Kitört az őrület a tengereken, a szuperjacht eltörpül az óriáshajó mellett

Minden a világjárvánnyal kezdődött – mondja hatalmas ventilátorokkal hűtött Maldív-szigeteki irodájában Victor Christophe, a Pullman Maamutaa marketingigazgatója. Arra utal, hogy a világjárvány átrendezte az utazási szokásokat: a luxus szegmensben rengeteg pénzt hagyott a fogyasztók zsebében, ugyanakkor szinte elképesztő mértékben felfokozta igényüket az utazásra. Mindez idén őszre azt eredményezi, hogy

mert a jelentősen megnövekedett igényeket ki kell elégíteni. Mint arról az Index beszámolt, a felpörgött szállítási igényeket kielégítendő csatasorba állították a világ legnagyobb konténerhajóját. A folyamat azonban a luxus üdülőhajókra és jachtokra is átterjedt.

A Maldív-szigeteki beszélgetés felidézése már csak azért is időszerű, mert az orosz–ukrán háború miatti szankció alá vett magánjachtok egyik kedvelt menekülő-/állomáshelyévé vált a terület. Márpedig van belőlük bőségesen! A háború kitörése előtt a legnagyobb 30 szuperjacht tulajdonosai közül nyolc volt orosz.

Nadal Beethovent kedvelte

Érdemes böngészni a statisztikai adatokat. Manapság a világon 11 ezer szuperjachtot tartanak nyilván. Az olyan luxusjárgányokat illetik ezzel az elnevezéssel, amelyek legalább 24 méter hosszúak. A milliárdosok természetesen ennél jóval különlegesebb hajókat gyártatnak maguknak. Az egyik legmenőbb üzem, a Lürssen Brémában van, és 1875 óta ontja magából a hadicélra használható vízi járműveket, de jó negyven éve a luxus szegmens meghatározó gyára. Amerikai és arab üzletemberek, médiamogulok óriáshajóit is itt készítették, közöttük Zayed Al Nahyan sejk Azzamját, amely 180 méterével ma a leghosszabb jacht a világon.

A világjárvány óta felpattant az üzlet, mert

Beszédes adat, hogy David Geffen amerikai szórakoztatóipari nagyágyú Rising Sun nevű hajója (kettő is van neki ebben a kategóriában...) 600 millió dollárt ér. Arab sejkek vezetik a tulajdonosi listát, tízen vannak a top 30-ban. Ami azonban a bejegyzési helyszínt illeti, a Kajmán-szigetek letaszíthatatlan a trónról: összesen 1897 szuperjachtot lajstromoz, elsősorban a kedvező adózási lehetőségek miatt, ráadásul itt a cégek útvesztőiben könnyű eltüntetni a tulajdonosi nyomokat.

Természetesen nemcsak üzletemberek, hanem ismert és gazdag sportolók is rendelkeznek értékes hajókkal. Zlatan Ibrahimovics svéd labdarúgó a híres Benetti gyár által készített 34 méter hosszú jachtját (neve angolul Ismeretlen, azaz Unknown) vette meg tavaly, míg a Messi leigazolásával újból a reflektorfénybe került David Beckham Miamiban hajózgat 28 méteres jachtjával, amit egykori mezszáma alapján nevezett el: Seven (Hét). A most kényszerpihenőn levő teniszász, Rafael Nadal már 2016-ban vásárolta egy komoly vízi járművet, amelynek a neve Beethoven volt, amit azonban nemrég lecserélt egy rendkívül gyors luxuskatamaránra.

Az ismert személyiségek közül talán a Pink Floyd gitárosának, David Gilmournak van a legkülönlegesebb hajója. Az Astoriát 1911-ben építették, s a Temzén ringatózik, lévén folyami jármű. Fedélzete tágas, akár egy 90 fős zenekar is megfért rajta, ám a zenész hangstúdióvá alakíttatta, ahol a legendás zenekar három albumát is rögzítették, többek között Gilmour ikonikus gitárszólóit.

A leghatalmasabb jachtok útvonalát gondosan meg kell tervezni, mert mély merülésük miatt csak kevés luxuskikötő tudja fogadni őket. Érdekes, hogy Európában az egyik legmenőbb állomáshely Montenegróban van, pontosan ott, ahol annak idején az osztrák–magyar hadiflotta állomásozott a Kotori-öböl nyugodt vizén. Jugoszlávia összeomlása után rozsdatemetővé vált a terület, mígnem Peter Munk magyar származású üzletember és arab befektetők új életet leheltek bele. PortoMontenegro ma a legjobban csengő név a luxusbirodalmakban, több milliárd dollár a beruházások összértéke. Ötcsillagos szállodák és luxusapartmanok sorjáznak a parton.

Bunkerből technozenei központ lett

Kicsit szürrealisztikus a kép, amikor a tivati repülőtér felől közeledünk a jólét birodalmához. Ugyanis inkább a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországának építészeti stílusára és életszínvonalára emlékeztet a Jadranska magistrala főutat övező, meglehetősen sűrűn felhúzott apartmanházak és a kiszolgálóüzletek sokasága. A Simba kisállat-kereskedés és a tengerészeti kellékek boltja, valamint az Idea élelmiszer-áruház előtti betonparkolókban sorjáznak a Nyugat-Európában már kifutott autómodellek, de egyre több a modern darab is. Hatalmas a dugó, egy-egy lámpaváltásra perceket kell várni, mert sokan az öböl másik oldalára igyekeznek a kamenari komphoz. Most rendezetten, gyorsan át lehet jutni, bár rengeteg a teherautó, de feltűnnek a messzi földről érkezett motorosok is. A néhány hónappal ezelőtti parlamenti választás a kompforgalomra is kihatott, mert az új hatalom emberei a korábbi tulajdonost helybeli informátoraink szerint lecserélték, a járművek egy része pedig kimaradt a menetrendből, ezért zavar keletkezett a forgalomban.

Többszöri helyszíni utazásunk során is láthattuk, folyamatosan épülnek a hotelek és apartmanházak. Most nagyon sok a daru, mert a Balkánt idéző főútvonalról letérve pár méter után a modern Dubaiba érkezik az utazó, amit óriási ütemben bővítenek. Hatcsillagos színvonalú éttermek, kávézók váltják egymást, díszkövezet vezet a mólókhoz, ahol a csúcsminőségű hajó a jellemző. A Buddha Bar, a Gallardo és a Murano művészeti galéria a legnépszerűbb, de a legfontosabb neve: One. Szerényen arra utal, itt kezdődik az 1-es móló, ahová hat, legmélyebb merülésű szuperjacht is beállhat.

A világ leggazdagabbjai számára ez azért fontos, mert innen könnyen elérhető Dubrovnik és a környék festői tengerpartjai, szigetei. Cristina Skanata PR-vezető már első látogatásunk során büszkén újságolta, hogy a szakma 2016-ban a legjobb új luxuskikötővé választotta PortoMontenegrót, ahol ma 800 jacht ringatózik a vízen. Ráadásul a közeli Tivat repülőterét is bővítik, de ottjártunkkor néhány nemzetközi járaton kívül jószerivel csak magángépeket láttunk.

A jelen és a múlt különleges találkozására is lehetőség nyílt, mert nemrégiben még különlegességet is kínáltak, amit Drazen Jovanovic egykori tiszt, később múzeumigazgató meg is mutatott: egy jugoszláv időkből származó támadó tengeralattjárót, amit a parton vaslábakra helyeztek. A hetvenes-nyolcvanas években még igen korszerű hajónak számított, harmincan szolgáltak rajta, négy napot volt képes a mélyben tölteni, addig bírták az akkumulátorok. Rendkívüli megbecsülést jelentett, ha valaki itt szolgálhatott, ugyanakkor a hihetetlenül szűkös helyen töltött idő, a kényelmetlen fekvőhelyek alaposan próbára tették az idegrendszert. Ráadásul szinte csak a nyílt színen lehetett használni a WC-t.

Érdekes, hogy az egykori tengeralattjáró-flotta ma újra szerepet játszik, mégpedig a turizmusban. A Kotori-öbölben ugyanis még mindig megfelelő állapotban megmaradtak azok az álcázott hajóállások, amelyekben el lehetett rejteni a flottát. Igaz, nemrégiben ezekben a misztikus betonbarlangokban már technozenei eseményeket rendeztek, bár a hatóságoknak nem tetszik az effajta vad utazás a múltba, adott esetben tiltott szerek használatával...

Húszemeletes az úszó monstrum

Az Index is utalt már rá, de a nyár meghozta az áttörést a luxus tengeri utazások terén is. A Covid ezt az ágazatot ugyanis valósággal lemészárolta. Jól emlékszünk a döbbenetes képekre, amikor a világ legmenőbb kikötőiben állomásozó hajókról sokszor hetekig nem léphettek ki az emberek, a bezártság miatt pedig irtózatos gyorsasággal terjedt a vírus, aratott a halál. Nem volt jó üzenet, hogy szinte mindennap koporsókat hoztak le a luxushajók fedélzetéről...

A világjárvány előtt ez a szegmens volt az egyik legjövedelmezőbb a turizmusban, amikor évente közel 25 millióan keltek útra. Azt várták, évtizedünk közepére a szám meghaladja majd a 30 milliót. Ehelyett tavaly mindössze 13 millióan váltottak jegyet, de már ez is biztatónak tekinthető a 2021-es pangás után, s idén legalább 20 millióra ugrik a szám!

Mára tehát nagyot változott a világ. A tengeri utazásokat szervező Royal Carribean ugyanis nemrégiben bemutatta a világ legnagyobb utasszállító hajóját, berregtek a kamerák, posztoltak az influenszerek, a szakírók szorgalmasan jegyzeteltek. A nagy érdeklődéssel várt első hivatalos utazásra Miamiból indul a monstrum jövő év elején. Az Icon of the Seas (Tengerek ikonja) nevet viseli, s pontosan két méterrel hosszabb, mint az eddigi csúcstartó, a Wonder of the Seas (Tengerek csodája).

Csak néhány adat arra, a technika mire képes – különösen, ha a precizitásukról és tapasztalatukról híres finnek készítik Turkuban. Húsz emelet /!/ magas, vízicsúszda-rendszere, 7 uszodája és „adrenalinszintje” van, ahol például a semmibe kivezető kötélpályán lóghatnak egy ideig a tenger felett a bátrak – persze biztosítóhevederrel. 365 méter hosszú, 7600 utast szállít, a kiszolgálószemélyzet létszáma 2350. Több mint 10 ezer ember iránt kell, hogy felelősséget vállaljon a norvég kapitány, Henrik Loy, aki Bergenben született. Gyermekkorában meglátta a fjordokba besurranó hajókat, s elhatározta, kapitány lesz, amit 1997-ben elért.

Sok hajó még mindig áll

A jelek szerint tennivalója lesz bőven, mert az ágazat lassacskán visszatér a járvány előtti szintre, majd a várakozások szerint meg is haladja azt. Tartalék kapacitás van bőven, hiszen a 2019-es időszakhoz hasonlítva még mindig több tucat hajó vár bevetésre, miután fertőtlenítették, majd újra használhatóvá tették őket. Át kellett vizsgálni mindent: a vezetékeket, a motorokat, a teljes vezérlést, hiszen a hároméves leállás a sós levegőn rendkívül veszélyes. A világon két évvel ezelőtt 323 viszonylag nagy üdülőhelyről tudtunk, a szállítási kapacitás több mint félmillió fő volt. Természetesen a hajók kihasználtsága nagyban eltér egymástól, sokat nem üzemeltetnek 12 hónapon keresztül. Szakértők azt várják, a mostani nagyarányú-fejlesztésekkel két év múlva 764 ezer ember szállítására lesz képes a teljes flotta évente.

Miközben pedig a Royal Caribbean ünnepel, nem feledhető, még mindig „csak” a világ luxushajó-kapacitásának 25 százalékát tudhatja magáénak, további 15 százalék a Norwegian Cruise Line, 45 százalék a Carnival Cruise Line birtokában van. Utóbbi az amerikai piacon különösen aktív, hiszen köztudott, hogy a jómódú nyugdíjasok szívesen hajókáznak pár hetet a világ legszebb részei felé kifutó luxushajókon. Az amerikai turisták után a világranglista második helyén álló németek 1,9 millió utassal jócskán elmaradnak a piacvezetőtől, ahol idén 10 millióan kelnek útra...

(Borítókép: A híres sétány PortoMontenegróban. Fotó: Oltványi Tamás)