtak, de még az sem tűnt irreálisnak, hogy a név mögött egy nő áll vagy hogy egyszerre több személyt rejt. A legvalószínűbb feltételezés Robin Gunningham bristoli graffitis, úgy tartják, hogy a Banksy megnevezés a művész legkorábbi emblémájából származik, a Robin Banxből. De miért igyekszik Banksy névtelen maradni?

Egyrészt az utcai művészet illegális, a hatóság bűnözőként kezeli művelőit, még akkor is, ha a nagy Banksyról van szó, akit rajongói és kritikusai komoly kortárs művésznek tartanak. Másrészt egy leleplezés nemcsak a szabadságát, hanem a márkáját is károsítaná: a személyisége körüli intrikák és a rejtély kitűnő reklámot jelentenek a nevének, műveinek és üzenetének. A titokzatos alkotó erről így fogalmazott:

Ha valamit mondani akarsz, és az emberek hallgatnak rád, akkor maszkot kell viselned. Ha őszinte akarsz lenni, akkor hazug módon kell élned.

Minden Bristolban kezdődött

Az Egyesült Királyság délnyugati részén található Bristolból származó Banksy szabadkézi graffitiművészként kezdte pályafutását a kilencvenes években, első munkáin Blek le Rat műveinek hatása érződik. Sokszor újrahasznosította Le Rat régi ötleteit, ugyanakkor saját maga alakította ki egyéni hangját és stílusát. Kezdetben egy graffitis csoport, a DryBreadZ Crew vagy DBZ tagja volt Bristolban. Nem sokkal ezután partneri viszonyba került Inkie-vel, egy másik tehetséges utcai művésszel. Eleinte szabadkézi festményeket készített, de ha alkotás közben rajtakapták, befejezetlen munkáját hátrahagyva menekülni kényszerült.

Egy ilyen alkalommal a rendőrök elől egy vasúti kocsi alá bújva meglátta a sablonnal felvitt azonosító számokat, ez adta az ötletet, hogy kész sablonokkal dolgozzon. Ez gyorsabb módja volt a képek létrehozásának, így nehezebben kapták el. Nem sokkal később találkozott Steve Lazaridesszel, aki később ügynöke, fotósa és munkatársa lett. Első nagy falsablonja, a bristoli The Mild, Mild West 1997-ben készült, amelyen egy mackó Molotov-koktélt dob három rohamrendőrre.

A kétezres évek elején Banksy Bristolból Londonba költözött, ahol a neve és munkássága egyre ismertebb lett. Hamarosan Palesztinába és Ciszjordániára utazott, ahol kilenc rajzot készített az újonnan emelt Ciszjordánia-falra, köztük a Love Is In The Airt (Lány léggömbbel). A képen szereplő lány sziluettként felfelé lebegve mintha felülmúlná az ember által emelt akadályokat. Ez a merész vállalás tette világszerte ismertté a politikailag is aktív utcai művészt.

Londonba visszatérve humoros falfestményekkel folytatta a sort, amelyek a tekintélyt csúfolják, például a rendőrséget és a politikusokat, de célkeresztjében vannak az olyan nagyvállalatok is, mint a Tesco és a Disney.

Az utcai művészet rajongóit lenyűgözi Banksy műalkotásainak változatossága, bátorsága és hatása, de mindig többet akarnak. A Banksy-művek új perspektívára, új ötletekre sarkallják a nézőket, az amatőr és hivatásos művészeknek pedig ihletül szolgálnak. Banksy sikere a többi utcai művészre is hatással van, nemcsak inspirációt kapnak, hanem reklámot is, vagyis Banksy sikere az ő sikerükké válik – ezt nevezik Banksy-hatásnak. Jellegzetes stencilező stílusa a világ minden táján látható, Londontól New Yorkon át, Velencétől a Gázai övezetig.

A technika kevésbé titokzatos

Banksy számos street art médiumban és stílusban dolgozott, lebontva az utcai művészet határait és szabályait. Egy nemrégiben az Instagramra kikerült videóban látható, hogy egy teljes védőfelszerelést viselő alak belép egy londoni metrókocsiba, mintha fertőtleníteni akarná a belsejét. Valójában Banksy az, aki munkásnak öltözve híres patkányos sorozatát festi a vonat falaira a hirdetések és a biztonsági figyelmeztetések közé. Miközben a koronavírus-járványra is utal, a videó bepillantást enged Banksy technikájába. A művész kartonmappát cipel, amelyből kivesz egy nagy papírlapot, a patkányfigura sablonját. Ezután fekete szórófestékkel borítja be a lapot, majd minden patkányhoz hozzáad egy utolsó simítást egy markertollal. A régebbi videók azt mutatják, hogy Banksy ugyanezt a módszert alkalmazza más alkotásainál is:

2004-ben Banksy egy sor hamis, tíz font értékű bankjegyet készített képernyőnyomatként, ahol II. Erzsébet királynő fejét Diana hercegnő fejére cserélte; a hercegnő szeme oldalra pislant, ajka pedig finom mosolyra húzódik. Di-arcú tízfontos néven vált ismertté, Banksy Anglia áll rajta a Bank of England helyett, és a papírra nyomtatott tinta szinte azonos azzal, amely a hivatalos brit pénzen található. Legalább százezer Diana-papírpénz került ki 2004 augusztusában, amelyet aztán a művész elosztogatott a Notting Hill-i karnevál tömegében és a Reading Fesztiválon. A pénz Dianának a királyi családtól való elidegenedésére utal, de egyúttal a brit királyi intézményt és a sajtó zaklatásait is kritizálja. A nyomtatás hátoldala változatlan maradt, kivéve a Bízz senkiben mottót, amelyet a jobb alsó sarokban, Charles Darwin portréja alatt helyezett el a művész.

A művészet összeköt 

2010-ben volt a részben Banksyről szóló film, az Exit Through the Gift Shop premierje a Sundance Filmfesztiválon, Utahban. A közönségnek szánt videoüzenetben (elváltoztatott hangon és arctalanul) arról beszélt, hogy „az volt a célja, hogy olyan filmet készítsen, amely akkorát lendíthet a graffiti ügyén, mint a Karate kölyök a harcművészetekén”. Szintén 2010-ben, Banksy ötletei alapján készült el A Simpson család MoneyBART című epizódjához készített intró is, amely a kizsákmányolást, a gyermekmunkát és a modern kori rabszolgaságot hivatott bemutatni.

Három évvel később New Yorkban egy hónapig Better Out Than In projektcímmel mindennap új alkotásokat mutatott be. A tizenharmadik napon a művész utcai árusnak álcázta magát, és a Central Parkban felállított egy standot, ahol fekete-fehér eredeti festményeit árulta hatvan dollárért.

Négy éve részt vett a betlehemi Walled Off szálloda megalkotásában. Kilenc szobát tervezett saját kezűleg, így a vendégek nagy örömére egy igazi műalkotásban alhatnak, ha az izraeli–ciszjordániai sorompó közelében szállnak meg. Az eredetileg ideiglenes és provokatív installációs műalkotásnak szánt hotel a legnépszerűbb turisztikai látványosság lett Jézus születésének helyén.

2018-ban egy Sotheby’s-aukción elkelt a Lány léggömbbel nyomata: a leütés után azonban távirányítással működésbe lépett a kép keretébe beépített iratmegsemmisítő, és a teremben ülők legnagyobb döbbenetére a rekordáron elkelt alkotás alsó felét vékony csíkokra vágta. A Sotheby’s által európai gyűjtőnőként és az árverező ház régi ügyfeleként leírt vevő ezután visszaléphetett volna a vásárlástól, de ő arra jutott, hogy ezúttal nem egyszerűen egy festmény kerülhet a birtokába, hanem egy kis darab művészettörténet, és kifizette a vételárat. Banksy időközben átkeresztelte a munkát, az új cím Love Is In The Bin, vagyis Szerelem a kukában lett. Mi lehetett a performance célja? Vajon egy ledarált kép is művészet?

Banksytól nem áll távol a jótékonykodás sem, tavaly három Földközi-tenger témájú olajfestmény-sorozatát adományozta aukcióra, hogy pénzt gyűjtsön egy betlehemi kórház számára. Természetesen a lenyűgöző tájak Banksy-csavarral érkeztek: a parton sodródó mentőmellények az egyre növekvő európai migránsválságra utalnak.

A 2020-as globális járványra reagálva Banksy belopakodott a Southamptoni Általános Kórház előcsarnokába, és egy fekete-fehér grafikát akasztott fel. A kép egy fiút ábrázol, aki egy „szuperhős” ápolóbabával játszik. A művész ezután közleményt adott ki, amelyben megköszönte a kórház munkáját, és kifejezte abbéli reményét, hogy a festmény felderíti a dolgozókat. A darab később a Game Changer címet kapta, és 16,8 millió fontért kelt el egy aukción, a kórház pedig a teljes összeget megkapta.

„Unalmas, unalmas, unalmas” – vagy mégsem?

A londoni állatkertben bemászott a pingvinekhez, ahová az Unjuk a halat feliratot festette 2,1 méter magas betűkkel. A bristoli állatkertben a következő üzenetet hagyta az elefántoknál: „Ki akarok jutni. Ez a hely túl hideg. A gondozó bűzlik. Unalmas, unalmas, unalmas.”

2006 augusztusában-szeptemberében Banksy Paris Hilton debütáló CD-jének ötszáz példányát 48 különböző brit üzletben kicserélte a saját maga által tervezett CD-borítókkal ellátott Danger Mouse-remixekkel. A zenei számoknak olyan címük volt, mint a Miért vagyok én híres? vagy a Mit tettem?

• „Bármit használok, amit csak lehet. Néha ez csak annyit jelent, hogy bajuszt rajzolok egy hirdetésen látható lánynak, néha azt, hogy napokat izzadok egy komplikált rajz felett. A hatékonyság a kulcs.”
• „Addig nem tehetünk semmit, hogy megváltoztassuk a világot, amíg a kapitalizmus össze nem omlik. Addig is el kell mennünk vásárolni, hogy megvigasztaljuk magunkat.”
• „Néha olyan rosszul leszek a világ állapotától, hogy még a második almás pitémet sem tudom befejezni.”

A klub, amelybe nem vágyott, mégis részese

Míg sokan Banksyt „csak” graffitiművésznek tartják, a művészeti piac elsősorban képzőművészként tekint rá, amit bizonyítanak műveinek az aukciókon elért rekordárai, valamint az egyre növekvő kereslet a nyomatok iránt. 2009-ben a Devolved Parliament, a parlamenti alsóházat csimpánzokkal ábrázoló olajfestménye 9,9 millió fontos aukciós rekordot ért el.

Az évek során számos múzeum és galéria mutatta be munkáit, gyakran a művész beleegyezése nélkül, amit Banksy mindig meg is oszt weboldalán. Munkája gyakran ábrázolja a közte és az elit művészvilág közti feszültséget, akár egy gúnyos üzenet beillesztésével magába a műalkotásba – mint például a Morons című képen, ahol egy aukción épp a

Nem hiszem el, hogy a hülyék tényleg megveszik ezt a szart

felirattal díszített vásznat árvereznek. Amellett, hogy magas színvonalú falfestményeket készít az utcán, Banksy hosszú évek óta korlátozott kiadású szignózott és szignózatlan nyomtatványokat is kiad, amelyekre a gyűjtők és rajongók azonnal rávetik magukat. Becslések szerint az elmúlt 18 évben körülbelül hetven Banksy-kiadvány jelent meg, amely a brit utcaművész műveinek mintegy harmincezer utánnyomását jelenti. Ezek otthonokban, magángyűjteményekben, galériákban és múzeumokban találhatók szerte a világon. A harmincezernek csak körülbelül egyharmadát írja alá; persze ezek a nagyon keresett művek, míg az aláíratlan verziók a másodlagos piacon, vagyis az aukciós házak közvetítésével vásárolható művek nagy százalékát teszik ki.

2012-ben Budapesten, a Műcsarnokban kiállítást rendeztek Banksy tiszteletére. A magyar street art jelentős művészeinek – Dirty Dan, Dorkja, DuplexG, flow deco, Diktátor, Halr, infopapa, Liberthi, Miss KK, Olaj, Oliver Arthur, Riez József, void, Vokha – alkotásai díszítették a Műcsarnok alagsorának (Mélycsarnok) falait. A kiállítás címe (Exit Through the Gift Shop) alapján többen is követelték a kiállítás bezárását (és meg nem nyitását), holott senki sem állította, hogy Banksy munkáit állították ki. A kiállításon levetítették az Exit Throught the Gift Shop című film magyar szinkronos változatát is.

Banksy művészi törekvései továbbra is bejárják az egész világot. A műalkotások Ausztráliában, Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Jamaicában és Izraelben is megjelentek. Egyszer talán nálunk is összepingál valamit.

(Borítókép: Marco Di Lauro / Getty Images)