Star Trek-felzárkóztató kezdő klingonoknak

A Star Trek egyidős a független Botswanával és a Blaha Lujza téri aluljáróval, a széria egész pontosan 1966-ban indult. „Az eredeti sorozat” (The Original Series, röviden TOG) az Enerprise űrhajó legénységének felfedezőútját követi végig. A csapat Kirk kaptány vezetésével végigkorzózza a tejútrendszert. Bár az alkotó, Gene Roddenberry már néhány évvel korábban készített egy pilotot (1963) az NBC-nek, a teljes sorozatot a csatorna mégsem vásárolta meg, mivel a hatvanas évek televíziójának ízléséhez mérten túlságosan sok morális problémát és gondolkodnivalót vetett volna fel. A korszak telítődött mindenféle gyanús ügylettel Amerikában, mint a rakétaválság, a vietnámi háború, vagy éppen Kennedy halála – a szórakoztatóipar nem kívánt ilyen csontot dobni a nyugalomra vágyó lakosság ebédlőasztala mellé. Hab a tortán, hogy Spock (a vulkáni elsőtiszt) karaktere a hegyes füle miatt túlságosan emlékeztette a döntéshozókat egy „sátánfajzatra”, ami – szerintük – a protestáns országban nem igazán aratna sikert.

Érdekesség, hogy egyes értelmezések szerint a másik nagy űreposz, a Csillagok háborúja trilógia egy bő évtizeddel később teljesen másfajta választ adott erre a „közéleti depresszióra”. George Lucas archetipikus mozzanatokkal teletűzdelt alkotása a mesék világába repíti el a „mindennapok mocskától” csömört kapott nézőt; a messzi-messzi galaxisban tulajdonképpen a Jó és a Rossz örök harcát izgulhatjuk végig, ahol természetesen a Fény teljes győzelmet arat a Sötétség felett.

Magyarországra – ugyancsak ideológiai szempontok miatt – őrületes késéssel, 1997 decemberében érkezett meg a sorozat, ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy „Űrszekerek” címmel a Magyar Televízió leadta a sorozatból készült első mozifilmet is. Így érthető, hogy sokaknál kimaradt például az eredeti széria; az eredeti sorozat addigra már picit túlhaladottá vált látványvilágában, hiszen majdnem 30 év telt el a készítése óta, de aktualitásából, mondanivalójából mit sem veszített.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon akkor a Star Trek sorozat vagy film? Bár a Star Trek afféle filmes univerzumnak számít, alapvetően többévados sorozatok kronologikus hálózata, mondhatni egy űrfranchise. Több sorozathoz „nagyfilmek” is tartoznak, vagy regények, animációs sorozatok, képregények és számtalan rajongói alkotás.

És ha már fanfiction, akkor kihagyhatatlan ziccer, hogy a „Mary-Sue” – azaz egy olyan idealizált karakter, aki hihetetlenül sikeres és hatékony mindenben – egy Star Trek-rajongói alkotásból, a „Trekkie's Tale”-ből eredeztethető.

Miről is szól akkor a Star Trek, miért tartották ennyire neccesnek mind nyugaton, mind keleten?

„Ahová még senki nem merészkedett”

A Star Trek egy olyan időszakban (22–34. század) játszódik, amikor az emberiség épp csak felépült egy atomháború okozta katasztrófából, és megvalósult minden szépségverseny-induló álma, a Világbéke – legalábbis a Földön.

Az áttörést nem egy ideológiai pionír hozta el, hanem egy űrtechnológiai mérföldkő: 2036-ban Zefram Cochrane sikeres térugrást hajt végre Phoenix nevű hajójával, aminek hatására megtörténik az első kapcsolatfelvétel a fényévekkel fejlettebb vulkáni fajjal. (Hegyes fülűek és széttárt ujjakkal azt mondják: „hosszú, eredményes életet”, vulkáni például Spock.)

Innen ugrunk nagyjából 2266-ra, az első széria idejére. A Föld és számos más bolygó egy uniót alkotva tartja fent a békét. Hogy pontosan mi is a Föderáció, az a legszebben a Star Trek: Prodigy animációs filmben hangzik el.

„A Bolygók Egyesült Föderációja, mely különböző bolygók és fajok csillagközi szövetsége, melynek közös elvei az univerzális szabadság, jogok és egyenlőség.”

A Föld űrserege, a Csillagflotta.

„A Csillagflotta feladata képviselni a Föderációt a mélyűri felfedezések során. A küldetése a béke és a szabadság fenntartása, különös új világok felfedezése és új civilizációk felkutatása, és hogy eljusson oda, ahová még senki nem merészkedett.”

A Föld és a Föderáció alapállását áthatja egyfajta optimista patriotizmus, mindennel és mindenkivel harmóniában élő mentalitás, és a már az egészségtelenség határát súroló Messiás-komplexus. Ugyanakkor nem ritkák a konfliktusok, a fegyveres összecsapások sem, sőt, meglehetősen sok űrcsatát láthatunk, különösen a legfrissebb, 2010 utáni sorozatokban. Az űrhajók fedélzetén a legénység ezeket jellegzetes dülöngéléssel és robbanásokkal éli meg, ami ugyancsak egy epikus Star Trek-mozzanat.

A Star Trek világában a galaxisunkat négy kvadránsra osztották (Alfa, Béta, Gamma és Delta), a sorozatokban ezekben indulnak többéves kutatóútra a csillaghajók, illetve egy széria (a Deep Space Nine) a mélyűr peremén, egy űrbázison játszódik. Több jellegzetes idegen faj, bolygó, jelenség és be nem sorolható entitás tűnik fel a Star Trek univerzumában: foglalkozik féreglyukakkal, időparadoxonnal, az időutazás kérdésével, a mesterséges intelligencia jogaival, a beavatkozás helyességével (elsődleges irányelv), konfliktuskezeléssel, gén-, elme-, test- és egyéb manipulációkkal, agyegyesítéssel, az individuum és a társadalmi felelősségvállalás kérdésével, és még rengeteg egyéb dologgal.

Sőt, a Star Trek rengeteg technológiai újítást is előre jelzett, mint a mobiltelefon (kommunikátor), a tablet, vagy a digitális asszisztens (ez egyszerűen a Kompjúterként jelenik meg).

Alapvetően tudományos megközelítést várhatunk el minden Star Trek-epizódtól vagy akár filmtől, és itt azt kell érteni, hogy komoly természettudományos problémákat is felvetnek. Hogy mennyire tudományos és helytálló az, amit az egyes Star Trek-részekben láthatunk, arról készült egy meglepő módon magyar nyelven is elérhető könyv, Lawrence Krauss: A Star Trek fizikája címmel. Ennek előszavát Stephen Hawking írta, akit egyébként egy rész erejéig meg is idéztek a második sorozatban (Star Trek: The Next Generation).

„A Star Trek-típusú tudományos fantasztikum amellett, hogy szórakoztató, egy nagyon komoly célt is szolgál, mégpedig azt, hogy tágítja az emberi képzeletet. Ma még nem tudunk eljutni oda, »ahová még senki sem merészkedett«, de legalább képzeletben megtehetjük. Felfedezhetjük, hogy az emberi szellem hogyan reagál majd a tudomány jövőbeni vívmányaira, továbbá spekulálhatunk azon, hogy a tudomány egész pontosan hová is fejlődik majd. A tudomány és a tudományos fantasztikum közötti kapcsolat kétirányú. A tudományos fantasztikum olyan ötleteket vet fel, amelyeket a tudósok belefoglalhatnak elméleteikbe, olykor azonban a tudomány terén bukkan fel egy-egy olyan ötlet, amely különösebb minden tudományos fantasztikumnál. Jó példa erre a fekete lyuk, amelynek nagy hasznára volt a John Archibald Wheeler fizikus által ihletett név. Amennyiben az eredeti »fagyott csillagok«, illetve »a gravitáció szempontjából teljesen összeesett objektumok« elnevezés honosodott volna meg, talán feleennyit sem írtak volna róluk” – írta Hawkins.

Az ST úttörősége számos alkalommal bebizonyosodott már. Szilárd alapelveket fektettek le a Föderációban, ami a jövő társadalmi normáit foglalja össze, és ezek megszegése, de sokszor betartása is komoly belső konfliktust okoz a karakterekben.

Ezekért a gyöngyszemekért örömmel elfelejtjük, hogy egyébként színes pizsamában ugráló felnőtteket nézünk javarészt 4:3-as képarányban. Külön érdemes kiemelni Kirk kapitány magas sarkú csizmáját, ami afféle westernstílust kölcsönöz a kinézetének.

Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a sorozatokba és a filmekbe is rengeteg mulatságos jelenetet beleírtak, melyek leginkább önreflexívek. És persze itt van a Tribbles…

„Pajzsokat fel!”, avagy mémek és utalások a popkultúrában

Rengeteg film és sorozat referál a Star Trekre valamilyen módon, ezek rettenetesen viccesek tudnak lenni, ha tisztában vagyunk azzal, miről szólnak az utalások. Komplett paródia is készült, mint a Galaxy Quest vagy az Orville. Az Agymenők szereplői viszont abszolút rá voltak kattanva a sorozatra, ami rengeteg epizódban feltűnt. Mint a rendes geekek, természetesen részt vesznek cosplay-eken, mint Star Trek-legénység. Ebből a szempontból talán a legérdekesebb, hogy Sheldon nem csak Spock-ultrarajongó – sokszor láthatjuk tőle a jellegzetes vulkáni kéztartást, de egy Star Trek TOS-szörnyeteggel, Gornnal vannak rémálmai.

Spock (Leonard Nimoy), a vulkáni afféle kulturális ikonná vált, ahogy Kirk kapitányhoz (a legendás William Shatner) fűződő barátsága is, ami a filmtörténelem talán legmeghatározóbb bromance-a. Persze ezzel még korántsem érünk a végére az ikonikus Star Trek-jelenségeknek. Az MCU-ban ugyancsak található néhány utalás, például a Khan haragjából idéznek meg egy jelenetet. De nem lehet észrevétlenül elmenni amellett, hogy a Végjáték alkotói lazán inspirálódtak a Voyager utolsó két részéből, ezek címe meglepő módon Endgame volt. A fináléban Janeway kapitány visszautazik az időben és megmenti a legénységet a borgtól. (A borg a minden idők leggonoszabb gonosztevői listán jelenleg a 3. helyen áll.)

A következő pedig a Black Mirror Star Trek tematikájú epizódja.

A Vissza a jövőbe egyik ikonikos – bár durván crossoverjelenete például az, amikor Marty beöltözik vegyvédelmi ruhába, és Van Halennel először kiüti az apját, majd közli vele, hogy ő Darth Vader a Vulkánról. (Természetesen a kötelező kézmozdulattal kísérve.) Végül a legfelsőbb Klingon (egy meghatározó faj a ST-ben) megparancsolja George McFlynak, hogy mit tegyen.

Star Trek-csalólista és a legfontosabb részek

Ha valaki csak néhány sorozatrész és nagyfilm alapján szeretne képet kapni a Star Trek egészéről – ami persze lehetetlen –, akkor a következőket ajánljuk:

Start Trek Az eredeti széria (TOS) – A legelső, hatvanas évekbeli sorozat az Enterprise felfedezőútjáról. Főbb szereplők: Kirk kapitány, Spock (vulkáni) elsőtiszt, Scotty gépész, Uhura hadnagy, Dr. McCoy hajóorvos

1. évad 0. rész (Pilot) A ketrec
Ebben a részben Pike kapitány szerepel még Kirk helyett. A rész fontos pontja annak, hogy megértsük a legújabb sorozatot (Star Trek: Strange New Worlds), melynek ő lesz a főszereplője.

1. évad 1. rész Veszélyeztetett egyedek
A Kirk kapitány vezette legénység első útja.

2. évad 15. rész Szőrös veszedelem
Ebben a részben cuki lények lepik el a fedélzetet, akik meglepően gyorsan szaporodnak.

Star Trek: Új Nemzedék (TNG) – A Star Trek következő sorozata, mely az eredeti után körülbelül 100 évvel játszódik. Főbb szereplők: Picard kapitány, Riker „az Első” parancsnok, Data (android) parancsnokhelyettes, Jordy LaForge gépész, Worf (klingon) hadnagy, Beverly Crusher hajóorvos, Deana Troi tanácsadó. Nem feledkezhetünk meg azonban a Whoopy Goldberg által alakított karakterről sem, aki a legénységi bár mindentudó pultosa.

1. évad 25. rész  Belső fenyegetés
Picard kapitány egy titkos Csillagflotta-találkozó után holtan találja barátját, és visszatér nyomozni a Földre, ahol összeesküvés nyomaira bukkan.

5. évad 23. rész Én, a Borg
A Föderáció jelentős találkozása a Borggal.

7. évad 25. rész Minden jó, ha jó a vége
A sorozatzáróban Pickard kapitány a múlt, jelen, jövő között keresi az emberiséget fenyegető veszélyt.

Star Trek: Deep Space Nine (DS9) – Egy mélyűri űrbázis sötét és konfliktusokkal teli életét mutatja. Főbb szereplők: Sisko kapitány, Odo (Elcserélt/alakváltó) nyomozó, Dr. Bashir orvosi tiszt, O'Brian „Chief” biztonsági tiszt, Kira (bajori ellenálló), Dax hadnagy, Worf hadnagy

1. évad 18. rész Duett
Kira el akar ítéltetni egy munkatáborban szolgáló kardassziait háborús bűnösként, aki halálos betegséggel kerül az űrbázisra.

2. évad 8. rész A szükséges rossz
Az űrbázis múltját és egy rejtélyes gyilkossági ügyet követhetünk végig Odóval.

6. évad 19. rész A sápadt Holdfényben
A Föld és a Dominion közötti háborúban Siskónak kritikus döntést kell(ene) hoznia, mellyel megsérti a Föderáció alapelveit.

Star Trek: Voyager (VOY) – A Voyager űrhajót a Gondozó nevű lény több millió fényévre, a Delta kvadránsba rántja, ahonnan megkezdik útjukat hazafelé a Föderáció számára még teljesen ismeretlen űrben, ismeretlen fajok között. Főbb szereplők: Janeway kapitány, Chakotai parancsnok, Torres hadnagy (félig klingon), Tom Paris hadnagy, Neelix séf és entertainer, Doki (hologram) hajóorvos, Harry Kim zászlós, Tuvok (vulkáni) parancsnok, Hétkilenced „Hetes” (volt borg).

1. évad 1. rész A Gondviselő
Az első rész, mely elmeséli, hogy került a Voyager a Delta kvadránsba.

3. évad 12. rész Makrokozmosz
Janeway-t és legénységét egy félelmetes lény támadja meg. A kapitány az Alien-filmek Ridley-jének stílusában kezdi meg a leszámolást.

7. évad 23–24. rész Végjáték
A sorozatzáró dupla részében Janeway visszautazik az időben, hogy megmentse a legénységét.

Star Trek: Enterprise (ENT) – Az eredeti sorozat előtt 100 évvel, a Föderáció megalakulását és a földi–romulán háborút mutatja be. Főbb szereplők: Archer kapitány, T'Pol parancsnokhelyettes, Charles 'Trip' Tucker parancsnok, Dr. Phlox hajóorvos, Malcolm Reed hadnagy, Hoshi Sato zászlós, Travis Mayweather zászlós.

1. évad 1. rész A Broken Bow-incidens
Az emberek először találkoznak a klingon fajjal, amikor Archer kapitány és a legénység kiment egy túlélőt egy pórul járt hajóból.

2. évad 2. rész Crabon Creek
Archer mesél T'Polnak az első vulkáni–emberi kapcsolatfelvételről, ami 1957-ben történt, Crabon Creek városában.

2. évad 26. rész Fenyegető messzeség
Egy ismeretlen űrszonda tüzel a Földre, az Enterpsise hazaindul, de útközben felkavaró információk birtokába kerülnek.

Star Trek: Discovery – A Csillagflotta legkülönösebb és leggyorsabb hajója több idősíkon, párhuzamos világokban és a jövőben is kalandozik. (A sorozat összefüggő cselekményű, ezért nehéz kiragadni egyes részeket.) Főbb szereplők: Michael Burnham, Booker, Saru parancsnok (majd kapitány), Stamets hadnagy, Tilly zászlós, Dr. Culber, Keyla Detmer hadnagy (volt borg), Owosekun hadnagy, Adria, Philippa Georgiou kapitány/császárnő és természetesen Pike kapitány (Pike ebben a sorozatban több szerepet kap, a 2. évadban összesen 14 rész erejéig tölti be a kapitányi széket).

1. évad 3. rész Context is for King
Burnhamat háborús bűnösként életfogytiglanra ítélik, de hamarosan újra a Discoveryn találja magát.

2. évad 6. rész The Sound of Thunder
Saru szülőbolygóját és fajának elnyomását, illetve Saru szabadulásának történetét ismerhetjük meg.

3. évad 5. rész Die Trying
A Discovery 930 évvel saját kora után a jövőben találkozik a Föderáció maradékával.

Star Trek és a nagyfilmek

Az évek során összesen 13 nagyfilm készült, 6 az eredeti sorozathoz, 4 Az új generációhoz, valamint 3 film Kirk kapitány kalandjairól kicsit más nézőpontból, amit a Kelvin Idővonalnak neveznek. Utóbbiak teljes káoszba képesek taszítani a kezdő Star Trek-fogyasztókat. Nem pontosan az eredeti cselekményt követik, hanem egy alternatív változatot (Kelvin Idővonal), ami úgy jött létre, hogy a USS Kelvin csillaghajót egy jövőből visszatérő romulán hajó elpusztítja.

Két nagyfilmet ajánlunk azért, hogy jobban összeálljon, mi is a Star Trek.

Az eredeti sorozathoz köthető Khan haragját (vagy bosszúja néhány helyen) és Az új generációhoz készült Kapcsolatfelvételt. Míg az elsőt a legjobb Star Trek-filmnek mondják (ezt az új három film közül a Sötétségben egyébként feldolgozta), addig a Kapcsolatfelvétel Zefram Cochrane első térugrását mutatja be.

(Borítókép: Részlet a Star Trek: Strange New Worlds című sorozatból. Fotó: imdb)