Bejutottunk Európa legújabb privát klubjába a budai hegyekben

Bár a BDPST Grouphoz tartozó új ernyőmárka, a BOTANIQ Collection égisze alatt októberben nyíló BOTANIQ Budai Klubot a fejlesztő mint a régió első, angolszász minta alapján felépített privát klubját pozicionálja, valójában nincs új a nap alatt még idehaza sem. A szovjet bevonulás előtt ugyanis több neves, ilyesféle műintézmény működött Budapesten, az elsőt ki más is alapíthatta volna, mint gróf Széchenyi István, aki rajongott mindenért, ami angol módi.

Valószínűleg még a legnagyobb magyarnak is voltak afelől kétségei, hogy mennyire tudja ez a műfaj megvetni a lábát itthon, talán ezért sem nyúlt annyira a zsebébe, mint az MTA esetében. Az általa 1827-ben indított Pesti Casino (majd 1830-tól Nemzeti Casino) nevének ellenére nem játékbarlang volt, hanem egy olyan egyesület, ahol párbeszédet lehetett arról folytatni, hogy miként tudna fejlődni a társadalom és az ország.

Az már az alapító ülésen eldőlt, hogy egy olyan helyet kell létrehozni, ahol sokkal több újság van, mint egy sima kávéházban, és a pihenőszalonjai, szivarszobája mellett van egy jó étterme is azon tagok kedvéért, akik vidékiek lévén nem tudnak hazamenni ebédelni. Már az első napon 175 tagja lett a klubnak, 1895-re pedig a létszám meghaladta a 700-at, közte a walesi herceggel vagy Rudolf trónörökössel. Az első évtizedek bérleményei után 1871-re gyűlt össze annyi pénz, hogy meg tudják venni a Cziráky-palotát, amelyet olyan fényűzően rendeztek be, hogy az a tagság egy részénél ki is verte a biztosítékot.

Az egyre inkább a topelit klubjává avanzsáló egyletből aztán kivált egy csoport, amely úgy gondolta, hogy vissza kell térni a Széchenyi-féle alapokhoz, így létrehozták az Országos Casinót, amely a második legnagyobb privát klubnak számított idehaza. A Nemzeti Casino pompakedvelő főnemesei végül is – a kortársak szerint – Európa legelegánsabb privát klubját valósították meg a Kossuth Lajos utcában, amelynek a II. világháború és a kommunizmus vetett véget. Előbbi fizikailag, ugyanis a palota súlyosan megsérült, így később le is bontották, utóbbi pedig ugye nem komálta az ilyesmi, „reakciós” klubéletet.

Reneszánszát éli a privát klub műfaja

A Nemzeti Casino 1944-es lebombázása tekinthető a műfaj hazai, teátrális halálának is, ami most úgy néz ki, hogy a BOTANIQ Budai Klub megnyitásával inkább csak egy hosszúra nyúlt Csipkerózsika-álom volt. Egyébként időszerű is, ha Budapest fel akar zárkózni az élvonalba, ugyanis a patinás, több évszázados férfiklubok mellett seregnyi új játékos lépett a piacra az elmúlt évtizedekben. Pláne igaz ez Londonra, Los Angelesre vagy New Yorkra, ahol olyan menő helyekre szeretnének bejutni a gazdag new millennialsok, mint a Soho House vagy az Annabel's, ahol már az is egy vagyon, hogy az ember átléphesse egyáltalán a küszöböt, és akkor még nem evett vagy ivott semmit.

Persze, a klubélet teljesen másként alakul a világ nagy metropoliszaiban, hiszen ezek a létesítmények világsztárokat és egyéb celebritásokat, sőt, még koronás főket is a tagjaik közt tudnak, és sokakat izgat az, hogy hollywoodi filmcsillagokkal kortyolgathassák a koktéljukat, vagy csobbanhassanak egyet a medencében. Fotók erről azonban még emlékbe sem készülhetnek, ugyanis a legtöbb privát klubban ez szigorúan tilos, nyilván se Gwyneth Paltrow, se Boris Johnson nem szívesen látná magát viszont az Instagramon, majd a pletykamagazinok címlapján, amint a saját privát klubjában izzad a futópadon vagy mondjuk eszi le magát lekvárral az ötórai tea kellős közepén.

Ehhez a nemzetközi szokáshoz igazodva a BOTANIQ Budai Klub sem engedi majd a fotózást (ezért illusztráljuk mi is az anyagunkat látványtervekkel), bizonyos helyiségekbe pedig a telefont sem lehet bevinni. De ez még mindig enyhébb szabályozás, van olyan brit klub, amelyik a laptopokat is kitiltotta, le kell adni a recepción a gépeket.

Teniszmeccs az egykori zenészklub helyén

Bár a BOTANIQ Budai Klub épülete vadonatúj, a tervezők igyekeztek a Svábhegy villáinak építészeti stílusához igazítani a külcsínt. Az enteriőrökön ugyan érezhető, hogy fontos cél volt, hogy elegáns miliőt teremtsenek általuk, ezt igyekeztek azonban nem hivalkodó módon elérni. Nyilvánvalóan minőségi anyagok és bútorok kerültek be, de nincs az embernek olyan érzése, mint mondjuk egy közel-keleti luxushotelben, amikor a lobbyba belépve egyszerűen leesik minden áll a szemkápráztató pompától.

Senkit sem szeretnénk kiábrándítani, de itt ilyen nincs, mivel úgy tűnik, inkább az old money – azaz a történelmi arisztokrácia és a nagypolgárság – által is preferált csendes luxus irányába indultak el: amikor az ember érzi ugyan a high life-ot, de semmi szájbarágás, nem szúrja ki a szemeket a csillogás. Véleményünk szerint a BDPST Group legújabb, három évet felölelő fejlesztése inkább egyensúlyozik egy amerikai country club és egy brit private members club közt – elvégre azért a londoni Pall Mall sugárúton kisebb szenzáció lenne, ha több teniszpályával és medencével is kiegészülnének a klubokat rejtő ódon paloták.

Érdekesség, hogy a választott lokáció helyén korábban egy hasonló létesítmény működött 1985–2003 közt: a Fonográf Étterem és Polgári Klub. A XII. kerületi Költő utcában az Illés (majd Fonográf) együttes több tagja alapította, és ugyancsak tagsági igazolvány megváltásával volt látogatható. Bródy Jánosnak és Halász Juditnak biztos volt ilyenje, de a fáma szerint Carlos Santana és a Queen együttes is megfordult a falai közt.

Dubaji fitneszgép, japán szauna és a legmenőbb szülinapi zsúrhelyszín

A legtöbb privát klubhoz hasonlóan a tagok vihetnek magukkal egy-egy vendéget is – természetesen az épület befogadóképességéhez mérten. Ugyanakkor ők nem mindenhova lesznek bejáratosak, így a sportoláshoz vagy fürdőzéshez is külön öltözőépületet biztosítanak számukra. A klub vezetését a BDPST Group klaszterigazgatójára bízták, aki a Hilton Budapest éléről érkezett a cégcsoporthoz az idén tavasszal, illetve korábban olyan luxushoteleket irányított, mint a bécsi, a prágai vagy a savudrijai Kempinski, de volt a Gundel étterem ügyvezetője és pályafutása elején a német védelmi miniszter privát séfje is.

Peter Knoll az Indexnek elmondta, hogy bár nagyban építenek a helyiekre – magyarokra és expatokra egyaránt –, természetesen a külföldi tagokat is örömmel fogadják. Az iparágban gazdag tapasztalattal rendelkező szakember csak kevés hasonló létesítményről tud a régióban, ugyanakkor azok nem ilyen komplex élményt kínáló klubok, így abszolút lát arra eshetőséget, hogy a szomszédos országokban is elterjed a hírük, ezzel is emelve Budapest presztízsét. Hírérték mondjuk van itt, az biztos.

A legújabb verziójú Technogym gépparkkal berendezett edzőteremben olyan eszköz is van, amelyet Európából még nem rendelt senki a gyártótól, legközelebb Dubajban lehetett eddig ezt kipróbálni. A wellnessrészlegen van japán szauna is, amiből szintén csak pár darab van Budapesten. Az egyik legkülönlegesebb szolgáltatás viszont a gyerekszekció, ami több puszta megőrzésnél. Egyrészt a kicsik sem csak leadandó csomagok itt, féláron ugyan, de nekik is kell tagság a belépéshez. A gyerektermek az ODU üzletek stílusában lettek berendezve, a fejlesztőjátékok is onnan kerültek beszerzésre. A Kids Klub különféle programokat, kül- és beltéri élményeket kínál majd a gyermekeknek, és igény szerint a gyerek érdeklődési köre vagy fejlesztendő területéhez mérten szakembert is biztosítanak.

Ki is lehet bérelni egyébként a termeket a klub tagjainak, tökéletes helyszín lehet ez a gyerekzsúroknak, ami szintén nem példátlan, hiszen a híres, londoni Peggy Porschen cukrászda is fenntart erre a célra helyiségeket, hogy az elegáns Chelsea negyedben élő családok otthonaiból ne váljon pár perc alatt csatatér.

Megéri-e privát klubot nyitni a megélhetési válságban Budapesten?

Kérdésünket, hogy mégis mennyi lesz az éves tagdíj, illetve hogy van-e csatlakozási díj, és ha igen, úgy az mennyi, Peter Knoll elegánsan elhárította azzal, hogy előbb a potenciális tagokat szeretnék az elérhető szolgáltatáspalettáról, illetve ezzel összefüggésben az anyagi vonzatáról informálni. Annyit azonban elárult, hogy 2023 utolsó negyedévében 70-100 tag felvételét célozták meg.

Hogy azonban ne sötétben tapogatózzunk, nézzük meg a gombamód szaporodni látszó külföldi példákon keresztül, hogyan is alakul ez. A verseny egyébként nemcsak a helyek, hanem az érdeklődők körében is nagy, a világjárvány megnövelte ugyanis a privát klubtagságok iránti keresletet, az emberek egyre jobban igénylik a biztonságos környezetet és az exkluzivitást, nyilatkozta a közelmúltban a Barron magazinnak Jeff Morgan, az amerikai privát klubokat tömörítő egyesület vezetője. A GGA Partners, privát klubokat segítő tanácsadó cég felmérése alapján a tagok 34 százaléka fontosabbnak tartja a klubját a koronavírus óta, főleg a baráti kapcsolatok ápolása miatt.

A neves, New Yorki-i CORE privát klubban a csatlakozási díj 15 ezer dollártól indul és egész 100 ezer dollárig is felugorhat, az éves tagdíj 15-18 ezer dollár, azaz 5,3-6,3 millió forint – és természetesen várólista van. A szintúgy New Yorki-i Aman luxushotel is indítja a klubját, 18 ezer dollár itt is az éves tagdíj, az egyszer fizetendő csatlakozási díj azonban itt már 200 ezer dollár, azaz 70 millió forint is lehet.

London egyik legmenőbb privát klubjának, az Arts Clubnak a dubaji egysége jelentősen olcsóbb, 8000 dollárból megvan a csatlakozás és az első év is, miközben az ember egy Foster+Partners épületben (a MOL-székház tervezőirodája) pihengethet. A már említett, 14 országban jelenlévő Soho House mumbai egységében az éves tagdíj 11 millió forint is lehet, de ennek fejében az összes ház látogatható, mintha az embernek ott is tagsága lenne.

Látszik, az árképzésben fontos, hogy mit is tartalmaz a csomag. Van olyan klub, ahol annyi kezelést adnak ennek fejében ingyen, hogy igazából nem fizet az ember sokkal többet, mintha egy elegáns masszázsszalonban perkálna, máshol azonban egy vagyonért az ember annyit ér el csak, hogy felvéssék a nevét egy várólistára.

Valószínűtlen, hogy Budapesten a nagy világvárosok híres és menő helyeinél vastagabban foghat a ceruza, még akkor is, ha egyelőre monopolhelyzetben lesz a BOTANIQ Budai Klub. Nyilván több pénzt lehet akkor elkérni, ha a tagok is úgy érzik és terjesztik is, hogy kiemelkedő színvonalú szolgáltatásokban és programokban részesülnek, illetve jó társaság jött össze. Hiszen a klubok egyik legfontosabb pozitívuma mégiscsak az, hogy a tagok valóban személyre szabott kiszolgálást és élményt kapjanak, illetve egy olyan privát környezetet, amelyben otthonosan érzik magukat és szívesen töltik el az idejüket.

A szerző luxusszakértő.