A Harrison Fordról elnevezett pók szerencsét hozott Petrának

Hajszálpontosan a megbeszélt időpontra érkezik a modern, tiszta taxi Akabában a hotelünk elé, hogy varázslatos útra induljon, egy letűnt világ zord mészkőhegysége felé, ahol másfél kilométeres szurdok mögött meghúzódik a világ hét új csodája közül az egyik, Petra.

De most még Akabában vagyunk: nyüzsgés, rendezettség, tisztaság, vízipipák tucatja a kávézókban. Az Al-Razi utcában mélypiros, minden extrával felszerelt Mustangba szivarral a szájában pattan be egy helyi aranyfiú, miközben a boltokból émelyítő fűszerillat áramlik. A kereskedők visszafogottak, nyoma sincs az arab világ más részein beszokott rámenősségnek: a vásárló nyugodtan eldöntheti, kell neki az áru vagy nem. Ha elfárad, a kitűnő török kávét ihatja, amivel barátságosan meg is kínálják. Errefelé így nevezik az ízesítés nélküli fekete levet, míg a helyi arabot üveggel kevert homokon forralják, és főleg zöld kardamommal teszik még élvezetesebbé, mert ez az édességek és a meleg italok legfontosabb fűszeradaléka. Akaba különleges vámövezet, itt minden étteremben kínálnak jéghideg sört, igaz, 4000 forintnyi az ára...

Az átlagéletkor 80 év

Petra felé tartunk. Elhagyjuk Akabát, amely szintén csoda a mai világban: sorjáznak a parton a luxushotelek. Modern a repülőtér is, amely kicsit furcsa látványt nyújt érkezésünkkor. Kizárólag Wizz Air gépek állnak a betonon – egyikük Budapestről érkezett. A jordán idegenforgalom bővítésében ugyanis a fapados légitársaságok nagyon fontos szerepet játszanak: jövőre már 200 ezer turista érkezését várják csupán a magyar légitársaság négy bázisa felől. Budapestről szezonban a tengerparti üdülőközpontba, Akabába van járat, míg a fővárosba, Ammanba hetente kétszer. Az ország az idegenforgalomban a felfutást jó másfél évtizeddel ezelőtt érte el 8 millió turistával, majd jött a Covid, ami a 2019-es 6 milliós számot gyorsan 1,2 millióra tolta vissza – közöttük 30 ezer volt a magyar. Ennek ellenére Akabában a repülőtéren a taxis vagy a városban a boltos kedvesen megszólal magyarul is. A szókincs szerény, de kedvesen mondják, s ez jólesik.

A kifutópályán megcsillan a decemberben is erős nap a gépek szárnyán, miközben pár száz méternyire ott villog Eilat, Izrael büszkesége a Vörös-tenger csücskében. Egy 2005-ös merénylettől eltekintve Akabában tökéletes a nyugalom, még sok rendőrt sem látni – mindez az örökké forrongó Közel-Keleten, ahol Izraelnek és Jordániának több száz kilométeres közös határa van. Az ország okos diplomáciájának és a monarchia tekintélyének következtében belső támogatottsággal rendelkezett ahhoz, hogy 1994-ben békét kössön Izraellel. Ehhez mindkét részről kellett józanság és éleslátás, mert a jordán csapatok 1948-ban, az első arab–izraeli háborúban még megszállták Kelet-Jeruzsálemet az óvárossal együtt – igaz, minden területi nyereséget visszaszerzett Izrael az 1967-es hatnapos háborúban.

Az ország stabilizációjára azonban folyamatosan szükség van, mert mostanság a migráció a nehézség, de ezt is kordában tartják – menekülttáborokat alakítva ki. A népességnövekedés nagyon gyors, 1960 óta a lakosság száma megtízszereződött, ma 10 milliós. Magas a születéskor várható élettartam, 80 év fölötti. Az országban kétmillió palesztin él, a 2010 óta tomboló szíriai polgárháború elől másfél millióan menekültek az országba – igaz, jelentős részük visszatért mára, de a menekülttáborok fenntartása így is sokba kerül, és potenciális veszélyforrás a belső békére.

Visszatért Ukrajnából

A luxustaxit Mezsdi vezeti, aki tökéletesen beszél angolul. Határozott elképzelése van a világról, orvos akar lenni. Édesapja az akabai kikötőben dolgozott 30 évet, ezért ma forintra átszámítva 200 ezres nyugdíjat kap, ami Jordániában jól hangzik. De a fia több akar lenni, ezért ment külföldi egyetemre, mert az olcsóbb, mintha a hazájában maradt volna, ahol felsőfokú magántanulmányok esetén a képzés jellegétől függően az alapszintű diploma megszerzése legalább 10 millió forintba kerül. Az állami egyetemek színvonala alacsonyabb, ráadásul kevés a hely, Mezsdi beszámolója szerint irtózatosan nehéz bekerülni. Ő Ukrajnát választotta, miként a felesége is odavaló. Már három gyermeket nevelnek, pedig még nincs 30 esztendős. Ugyan már csak két éve van a diplomáig, de a háború elűzte, ezért tért vissza Jordániába.

Jól érzi magát, mert a turisták lassacskán visszatérnek a világjárvány után. A Retaj taxis szolgáltatás kizárólag a luxusutakra specializálódott: három telephelyük van az országban, 80 korszerű autójuk fut. Egyikükben ülünk, s elhaladunk Wadi Rum mellett. Ez az a marsbeli tájhoz hasonló homokkőhegyekből a természet kegyéből kialakult homoksivatag, amely egészen elképesztő terepéül szolgált az amerikai fantasztikus filmeknek: a Transformers és a Star Wars egyes epizódjait itt forgatták.

Még kétórás utazás, és a kiválóan kiépített útról letekintve feltűnik Petra. A területet a Mózes völgye uralja, a gazdasági fellendülést a sziklavágatokból előbukkanó patak adományozta. 2300 évvel ezelőtt a karavánutak itt találkoztak, a területet jól lehetett védeni. Ennek egyik oka, hogy a Szik szurdok a világ egyik legkülönlegesebb képződménye: 1600 méter hosszan kanyarog, olykor mindössze két méter széles, magassága azonban csaknem száz méter. Aztán hirtelen kinyílik a tér, s feltűnik a petrai csoda, a Kincsestár 40 méter magas, 25 méter széles homlokzata, a sivatagba települt oázis központja, mögötte a királysírokkal, a korabeli városközponthoz tartozó színház és fürdők maradványaival.

A fellendülés másik kulcsa az életet adó víz, amely a sziklákból fakadt. A nabateusok csatornán vezették a nedűt a gyorsan fejlődő városba, ahol a könnyen vájható kőzet barlangjaiban laktak, míg a kitermelt követ építkezésekhez eladták. Így lettek a nomádokból a karavánutak védelmezői: a terület virágzásnak indult. Ennek jelei a hatalmas templomok és sírhelyek, amelyek azonban nem nyúlnak be a hegyek gyomrába. Oromzatuk kiképzése viszont elképesztő arányérzékre és mesterségbeli tudásra vall még kétezer év távlatából is – milliónyi turistát csábítva.

Napkollektoros kávézó

A városkában tökéletes a tisztaság, a turisták kedvében járnak a nagy szállodaláncok, mert a mi elit hotelünk például a 2006-ban épített, nagyvonalú főbejárattól mindössze kétszáz méterre van. A homokkőből kivájt páratlan épületegyüttes 1985-ben kapta meg a kulturális világörökség státuszát, ez az igazi fellendülés első dátuma. A másik azonban Harrison Fordhoz kötődik, aki

Az amerikai színészt ma is bálványozzák a helyiek, s erre nemcsak az ajándékboltok elnevezése utal – hanem a Calponia harrisonfordi (narancsos lábszínű szövőpókfajta), amelynek műanyag változatát gazdagon kínálják Petrában is. A furcsa elnevezést a felfedező kaliforniai Norman Platnick adományozta egy addig ismeretlen pókfajtának, miután köztudott volt, hogy Ford fiatal cserkészként rajongott az ízeltlábúakért és hüllőkért – később pedig Platnick a színészért.

Bár napokat lehetne eltölteni Petrában, a taxi varázslatosan szép kősziklák között robog tovább a Holt-tenger felé. A jordániai fejlődés legmarkánsabb jegyét ezen a festői, bár veszélyesen kanyargó szerpentinen lehet látni. Miközben lerobbant dzsip mellett haladunk el, feltűnik a napkollektoros kávézó a semmi közepén, kisvártatva pedig üdítően zöld paradicsomültetvény. Mellette maga a varázslat: nyolc kisebb víztározó, ahonnan a sivatagot termővé varázsló folyadékot bepumpálják a növények közé. Hasonlóan tudatos mezőgazdasági fejlesztést máshol is látunk: Ajlounban sorra telepítik a fákat (10 milliót tíz év alatt), miközben 11 millió olajfa termését már betakarították, bár 120 hektárt erdőtüzek miatt idén elvesztettek.

Aztán feltűnik az újabb természeti csoda, a Holt-tenger, melynek északkeleti csücskében, az Ammanhoz közeli területen luxushotelek és magánkórházak sorjáznak, az odavezető úton pedig a tengerparti üdülés összes giccses műanyag termékét ugyanúgy kínálják a boltok, elsősorban a gyermekeknek – miként Olaszországban vagy Horvátországban. Az idegenforgalom felfutására a magyarázatot Safa Rahal, a Mövenpick Dead Sea Resort marketingfőnöke adja meg, aki 15 éve a polgárháború sújtotta Libanonból költözött a békés Jordániába, ahol tárt karokkal fogadták, mert igyekeznek esélyt adni a szorgalmasan tanuló hölgyeknek is.

Az Izraellel megkötött béke bizalmat sugárzott, ezért az ezredfordulón előfordult, hogy havonta egymillió turista érkezett. Tíz év múlva futott fel az egészségturizmus, de manapság a repülés jelentősége, ezen belül pedig a fapados légitársaságoké megnőtt, mára eléri a 21 százalékot. Ezért fontos számunkra, hogy több európai nagyvárossal, így Budapesttel is összekötnek minket a járatok

– mondja Safa.

A feltűnően jól öltözött fiatal menedzser megmutatja a káprázatos hotelt, ahol külön gyermekmentes övezetet hoztak létre arab stílusú villákkal a pihenni vágyó felnőtteknek hatalmas pálmafákkal, medencével, külön felszolgálószemélyzettel. Van a szállodában Burckhardt terem is: arról a svájci felfedezőről nevezték el, aki 1812-ben felfedezte a tündöklése után elpusztult és teljesen feledésbe merült titokzatos, megközelíthetetlen várost, Petrát. Áttért az iszlám hitre, hogy beduinok által kísérve bejusson az évszázadok alatt elnéptelenedett városba, titokban rajzokat készített – így fedezte fel a világ újra a kőbe vájt sivatagi csodát.

Sótartalom: 33 százalék

A vendégek elsősorban azért kedvelik a luxushotelt, mert nem betonkolosszus, hanem a beduin építészetre emlékeztető hangulatos villákból áll. A Holt-tengerhez ma még kacskaringós úton és hosszú lépcsőn lehet lejutni (igaz, visszafelé golfkocsi szállít), de már építik a liftet. A tervezők kiélhették legmerészebb vágyukat, amikor a világ legmélyebb pontján jakuzzis medencét álmodtak meg, amely ráhajol a tengerre, ahonnan naplementében mesés a kilátás.

A turisták azonban a Holt-tenger ásványi anyagokban és sóban gazdag vize miatt érkeznek. Ayman Almat, a hotel gyógyfürdőjének vezetője szerint a turisták 65 százaléka kezelést vesz náluk, mert a testet először sókristályos anyaggal megtisztítják, majd felviszik a rendkívül tápláló tengeri iszapot, amit 20 percen keresztül hagynak a bőrön. Az összes mozgásszervi és főleg bőrbetegség hatékony kezelést eredményezi mindez.

A parton a turisták a maguk módján élvezkednek: tégelyekben kihelyezett fekete iszappal kenik be magukat, majd a Holt-tenger 33 százalék sótartalmú vízében lebegnek. Páratlan élmény! A hatásosságra pedig egyetlen adat: Jordánia a Holt-tenger partján épített hotelek és bőrbetegség-kezelő centrumok jóvoltából az egészségturizmus terén a világon az ötödik legjelentősebb ország lett.

(Borítókép: A Királysírok előtt műanyag tevesor és varázslatos táj. Fotó: Oltványi Tamás)