Világszenzációra készül Máté Bence a Hortobágyon
További FOMO cikkek
- Így óvakodjunk a zsebtolvajoktól!
- A Vinteden árulja a ruháit a Gladiátor ír szupersztárja
- Berki Mazsi olyan ellenfelet kapott, akit nehéz lesz pár másodperc alatt kiütni
- Eltűntként keresi a rendőrség A Nagy Ő korábbi szereplőjét, Lovas Annabellát
- Delhusa Gjon elismerte a vétkét, de megfizette az árát
Máté Bencét nem igazán kell bemutatni senkinek. Az elmúlt két évtizedben több mint hétszáz díjat bezsebelő természetfotós munkáját és nevét világszerte ismerik. Legutóbb 2019-ben, a Túlélési ösztön című képéért kapott nívós elismerést: természetfotó-kategóriában elnyerte a World Press Photo első díját. A fotó elkészítése egyebek mellett már annak a törekvésnek a része, amely néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg a művészben. Máté Bence most már nemcsak a természet megfigyelését, hanem a természetvédelmet is küldetésének tartja. Erről néhány hónappal ezelőtt az Indexnek mesélt részletesen, most pedig kiderült, hogy már egy olyan projekt megvalósításán dolgozik, amely az embereket az élővilághoz közelebb hozva segítheti a környezettudatosságra nevelést.
A világhírű fotós Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, Kiss Róbert építész, Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója, valamint Petényi Mirkó, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ kommunikációs igazgatójának társaságában jelentette be péntek délután Budapesten, hogy
a világ első Madárszínházának felépítésére készülnek a Hortobágyon.
Az egyedülálló attrakció egy olyan látogatóközpont lesz, amely szakvezetett túrákon keresztül a félénk, vadon élő madarak közeli megfigyelésére is lehetőséget ad, anélkül hogy zavarnánk őket. A Hortobágyi-halastóra tervezett Madárszínház egy strukturált és üvegezett épület, ahonnan elsősorban a vízhez kötődő, félénk madarak természetes viselkedését és életmódját szemlélhetik a látogatók. Bepillantást nyerhetnek az állatok mozgalmas életébe az odúk elfoglalásától kezdve a levegőben zajló vérre menő küzdelmeken, a táplálékért vívott csatákon, a nászon, a fiókaetetésen és nevelésen keresztül egészen a kirepülésig.
Ezt mi angolul úgy hívjuk, hogy inverse zoo, azaz fordított állatkert. Attól különleges az egész, hogy körülményeket biztosítunk, ami szerintünk jó az élővilágban, az élővilágnak pedig ezt vissza kell igazolnia. Fontos tehát, hogy az élőlények mindig szabad akaratukból jönnek oda, ahol megfigyeljük őket. Persze lesznek olyanok, mint például a halak, amelyeket mi teszünk a vízbe azért, hogy meg lehessen őket nézni, de a teknős, a vidra és a kormorán már magától fog idejönni, ha úgy akarja. Úgyhogy nekünk ez egy etológiai kihívás is egyben
– mondta az Index kérdésére Máté Bence. A fotós nem először épít leseket, a munkájához is számtalanszor alakított ki olyan, tükrös detektívüveggel fedett megfigyelőhelyeket, ahonnan egészen közelről láthatta, illetve fotózhatta az állatokat. Volt rá példa, hogy ilyesmihez külföldön is segítséget kértek tőle, ám kifejezetten hangsúlyozta, ahhoz, hogy természeti csodákat lássunk, nem kell más kontinensre utazni, hiszen itthon is varázslatos az élővilág, amit a Madárszínház szépen alátámaszthat majd. A létesítmény egyik különlegessége, hogy a víz alatti élővilágot is láthatják a látogatók – Máté Bence szerint rengeteget lehet nyerni azzal, ha egy másik perspektívába ereszkedik az ember, mindez lehetőséget ad arra, hogy közelebb kerüljünk az élővilághoz, ami még környezettudatosabbá tehet.
Nem lehet megvédeni olyan dolgot, amit nem ismerünk. Meg kell ismerni ezeket az állatokat. Nekem a fő motivációm az, hogy ha már óriási ismeretanyaggal rendelkezem, ezt ne csak arra használjam, hogy a saját magam szórakoztatására képeket készítek. Ha ilyen sikere volt mondjuk a kiállításomnak – egymillió ember nézte meg azokat a képeket, amelyeket tavalyelőtt kitettünk a városok főtereire –, akkor adjunk rá lehetőséget, hogy élőben lássák mindazt, ami a fotókon szerepel
– hangsúlyozta a fotós. Azt is hozzátette: semmilyen anyagi érdekeltség nem fűzi a Madárszínház felépítéséhez. Bár lehetne számára akár állás is, ám ő mindenképpen társadalmi munkában szeretné végezni, hogy a motivációja színtisztán közérdekű legyen.
A sajtótájékoztatón Révész Máriusz kormánybiztos felidézte, hogy bár az utóbbi tíz évben rengeteg látogatóközpont épült Magyarországon az aktív és ökoturizmus támogatására, a Hortobágyi-halastavon épülő madármegfigyelő hely, amelynek koncepcióját Máté Bence dolgozta ki, a világon egyedülálló attrakciónak ígérkezik. A Madárszínház egy busznyi látogatót képes majd befogadni, és egyáltalán nem zavarja az állatvilágot. Az épület engedélyes tervei elkészültek, jövő héten kiírják rá a közbeszerzést is.
A sajtótájékoztatón bemutatott tervek szerint a hortobágyi kisvasúttól tanösvény vezet majd egy ötven méter hosszú, hangszigetelt, akadálymentes alagút bejáratához, ahonnan víz fölött és víz alatt is meg lehet figyelni a Hortobágyi Nemzeti Park élővilágát egészen közelről. A látványtervet itt tudja megtekinteni:
A Madárszínház „színháztermének” befogadóképessége negyven-ötven fő, így szűken, de akár két iskolai osztály részére is lehetőséget biztosít környezetismeret-, biológia- vagy osztályfőnöki óra megtartására. Az építményt úgy alakítják ki, hogy a vízfelszín megközelítőleg szemmagasságban helyezkedjen el. A belső tér hangszigetelt, zajcsillapított, hogy a nagyobb csoportoknál elkerülhetetlen beszélgetés hangja ne zavarja el a madarakat. A vadászó, táplálkozó vagy pihenő madarak ezáltal néhány méter távolságból figyelhetők meg, amire kis befogadóképességű, főleg fotósok számára készült lesek kivételével még nincs példa. Az épület tájolása lehetővé teszi a minél hosszabb hátfényes használatot a detektívüveg felhasználásával. A Madárszínház az üvegezett épületen túl egy emelt vízszintű látványmedencét, tanösvényt és kilátót is magában foglal majd.
Petényi Mirkó, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ kommunikációs igazgatója az MTI kérdésére elmondta, a Madárszínházat egymilliárd forint körüli összegből tervezik felépíteni két éven belül.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)