Illegálisan is lehet legózni, csak nem érdemes

A Lego neve a dán „Leg godt!” (magyarul: „Játssz jól!”) kifejezésből származik. Különlegessége, hogy az alkatrészekből szinte bármit meg lehet építeni, és egyazon rendszer elemeit képezik: minden egyes sorozat, újonnan megjelenő készlet – mérettől, formától, színtől és funkciótól függetlenül – kompatibilis a már megjelent készletekkel és alkatrészekkel.

A Lego története Billundban, egy dániai kisvárosban kezdődött 1932-ben. Egy asztalosmester, Ole Kirk Christiansen ekkor alapította meg fajátékokat gyártó vállalkozását, amely két évvel később vette fel a Lego nevet. Sokáig kitartott a fa mellett, csak 1947 után pénzügyi okokból kezdett műanyagból játékokat készíteni.

Az új építőjáték különlegességét az adta, hogy az elemek tetején kis bütykök helyezkedtek el, az aljuk pedig üres volt. Így két elemet nagyon könnyű volt összenyomni, még gyerekek számára is, de pontosan ennyire könnyen szét is lehetett szedni azokat. A korai idők gyártási problémái miatt a minőség nem volt túl jó, úgy tűnt, hogy nem lesz sikeres a termék.

Szerencsére 1954-ben a Lego cég újonnan kinevezett igazgatóhelyettesének javaslatára felülvizsgálták és megoldották a minőségi problémákat. Ez az igazgatóhelyettes történetesen az alapító fia, Godtfred Christiansen volt. 1958-ban született meg az igazi legó (mára önálló főnévvé és igévé válva), aminek a minősége már a vevők elégedettségét hozta magával.

Az idő múlásával a termékkör egyre bővült, 1970-re a Legónál már mintegy 900 alkalmazott dolgozott. Első irodájuk az Egyesült Államokban 1974-ben nyílt meg, és egyetlen európai cégként 1990-ben került be a tíz legnagyobb játékgyártó közé. A ma ismert, műanyagból készült legó idén ünnepli a 65. születésnapját. A játék történetét egy hivatalos, 2012-ben készült animációs film mutatja be:

A vállalatnak ma már csaknem 25 ezer alkalmazottja van, és még mindig a Christiansen család a többségi tulajdonosa. 

Most pedig következzenek a világ leghíresebb játékához kapcsolódó érdekességek:

Külön pszichológiája van

Manapság már terjed a köztudatban, hogy a legó nemcsak gyerekjáték, hanem a felnőttek kedvence is, sőt egyesek számára hivatás, amely megélhetést is jelent. Bármilyen furcsa is, a legózásnak külön pszichológiája van. A legózás a gyerekeknél a konstruktivitást, kreativitást fejleszti, és a STEAM oktatásban jelentős részt vesz ki. Felnőtteknél főként a stresszcsökkentő hatása jelentős, de növeli a kreativitást is. Az idősebb korosztálynál pedig elsősorban a mentális egészség és a rugalmasság megtartásában jelent segítséget. Aki legózik, az tovább él.

Kockák, bütykök, csempék és társaik

A Lego rengeteg különféle alkatrészt gyárt készleteihez. Jelenleg nagyjából 3700 egyedi elem van gyártásban, és ezek közül csak néhány van, amely kizárólag egy színben kapható.

A legókészletek leggyakoribb elemei a kockák, a lapok, az alaplapok és a csempék. A kockák tetején található kis pöcköket bütyöknek hívjuk, ezek alapján különböztetjük meg egymástól az elemeket. Ha például egy 2×2-es kockáról beszélünk, annak a tetején 4 darab bütyök található négyzetes elrendezésben. Egy 1×6-os elem pedig egy hosszúkás, egyegységnyi és hategységnyi elemet takar. A különböző elemek megnevezése megtekinthető a Lego hivatalos alkatrészboltjában, a Pick a Brickben.

A lególapok azokat az elemeket jelentik, amelyek egyharmadnyi vastagságúak, mint a kockák, illetve azokat a nagy méretű alaplapokat is, amelyekre minden mást ráépítünk. A csempék pedig a vékony, sima felületű elemeket takarják. Az elemek különböző formái, csatlakozási lehetőségei és rendeltetései nagyon sokrétűek. Léteznek például kifejezetten technikai készletekhez gyártott Technic-elemek, állatok, fák, csövek, falak, forgóelemek, kerekek, üvegek, speciálisan egyedi készletek elemei, mintás elemek, Duplo-elemek, majdnem a végtelenségig (azaz 3700-ig) sorolható kombinációban.

Érdekesség, hogy az 50 évvel ezelőtti elemek a ma gyártottakkal is kompatibilisek.

Minden színben szinte minden

A legó első megjelenésekor mindössze négy színt használtak az elemekhez. Ez a piros, a sárga, a kék és a fehér volt. Jelenleg, 2023-ban a Lego 70 különböző színt használ a termékeiben. Természetesen a színek száma folyamatosan változik (némely időszakokban akár csökkent is) a kibocsátott készletek igényeinek megfelelően.

Túléli a hajótörést is

1997-ben egy teherhajó elsüllyedt egy komolyabb viharban. A fedélzeten lévő 62 konténer között volt egy, amelyik ötmillió műanyag legókockát tartalmazott. Most, 26 évvel a katasztrófa után a hajótörött legódarabok még mindig partra mosódnak az angliai tengerpartokon, gyakorlatilag hibátlan állapotban.

De ugyanilyen példaként szolgál az egyes legódarabok tartósságára a tény, hogy most már nagypapa- és nagymamakorú legózók adják gyerekkori játékaikat unokáiknak, teljesen használható állapotban.

Nyíregyházán a Lego-világ szeme

A Lego nyíregyházi telephelye 2014-ben kezdte meg működését 120 ezer négyzetméteres termelési területtel, amelyet később 160 ezer négyzetméterre növeltek. Jelenleg több mint 3100 dolgozót foglalkoztatnak, és a gyártás teljes folyamatát lefedik, az alapanyagtól egészen a késztermékig.

A Lego Csoport hazai gyára a világ öt Lego-gyárának egyike, hazánkon kívül jelenleg Dániában, Csehországban, Mexikóban és Kínában folyik termelés. A nyíregyházi telephely látogatói kapacitásait 2 évre előre lefoglalták, ekkora az érdeklődés a cég tevékenysége iránt.

Jön a papírzacskó

A Lego törekszik arra, hogy gyártóegységei a legnagyobb felvevőpiacokhoz közel működjenek, részben fenntarthatósági szempontok miatt. A nyíregyházi gyár mellé nagy méretű napelemparkot is telepítettek. A megújuló energia mellett a termékek esetében és a csomagolásnál is cél a fenntartható alapanyagokra való átállás. A jelenlegi tervek szerint a dobozokban található műanyag csomagolás helyett 2025-ig papírzacskóra áll át a vállalat.

Vigyázat, hamisítják!

A Lego világsikerének hullámán több kínai gyártó is a termékek másolásába fogott. Eleinte ez silány minőségű, szolgai másolatot jelentett, amely Európába jutva nem volt túl sikeres. Idővel azonban a koppintások egyre jobb minőségűek lettek. Az egyik gyártónak, a Lepin nevű vállalatnak annyira bejött a koppintás, hogy a minőségre érzékenyebb Európában is meg tudta vetni a lábát, és erre már a Lego is felfigyelt. Ez a Lepin végét jelentette, a gyártó beszüntette a tevékenységét.

Ezt követően több kínai gyártó is folytatta ezt a tevékenységet, immár csak a kínai piacra szánt (bár kínai webáruházakon keresztül így is elérhető) termékekkel.

Hódítanak a saját tervezésű készletek

Világszerte igen elterjedt az úgynevezett MOC-kultúra. A MOC a „My Own Creation” angol kifejezés akronímája, és olyan alkotásokat jelent, amelyeket a rajongók terveztek és építettek eredeti kockák és alkatrészek felhasználásával. Az ilyen saját tervezésű készletek népszerűségét jelzi, hogy több olyan weboldal is van (pl. a Rebrickable), ahol a MOC építési útmutatókat a tervezők megosztják, sőt el is adhatják.

A saját vagy MOC-tervezőtől beszerzett építésekhez az alkatrészeket egyszerűen be lehet szerezni az adott elem gyári száma vagy megnevezése alapján. A legnagyobb ilyen alkatrészáruház a Bricklink, amely 2019 óta a Lego Csoport tulajdonában van. A cég egy tervezőszoftvert is fejlesztett, ami nagy segítséget nyújt a profi és az amatőr kockarajongóknak is.

Nem csak kockák birodalma

A Lego Csoport a termékskálájának bővítése során a növekvő popkulturális ismertségét kihasználva ruházati és kiegészítőgyártást is folytat, a játékokhoz hasonló sikerekkel.

Egy másik, szintén felfelé törekvő Lego-üzletág az élményparkok, a Legolandek építése és folyamatos terjeszkedése. Jelenleg tizenegy található világszerte, és továbbiak építését tervezik.

Illegális építési technikák

Gondolnánk, hogy a hivatalos építési technikák mellett vannak tiltottak is? A Lego által elfogadott és készleteikben használt technikák mellett az amatőr építők felfedeztek jó néhány olyat is, amire az eredeti tervezők még csak nem is gondoltak. Egy legótechnika akkor minősül „illegálisnak”, ha a felhasznált elemeket túlterheli; ezeket a tervezők kerülik, mivel idővel a darabok eltörnének vagy deformálódnának.

Még várni kell a zöldítésre

A Lego már évek óta azon dolgozik, hogy készleteik elemeinek, alkatrészeinek anyaga újrahasznosítható, környezetbarát műanyag legyen. A Lego 2023. október végén közölte, hogy nem vált be a kísérlet: kétévnyi tesztelés után a világ legnagyobb játékgyártója nem tudott olyan legókockákat készíteni, amelyekkel csökkentik a környezetszennyezést és a szén-dioxid-kibocsátást. Így visszatértek az eredeti, évtizedek óta bevált műanyag használatára, de továbbra is igyekeznek megoldást találni a problémára.

Miért fáj, ha rálépünk egy legóra?

Hogy lépnél legóra hajnal kettőkor! Ez a létező legnagyobb sértések egyike. És valóban, amikor legóra lépünk, annál nem sok minden fáj jobban. Mindez azért van, mert a legókockák a kialakításuk és az anyaguk fizikai paraméterei miatt kifejezetten erősek, nyomás- és deformálódásállóak. Amikor rálépsz egy legókockára, amelynek éles sarkai és hegyes részei egyáltalán nem engednek a tested súlyának, a lépésed és súlyod ereje nem tud máshova távozni, mint vissza a lábadba.

Művészi szinten is lehet legózni

A játék egyik kulturális vetülete a legó mint önkifejező eszköz egyre terjedő használata. Az egyik ilyen ág a legóművészet, mely tetszőleges alkatrészekből készít képeket és szobrokat. Ennek jeles képviselője a Magyarországon is már kiállított Nathan Sawaya, de több százan használják már világszerte a legót mint önkifejezési eszközt. A legújabb ilyen művészeti ág a legófestészet, amely szintén síkban alkot képeket a Lego 1×1-es méretű körcsempéinek használatával, egyes esetekben festék kombinálásával.

A cikk szerzője legóművész, legószakértő.