A szupergazdagok új hóbortja, hogy márkás lakásokban akarnak élni

Hogy mikor mondhatjuk azt egy házra vagy lakásra, hogy luxus, az egy érdekes kérdés. Kezdjük egy történelmi példával! A hatalmas és díszes versailles-i kastély láttán azt gondolhatnánk, hogy milyen fényűző is lehetett ott élni. Nem ezen a véleményen volt a 18. században az egyik angol nagykövet, aki nem hagyta ki hazaküldött leveléből, milyen elviselhetetlen is a bűz a francia király rezidenciáján. Európa akkori legluxusabb lakóépülete ugyanis még nélkülözte a csatornarendszert és a vízöblítéses vécét, a megannyi udvaronc üres termek vagy folyosók sarkában végezte el a kis és nagy dolgát – a kastélynak ugyanis a több ezer emberre mindössze 17 db kezdetleges mellékhelyisége volt.

Ezt a komfortfokozatot (vagy inkább annak hiányát) a 21. században már nem nevezhetjük luxusnak – mindegy hány kiló aranyat és drágakövet használtak fel a berendezéshez. Idehaza manapság rengeteg olyan, luxusnak mondott lakást árulnak az ingatlanirodák, amelyek a világ gazdagabb részein egyáltalán nem számítanának annak. Nincs bennük ugyanis 4-6 milliós kanapé és ágy a Fendi Casától vagy a Roberto Cavalli Home-tól. Természetesen a lokáció, az alapterület, az adottságok és a kialakítás (netán egy sztárdizájner ötleteivel megspékelve) még mindig elégséges a legtöbb vásárlónak, de vannak, akiket pusztán egy belvárosi ház Londonban vagy egy manzárd penthouse Párizsban már nem hat meg. Róluk és új játékszereikről lesz most szó.

Amikor minden nap olyan, mint egy szállodában

A „branded residence”-t mi fentebb márkás vagy márkázott lakásnak fordítottuk, és alapvetően azt jelenti, hogy egy ismert nagy brand összefog egy ingatlanfejlesztővel, hogy olyan luxuslakásokat, netán villákat építsenek, amelyek eladósorba kerülésekor jó vastagon foghat majd a ceruza a luxusmárka logójának köszönhetően. A Spears online magazin felmérése szerint 2022-ben világszerte 688-ra emelkedett az ilyen típusú luxusingatlanok száma, ez pedig 72 százalékos növekedést jelent 2017 óta.

Természetesen az eloszlás nem egyenletes: míg Afrikában csupán nyolc ilyen ingatlan van, addig Észak-Amerikában 229, a Távol-Keleten pedig 168. De érdemes figyelni Közép- és Dél-Amerikára, valamint az arab olajmonarchiákra is, hiszen az elmúlt öt évben egyaránt 179 százalékos volt a növekedés mértéke e régiókban. A jelenleg elkészült ingatlanok több mint harmadát egy cég márkái adják: a Marriott International szálloda-konglomerátum olyan luxus- és prémiummárkáit vetette be erre a célra, mint a The Ritz-Carlton, a St. Regis, a W vagy az Autograph Collection.

Ma már 45 országban vásárolhatók luxuslakások a híres hoteljeik neveivel

– mondta el Dana Jacobsohn, a vállalat fejlesztési vezetője.

Hogy mennyire kelendőek ezek az ingatlanok, arra jó példa, hogy a Costa Rica-i Nekajui, a Ritz-Carlton Reserve Residence kevesebb mint egy év alatt adta el szinte az összes villáját, a 36-ból már csak kettő maradt az év végére, és már az első napot 180 millió dolláros (közel 67 milliárd forintos) bevétellel zárták. Azt gondolnánk, hogy erre tényleg csak a világ legfelkapottabb régióiban van igény, holott a szomszédunkban is van/lesz erre több példa is.

A One&Only luxushotel-láncolat ilyen bérelhető/megvásárolható lakásokat készül építeni a montenegrói Herceg Noviban, kicsit délebbre pedig a The Ritz-Carlton fog ilyeneket árulni a balkáni államban, ahol legelőször a Regent hotellánc vetette meg a lábát ezzel a koncepcióval Tivat városában. A horvát Hvar szigetében a Four Seasons lát potenciált, de talán a legmenőbb fejlesztés Belgrádnak jut majd a térségben: az épülő St. Regis luxushotel felhőkarcolójában állandó lakosok is lehetünk akár, ha mélyen a zsebünkbe nyúlunk.

A Louvre-ba vagy egy Armani-üzletbe is beköltözhetnek

A szállodabrandek mellett a többi cég is meglátta a potenciált abban, hogy a márkahű vásárlóiknak egy újfajta életérzést is megpróbáljanak eladni. A leggyorsabban az autógyártók kapcsoltak. A Lamborghini Sao Paulóra és Dubajra szavazott, de a menő, kocsimárkás toronyházak legfrekventáltabb lokációja mégis inkább Miami. Itt épül a Bentley-nek és az Aston Martinnak is a lakóháza, a Porschénak meg már el is készült, és ha minden igaz, a stuttgarti Porsche Design Towerben is lesznek majd eladó lakások.

A divatcégek sem akarnak lemaradni, ők ugye a szállodaiparban is rendre kipróbálják magukat. Előszeretettel dobnak hát saját név alatt lakásokat is a piacra: a teljesség igénye nélkül például így tesz az Armani, a Fendi vagy a Missoni ugyancsak Miamiban, a Karl Lagerfeld Marbellán, vagy az Elie Saab Londonban és Dubajban. Az arab városban a Bulgarinak egyébként már van egy komplett lakóövezete, de hamarosan érkezik a világ egyik legmenőbb strandhálózatának tartott Nikki Beach ilyen típusú egysége és a Jacob&Co óra- és ékszermárka felhőkarcolója is.

A legunikálisabb azonban kétségkívül az abu-dzabi Louvre körül felépülő városrész lesz, amelyet természetesen így is hívnak majd (Louvre Abu Dhabi Residences). Iparági szereplők szerint hamarosan elérhetjük globálisan az ezres számot is a megvalósult projekteket illetően, hiszen a szupergazdagok közt tényleg nagy az igény, hogy olyan lakásba költözzenek, amelynek márkája is van.

Persze, azért az épületek fejlesztői és üzemeltetői igyekeznek extrákat is beépíteni ezért az összegért cserébe, amelyek mind-mind megkönnyíthetik a lakók életét. A hotelláncoknál egy életre elfelejthetjük, milyen is sampont vagy tusfürdőt vásárolni a drogériában, hiszen a szálloda szobaasszonyai amellett, hogy kitakarítják az otthonunkat, még gondosan fel is töltik a fürdőszobát piperecikkekkel, akárcsak egy rövid távra bérelhető szoba vagy lakosztály esetén.

És az sem mellékes – mondjuk itt némi iróniával –, hogy nem kell holmi parkolóházban vagy ne adj' isten az utcán összeszedni az autót reggelente, hiszen a Bentley lakásunknál akár a 61. emeletre is feljön az autólift, ennek köszönhetően fél szemünket mindig a guruló családtagon tarthatjuk.

A szerző luxusszakértő.

(Borítókép:  A  Belgrádban épülő St. Regis luxushotel felhőkarcolójának látványterve. Fotó: Andrej Isakovic / AFP)