Miért imádjuk a társkeresős műsorokat?

Számát se igen tudni, hány társkeresős reality látott már napvilágot a televíziózás történetében. Minden országnak és minden nyelvnek megvan a maga műsora, bár nem kérdés, hogy a legnagyobb rajongótábor az Egyesült Államokban gyűlt össze, ha ilyesfajta valóságshow-król beszélünk.

Különösen érdekes tény, hogy sokan annak ellenére is szívesen fogyasztjuk a társkeresős műsorokat, hogy pontosan tudjuk: semmi közük a valósághoz. A mesterséges környezet, a különböző személyiségtípusba tartozó, lehetőség szerint igencsak vonzó szereplők különleges hangulatot teremtenek, a szakértők szerint azonban tudományosan is megvan az oka annak, miért népszerűek ezek a realityk akkor is, ha szemmel láthatóan nem valódiak.

A valóságshow, mint műfaj mindig is nagy népszerűségnek örvendett. Bár a néveben benne van a valóság szó, nem kérdés, hogy mindig átgondolt forgatókönyv áll a történetek mögött, és a cselekményt gyakran a szerkesztők irányítják, akár generált vitákkal is, ha a szereplők maguktól nem keresnék a konfliktust. Ez a szál a társkeresős műsorok esetében is így van, az ugyanis nem kérdés, hogy a botrányból és cselszövésből készült pletykára a legtöbben önként és dalolva ugranak rá, amin aztán még napokig lehet csámcsogni. Az említett programok ennek tökéletes táptalajt adnak, mindehhez azonban hozzájön a szerelem lehetősége is, napjainkban pedig a szex ténye is.

Ámor nyila essen belénk!

A műfaj az Egyesült Államokból indult, és rendesen szét is szóródott a világban. A legelső társkeresős műsor a '60-as években robbant be, Chuck Barris álmodta meg. A The Dating Game, azaz a randijáték névre keresztelt műsor még jóval szelídebb volt mai utódjainál, az itteni forgatókönyv mindössze annyiból állt, hogy egy agglegény kérdéseket tett fel három nőnek, akik potenciális partnerei lehettek volna. Ugyanez működött az egy nő, három férfi felállásban is.

Magyarországra a '90-es években érkezett meg a jelenség, Kósa L. Adolf Szerelem első látásra című műsorával. Itt három nő és három férfi ült egymással szemben, belőlük alakultak ki a párok. A nagy elsőt aztán rengeteg másik változat követte, így jöttek létre a ma már nem közönségként látogatható, hanem képernyőn keresztül nézhető műsorok.

A Szerelem első látásra azért lehetett népszerű, mert valami teljesen új volt a nézők számára. Ahogy pedig a világ egyre nyitottabb lett a testiségre, és amellett, hogy a szex tabutémából elfogadott lett, egy ponton túl már el is várta egy bizonyos közönségcsoport. A Való világban például nem a társkeresés volt a cél, de jócskán megdobta a nézettséget, ha két szereplő összemelegedett, aztán mivel mindenhol kamerák voltak a villában, akár élő adásban is képesek voltak egymásnak esni.

Maga a műfaj persze nem csak a szex miatt lehet közkedvelt, sokkal egyszerűbb ok miatt népszerű. A mesterséges környezet ellenére láthatunk őszinte érzelmeket is, egyesek például kifejezetten szeretik is találgatni, hogy egy szereplő reakciói mennyire valódiak egy bizonyos szituációban. Maga a szerelem lehetősége is komoly pluszpont, hiszen akár egy sportversenyben, itt is kiválasztjuk a kedvencünket, akinek szurkolunk, hogy sikert érjen el. Amennyiben pedig ez a siker a szerelem, bizonyos kutatások szerint a nézőt is elönti a boldogsághormon – dr. Helen Fischer, a Kinsley Institue tudományos főmunkatársa a Good Housekeeping magazinnak. Hozzátette persze, hogy az sem mellékes, ha a szereplők egymásnak esnek a képernyőn, ekkor ugyanis tesztoszteron szabadulhat fel a közönségben, azaz maguk is nemi vágyat érezhetnek.

Akadnak, akiket inspirálnak is a szereplők azáltal, hogy végül mégis rátalálnak a boldogságra. Emellett ezeket a műsorokat nézve egy közösség is kialakul a nézők között, akik szívesen beszélik meg a műsorban látottakat. A First Post cikke szerint például a Love Island azért is örvend akkora népszerűségnek, mert a közösségi oldalakon is megállás nélkül beszélnek róla, valós időben kommentálják, így kéz a kézben járva a tévével folyamatosan szinten marad a műsor, miközben a nézők közösségi igényei is kielégülhetnek.  dr. Marisa T. Cohen kapcsolatkutató és tanácsadó szerint az sem utolsó szempont, hogy ez a műfaj kiszakítja a nézőket a szürke hétköznapokból. Amellett, hogy szurkolhatnak kedvenceiknek, egzotikus helyekre látogathatnak el, félretéve saját problémáikat.

A recept tehát adott, csupán a fűszereket és a körítést változtatják meg időnként, újításokat hozva. Ilyen például a Netflix próbálkozása a Sexy Beast, azaz a Szexi Dögök című realityvel. A formátum lényege, hogy a szerelemben nem túl szerencsés illetők állatoknak maszkírozva ülnek le egymással egy vakrandira, több kevesebb sikerrel. Az említett műsorral 2014-ben a BBC Three nevű tévécsatorna is megpróbálkozott, de egy évad után feladták. A Netflix adott neki még egy esélyt, a közönség azonban nem volt oda az ötletért. Az NBC News szerint a műsor minden tekintetben megbukott, ízléstelenségével pedig csak hozzájárult ahhoz, hogy arról beszéljenek: a Netflix egyre több trashkontentet szállít az utóbbi időben.

Ha maszkírozott formában nem is, de Magyarországon is időről időre érkeznek új műsorok, ahol társukat keresik a versenyzők. Így volt ez a Szerelem első látásra után a Várom a páromon és az Éden Hotelen át a Házasodna a gazdáig és Nagy Ő-ig – miközben például Alekosz és a néhai Benkő Dániel is próbálkozott a realitys barátnővadászattal. Ott volt az Ádám keresi Évát című műsor is, ahol némi takarással ugyan, de tulajdonképpen mindent is láthattak a nézők.

A soron következő magyar dobás ismét a Nagy Ő-vel teljesedik ki, ezúttal Tóth Dávid olimpikon keresi majd a szerelmet. A hamarosan kezdődő realitybe egyébként még mindig lehet jelentkezni. Mivel pedig volt már arra példa, hogy egyes párok valóban az említett műfajnak hála kötötték össze életüket, könnyen lehet, hogy a sportoló is így találja meg azt, akit keres.

(Borítókép: Jelenet a The Bachelor című társkereső műsorból. Fotó:  John Fleenor / Getty Images Hungary)