„A rádiózás elsősorban nem a zenehallgatásról szól”

Ahogy a televíziót, sokan a rádiót is régóta temetik. A technológia fejlődésével és az internet adta újabbnál újabb lehetőségekkel folyamatosan változnak a tartalomfogyasztási szokások – a bőséges kínálatból már régóta mi magunk válogatunk, ráadásul akkor, ott és amilyen formában nekünk jólesik. Ma már elég egy okostelefon is ahhoz, hogy a kedvenc dalainkat pörgessük, így sokan, akik a rádiózást elsősorban a zenehallgatással azonosítják, joggal feltételezhetik, hogy manapság jóval kevesebben, a fiatal korosztály pedig szinte nem is hallgat rádiót. 

A MiértRádió? iparági összefogás által életre hívott Nagy Rádiós Nap elnevezésű rendezvényen többek között ezeket a feltevéseket is cáfolták, miközben a rádió brandépítő erejét kiemelve kutatási eredmények és esettanulmányok bemutatásával igyekeztek felhívni a figyelmet a rádióban rejlő lehetőségekre. Az immáron második alkalommal megrendezett konferencia célja tulajdonképpen az, hogy a jelenlévőket meggyőzzék a rádiós reklámok kreativitásának fontosságáról, illetve hogy a rádió minden elérést megemel a médiamixben, azaz hatékonyabbá teszi azt. 

Ezúttal a margitszigeti Ensana Thermál Hotel adott otthont az eseménynek november 16-án, ahol a meghívott előadók a prezentációikban többek közt az alábbiakat hangsúlyozták:

• hazánkban a rádió naponta 67 százalékát, hetente pedig 88 százalékát eléri a 15 éves és annál idősebb lakosságnak;
• a rádióhallgatók naponta közel 4 órát töltenek rádiózással – a legtöbbet otthon (77 százalék) hallgatják, autóban 57, munkahelyen 30 százaléknál szól a rádió;
• tévhit, hogy a fiatalok nem rádióznak – kutatások bizonyítják, hogy a 15–29 éves korosztály 86 százalékát érik el a rádióműsorok hetente és átlagosan több mint 3 óra 21 percet rádióznak –, 61 százalékuk interneten, 54 százalékuk hagyományos rádiókon, míg 23 százalékuk appokon keresztül rádiózik.

„Nem igaz, hogy a rádiót temetni kell”

A konferenciára Ciaran Cunninghamet, a Radiocentre Ireland vezérigazgatóját is meghívták, aki – több mint 30 éves tapasztalattal a háta mögött – jól ismert személyiség az ír marketingszektorban. A szakember legutóbb a globális Dentsu Group részét képező írországi Carat és a Dentsu X vezérigazgatójaként dolgozott, 2021 októberében nevezték ki a Radiocentre Ireland vezérigazgatói posztjára, egy időben annak megalakulásával. Ciaran Cunninghammel a prezentációja után váltottunk pár szót, a beszélgetéshez Laczkó Endre, az Atmedia nemzetközi portfólió igazgatója, illetve hazai rádió divízióvezetője is csatlakozott.

Nem igaz, hogy a rádiót temetni kell. A technikai fejlődés inkább segített a rádiózásnak, a smart speakerek, airpodsok, és az összes olyan technológiai vívmány, amit magunk körül látunk, elősegíti, hogy bármikor kapcsolódni tudjunk egy-egy adóhoz. Ez pedig óriási erőnek számít. A televízióra mindez máshogy hatott, mert ahhoz, hogy tévét nézzünk, még mindig le kell ülni a kanapéra. Rádiót viszont most már bárhol bármikor hallgathat az ember, ezáltal pedig növekszik a közönsége

– magyarázta az Index kérdésére Cunningham. A szakember kihangsúlyozta: a többség olyan okok miatt választja a rádiót, amelyek hatással vannak az életére – egyrészt társaságot nyújt, emellett feldobja a hangulatot, a hallottakból pedig sokszor tanulni is lehet. Hogy a Z generációnak, akik technológiailag már egészen más környezetben nőttek fel, vajon mennyire vonzó a rádiózás, amikor manapság tulajdonképpen minden eszköz adott ahhoz, hogy a zenehallgatáshoz maguk válasszák ki a kedvenc dalaikat, arra a szakember annyit mondott:

A rádiózás elsősorban nem a zenehallgatásról szól, hanem a műsorvezető és a hallgató közötti interakcióról. Amikor fiatal voltam, a zenehallgatásra ott volt a lemezjátszó vagy a hifitorony, ma pedig itt a Spotify – valójában ez helyettesíti a régi eszközöket, nem a rádió.

Cunningham kiemelte azt is, hogy Írországban készítettek egy felmérést Irish Audio Report néven, az összes zenehallgatást – a rádiót, a streaminget, a hanglemezeket, a bakelitlemezeket és a letöltéseket is – számba véve, amelyből kiderült, hogy 74 százalékban élő rádiót hallgatnak, 9,1 százalékban használnak fizetős és 2,5 százalékban ingyenes streaminget. A YouTube reklámmentes változatát 2,4 százalék használja, az ingyenes zenehallgatók aránya pedig 4,3 százalék. Megnézték ugyanezt a 15–24 évesek esetében is, és kiderült, hogy a fiatalok 72 százaléka az élő rádióadást hallgatja az összes kereskedelmi audio platform közül. A szakember úgy gondolja, ennek az az oka, hogy az emberek azért hallgatnak rádiót, hogy feltöltődjenek, illetve kapcsolódjanak különböző társadalmi csoportokhoz és a nagyvilághoz.

„Magyarországon 88 százalékos a rádiók heti elérése. 35 évvel ezelőtt a hagyományos rádiózás esetén is ennyi volt, de most ott van emellett az online és applikációkon keresztüli elérés is. Tehát az audio ökoszisztéma, amelynek a hagyományos rádiózás csak egy része, alapvetően sokat nőtt. Egyre többen hallgatnak különböző platformokon rádiót – valójában tehát az audio izgalmassá és innovatívvá vált. Egyébként még ma is előfordul, hogy egyesek betelefonálnak, és kérik, hogy játsszák le a kedvenc számukat, noha ők maguk is megtehetnék azt.

Mert a lényeg nem a dalon, hanem a műsorvezető és a hallgató közötti interakción van.

A betelefonáló pedig tudja, hogy ugyanabban az időpontban mások is hallgatják, amit kért – tehát egy kollektív élményt ad, hogy mindenki ugyanazt a dolgot hallgatja egyszerre. Ez egy nagyon erőteljes dolog, amit az emberek élveznek. Mindemellett a hagyományos rádió használja az új technológiákat is – visszapörgetheted az adást, vagy meghallgathatod később –, ugyanúgy, mint a Spotifyon” – magyarázta Laczkó Endre.

Abban mindkét szakember egyetértett, hogy a rádióhoz való kötődés meghaladja a tévénézéshez való viszonyunkat. Hangsúlyozták: hallani és elképzelni valamit, valakit, egy eseményt, egy sztorit mindig is mélyebb hatást vált ki, mint megnézni azokat, ugyanúgy, mint ahogy elolvasni egy könyvet – tisztelet a kivételnek –, de mindig mélyebb élmény, mintha azt tévén vagy moziban nézzük. Szerintük a képzelet ereje ebből a szempontból felülmúlhatatlan. 

Az AI nem jelent veszélyt

Az utóbbi időben rohamtempóban zajlik a mesterséges intelligencia fejlesztése, amely már az életünk számtalan területén felbukkant. Bár sok esetben jelentősen megkönnyít bizonyos munkafolyamatokat, számtalanszor felmerült már, hogy vajon egyes esetekben képes lesz-e teljes egészében helyettesíteni az embert. Cunningham szerint ilyen szempontból a rádiókra nem jelent veszélyt az AI, inkább segíti a munkafolyamatokat. A hangok egy része persze klónozható – ha egy műsorvezető megbetegszik vagy nem elérhető, fel lehet olvastatni a szövegét helyette, illetve sok a fejlesztés a reklámok mesterséges intelligenciával történő készítése terén is. Ám a szakember úgy véli, az AI soha nem fogja helyettesíteni a rádiózás emberi oldalát, mert például nem igazán képes úgy nevetni, nem képes ugyanúgy érzelmeket továbbítani, ahogyan egy ember. Létrehozhat dolgokat, és segíthet az embereknek interakcióba lépni egymással, de inkább arról van szó, hogy jobbá teszi a terméket, lecserélni nem lehet rá senkit – jogilag egyébként sem lehet csak úgy lemásolni valakinek a hangját.

Írországban az egyik rádióműsor stábja egyszer úgy döntött, hogy egy egész műsort készít AI-jal, amibe a hallgatókat is előre beavatták. A műsor rendben lement, de nem volt ugyanaz 

– mondta Cunningham.

Továbbra sem mindegy, ki szól hozzánk

2021 májusában Sivák Péterrel, a Rádió 1, a Retro Rádió és a Best FM akkori programigazgatójával beszélgettünk a rádiók helyzetéről az Indexen. A szakember akkor azt mondta, a reggeli műsorok magasan a legnépszerűbbek, azaz a Morning Show a rádió csúcsterméke, ami Laczkó Endre szerint most sincs másképp, a reggel 6 és 10 óra közötti idősáv magasan veri a tévét. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a rádiózás nem ér véget reggel, napközben 10 és 17 óra között majd ugyanannyian hallgatnak rádiót, mint a korai órákban, ez a sáv tehát ugyanolyan értékes, mint a reggeli. 

Írországban a helyzet hasonló – tette hozzá Cunningham. – A reggeli sáv a csúcsidőszak, ami pont az ellentéte a tévének. Aztán este, amikor hazafelé autóznak az emberek, szintén megugrik a hallgatottság. Ami talán egy kicsit szokatlanabb, hogy Írországban több a beszélgetésen alapuló rádiózás, mint más országokban. Azt hiszem, ez a kultúránk természetéből adódik. Az írek hajlamosak sokat beszélni.

Amellett persze, hogy a reggeli idősáv a legnépszerűbb, nem mindegy, ki szólítja meg a hallgatókat. A műsorvezető személye nagyon fontos, vannak rádiósok, akiknek a nevét országszerte ismerik, mint például Magyarországon Sebestyén Balázs, Vadon Jani, Rákóczi Ferenc vagy Bochkor Gábor. Ők már nagyon régóta a szakmában vannak, és bár mindig érkeznek friss hangok, a fiatalabb generáció még nem igazán termelt ki ennyire népszerű rádiósokat.

A tehetséggondozás is feladata a rádiónak. Biztos vagyok benne, hogy minden adónál dolgoznak azon, hogy meglegyen az utánpótlás, mert ez tényleg rendkívül fontos, ahogy egyébként a televíziónál is az. De ha megnézzük a két vezető tévécsatornát, alapvetően ott is ugyanazok az arcok szerepeltek az elmúlt tíz évben, és csak mostanában kezdtek fokozatosan beemelni újabb és újabb arcokat, karaktereket. Ez egy hosszabb folyamat, nem úgy működik, hogy az ember talál egy tehetséget, és azonnal műsort ad neki reggel hat és tíz között

– mondta Laczkó Endre.

A rádióknak általában van egy meghatározott célközönsége, amit persze a műsorvezetők személye mellett a zenei stílusuk is behatárol. Ha ezekben nincs meg egy bizonyos szintű állandóság, az egyáltalán nem tesz jót a hallgatottságnak. A Petőfi Rádió remek példa arra, hogy a folyamatos változtatásokkal hogyan veszíti el egy korábban jól felépített és stabil hallgatói bázissal rendelkező csatorna a közönségének egy jelentős részét. 2016 óta immáron negyedszer cserélődik a Petőfin a vezetőség és a dolgozói gárda, az elmúlt három évben pedig a hírek szerint a rádió hallgatottsága a felére csökkent.

Egy erős, jól pozicionált Petőfi Rádióra nagy szüksége van a hazai rádiózásnak, de az állandó változás nem segít a rádiónak. A márkaépítésen évről évre folyamatosan dolgozni kell. Ha minden második évben megváltoztatod a márkaépítést, a megközelítést és az üzenetet, az nem épp ideális. Ha nincs állandóság, az a hallgatóság lemorzsolódását eredményezi

– mondta Laczkó Endre. 

Rúzsa Magdinak még mindig presztízs a rádió 

A Nagy Rádiós Napon Rúzsa Magdi énekesnő és Lotfi Begi DJ-rádiós műsorvezető is részt vett, velük a prezentációk után a Rádió 1 reggeli műsorának egyik hangja, Rákóczi Feri beszélgetett. A két előadó ezt megelőzően az Indexnek is mesélt arról, hogy nekik mit jelent a rádió.

„Én még emlékszem a Danubius és társainak nagy korszakára. Akkoriban úgy 15-16 éves lehettem, és abban az időszakban abszolút a rádióval együtt éltem. A bátyámmal nagy zenerajongók voltunk, még éjszaka is hallgattuk a rádiót. Olyan szinten ismertük a speakereket, hogy tényleg olyan volt, mintha a szobánkban élnének. Nyilván ehhez képest rengeteget változott a dolog. A karrierem elején nagyon erősen jelen volt a rádió, ami egyébként a mai napig így van, de most már más platformokon is el lehet érni a közönséget. Ennek ellenére úgy érzem,

nekem fontos a rádió, mert egy lényeges mutatónak számít.

Én még mindig hiszek a szakemberekben, akik összeválogatják a dalokat, és valahol még mindig úgy érzem, hogy az egy presztízs, amikor nem csak a közönség talál meg különböző felületeken, hanem ők is azt mondják, hogy szeretik játszani a számaidat” – mondta Rúzsa Magdi.

„Nekem alapvetően az egész karrieremet meghatározta a rádió” – tette hozzá Lotfi Begi. „Gyerekkoromban én is ott ültem a rádió előtt, hogy felvegyem a dalokat kazettára – ezekkel csináltam meg aztán az első sulibulikat. Ilyen szinten nekem a rádió mindig is nagyon fontos szerepet játszott az életemben. Másfelől meg ugye rádióban dolgozom, így belülről is látom a dolgokat. Pont egy olyan műsorsávunk van, amelyben az újonnan megjelenő dalokat mutatjuk be dj mixekben a közönségnek, amelyek a visszajelzések alapján aztán esetlegesen a napi rotációba is bekerülhetnek. Másrészt előadóként nekem a rádió hozta meg azt az átütő sikert, ami hál' istennek a mai napig tart.”

Lotfi Begi azt is hozzátette, mivel globálisan elképesztő mennyiségű dal jelenik meg napi szinten, egyszerűen képtelenség átszűrni mindet, így végső soron a rádiók zenei szerkesztői teszik ezt meg, és amelyeket játszanak, akár világszinten is slágerek lehetnek. Ő ha kocsiba ül, folyamatosan a rádiót kapcsolgatja, hiszen az ő keze alatt is nagyon sok dal átmegy, de ugyanakkor kíváncsi is arra, hogy mi az éppen aktuális trend.

Lehet cél a rádióbarát sláger

Annak, hogy mi kerülhet be a rádióba, persze kritériumai is vannak. Van olyan előadó, aki abszolút nem foglalkozik ilyesmivel, megelégszik azzal, hogy a szerzeményei megjelennek a YouTube-on, a Spotifyon vagy egyéb felületeken, de olyanok is akadnak, akik kifejezetten ügyelnek rá, hogy minden daluk rádióbarát legyen. Hogy Rúzsa Magdinál ez mennyire számít, arra az énekesnő annyit mondott:

„Volt időszak, amikor abszolút tudatosan ügyeltem rá, sőt, szerintem a mai napig figyelünk erre. De olyan időszakom is volt, amikor még a lemezeket is úgy készítettem, hogy legyen egy rádióbarát verziója a daloknak, amelyek a koncerteken persze rockosabban szóltak. Ezt egyébként Pink vezette be először, és nekem már akkor szimpatikus volt, mert én hiszek abban, hogy néha nüansznyi változtatások abszolút beleférnek. A rádiózás egyébként is mindig így működött – minden adónak megvolt a maga arculata, és mindenki eldönthette, hogy abba szeretne-e beletartozni, vagy sem. Vannak előadók, akik azt mondják, nem akarnak idomulni semmihez, ők nyilván járják a saját útjukat. Én úgy érzem, ezek az apró változtatások beleférnek, hiszen egy-egy dalból ezerféle verzió készülhet” – vélekedett Rúzsa Magdi.

„Amikor a Compact Discóval dolgoztam, az első igazán nagy átütő szóló sikereimet a Magdival közös munkáim hozták el” – vette át a szót Lotfi Begi. „Ezek akkor egy addig nem létező, különleges recept alapján készültek. Magdi a hangszeres poprock világból érkezett, amihez én hozzátettem a rám jellemző, elektronikus hangzást, amivel 10 évvel ezelőtt felrobbantottuk a rádiókat. Sokan később a közös munkánkat látva kerestek fel, hogy dolgozzunk együtt, és nyilván azt szerették volna, hogy olyan dal vagy remix szülessen, ami a rádióknak is érdekes lehet. Épp ezért nálam nagyon sokszor elment abba az irányba ez a dolog, hogy olyan dalokat készítsek, amelyeket aztán befogadnak a rádiók. De soha nem voltam megalkuvó, olyasmit nem csináltam, amit alapból nem akartam volna. Ettől függetlenül szerintem ha az ember tényleg nagy közönséghez akar eljutni, akkor azért figyelembe kell vennie, hogy milyen stílusirányzatokat követnek a rádiók.”

Hogy vajon népszerűbb lesz-e egy dal, ha a rádiók is játsszák, azt Lotfi Begi nem merte egyértelműen kijelenteni. Szerinte sokáig így volt, de az elmúlt egy-két évben azért kezd megváltozni ez a tendencia, az új generáció ugyanis egészen máshogy gondolkodik és a munkája során más szabályrendszert követ.

„Korábban úgy volt, hogy elkészítetted a dalodat, ha volt mögötted kiadó, akkor az megjelentette és elkezdte beajánlani a rádióknak. Elég hosszú folyamatot kellett bejárnia egy szerzeménynek ahhoz, hogy végül a nagyközönséghez eljusson. Ehhez képest az új generáció most már sokszor kiadó nélkül kiteszi a dalát a YouTube-ra és a Spotifyra, ami aztán így eljut a közönséghez. De én a mai napig látom a rádió erejét, a Shazammal lehet ezt jól mérni. Ha megjelenik egy új dalom, és bekerül a Shazam listába, az azt jelenti, hogy azt az emberek a rádióban hallgatták, mert rákerestek. De ha mondjuk a YouTube-on vagy a Spotifyon hallgatod, ott ezt nem teszed meg, hiszen látod az előadót és a dal címét” – magyarázta a műsorvezető-DJ.

A két előadó egyébként ismét összeállt egy közös munkára. Rúzsa Magdi egy olyan dalt adott át Lotfi Beginek, amit már néhány éve játszott, ám a DJ-nek köszönhetően most új köntöst kap. Az énekesnő annyit elárult, hogy annak idején Szakos Krisztiánnal készítették a szerzeményt, ami aztán a szíve csücske lett, épp ezért döntött úgy, hogy fel kellene frissíteni.

Műtőasztalra került a dal. Magdi ilyenkor azért kritikusabb, ha úgymond a saját gyermekét kell átadnia valakinek. Én igazából csak újra felöltöztetem. Egyébként nagyon szeretem ezt a dalt, az első pillanattól kezdve nagyon tetszett – hallottam azt, amit hallani kell benne

– mondta Lotfi Begi.

(Borítókép: Lotfi Begi, Rúzsa Magdi, Rákóczi Feri. Fotó: Németh Kata / Index)