Szétszabdalt cápával és agyagkatonákkal zárják az évet a múzeumok

Előre lelőnénk a poént: errefelé olyan világszenzációk nincsenek, mint, mondjuk, Londonban, ahol tavaly például már hónapokra előre elfogyott minden jegy a Kuszama Jajoi-kiállításra a Tate Modernben, de ugyanígy hiú ábránd volt az is, hogy az ember megnézheti az időszakos Fabergé-gyűjteményt a Victoria & Albert Múzeumban. Szintén letehetünk már arról is, hogy a Chanel-kiállítást megtekintsük – legalábbis a brit fővárosban biztos nem fogjuk, ugyanis minden jegyet előre eladtak rá.

Nyilván egy világvárosnál az ilyesféle kultúrafogyasztási versenyt be kell kalkulálni, máshol azonban hiába világszínvonalú egy kiállítás, nincs tülekedés a kasszánál. Példának hozhatnánk itt a Párizsban, Londonban, Dohában és jelenleg Tokióban is nagy sikerrel futó Designer of Dreams: Christian Dior nevű retrospektív tárlatot.

Londonban egy idő után az ember az esélytelenek nyugalmával közelített a jegypénztárhoz, míg a katari fővárosban jelen sorok szerzője mindenféle elővétel vagy várólistás regisztráció hiányában is meg tudta azt nézni, éppenséggel nem volt közelharc a bejutásért. Ettől függetlenül a tömegek hiánya nem von le az értékéből az alábbi példáknak – amelyek közül egyeseknek a témája is talán jóval kevésbé mainstream, kevesebbeket érdeklő, habár azért rétegprogramnak semmiképpen sem neveznénk őket.

A kínai agyaghadsereg elfoglalta Szegedet

Az első kínai császár, a valamikor Kr. e. 209–201 között eltemetett Csin Si Huang-ti híres agyaghadseregének egy része december 31-ig látható a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Mivel az ókori darabok egyrészt nagyon sérülékenyek, szállításuk így nehézkes, másrészt Kína nem is szívesen kölcsönzi külföldre a több mint 8000 életnagyságú katonát, 130 harci szekeret és 150 lovat számláló, felbecsülhetetlen értékű leletegyüttes darabjait, így Csongrád-Csanád vármegye székhelyére ezeknek – egészen pontosan közel 50 katonának és 2 lónak – a pontos másolatai érkeztek. Még az agyag is ugyanaz, amiből a világhírű sírmelléklet darabjai készültek, ugyanis a sír mellett a régészek az agyagbányát is megtalálták.

Az ember- és lóábrázolások mellett 130 ókori tárgyat is meg lehet nézni az év végéig a szegedi intézmény és a kínai gyűjtemények, valamint a budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum megállapodásának köszönhetően. Köztük a legérdekesebb egy uralkodói halotti páncél, amelyet 1460 darab jádelapocskából raktak össze. Ilyenből mindössze párat találtak eddig, így Kína egyszerre csak egyet enged ki az országból belőlük.

A régi és a modern mesterek műveire fókuszálva

Bár itt, Kelet-Közép-Európában éppenséggel nincs hiány nagy nevekből és híres alkotásokból, mivel a jelentős képzőművészeti gyűjtemények állandó kiállításain felvonulnak az európai művészettörténet jeles művészei, érdemes azért kiemelni egy-két időszakos kiállítást is, amelyek hangsúlyosabban fókuszálnak egy adott korszakra vagy személyre. A müncheni Alte Pinakothek a reneszánsz kori velencei iskolának dedikálta áprilisig tartó kiállítását (Venezia 500), a tárlaton többek közt Tiziano, Tintoretto vagy Giorgione munkái nézhetők meg a közel 85 alkotás részeként.

A bécsi Albertina két időszaki kiállítását is érdemes megnézni. A január közepéig látogatható aktrajz- és festménytárlat azt vizsgálja 17 darab Michelangelo által készített vázlaton, valamint Raffaello, Dürer, Rembrandt, Rubens, Klimt vagy Schiele művein keresztül, hogy miként változott a testábrázolás a híres itáliai művész felfogásához képest. A november 17-től megnézhető másik tárlatuk a két legfontosabb, expresszionista stílusban alkotó osztrák művész, Oskar Kokoschka és Herbert Boeckl művészetén, 100 képen keresztül mutatja be ezt az irányzatot, amely meghatározta a XX. század első felének bécsi művészeti életét is.

Egy másik bécsi múzeum, a tavaly nyitott Heidi Horten Collection, a 2022-ben elhunyt milliárdos örökösnő magángyűjteményének újrarendezett darabjai nyárig megszemlélhetők, Klimt több képével a fókuszban. A velencei Ca' Pesaróval együttműködésben érdekes, február közepéig megnézhető kiállítás nyílt a mestrei Candiani Kulturális Központban, amely elsősorban Chagall művein keresztül vezet be az európai expresszionizmusba és szimbolizmusba. A bécsi Kunsthistorisches Museum január közepéig tartja nyitva Raffaello: Gold & Silk című időszaki tárlatát, ahol azokat a falikárpitokat lehet megnézi, amelyeket a művészetpártoló Medici-családból származó X. Leó pápa rendelt meg a művésztől a vatikáni Sixtus-kápolnába.

Szétszabdalt cápa és gyémánttal kirakott emberi koponya

Németországban először mutatkozik be a világ egyik leghíresebb kortárs művésze, Damien Hirst, akinek München ikonikus modern művészeti múzeuma, a MUCA szervezett önálló kiállítást. A művésznek olyan ismert alkotásait lehet itt most januárig megnézni, mint a 8601 gyémánttal kidekorált emberi koponya vagy a félig megnyúzott állapotban megjelenített unikornis. De a 40 darab szobor, festmény és installáció tartalmaz munkákat minden híres sorozatából, sőt, olyan alkotások is bemutatkoznak a bajor tartományi székhelyen, amelyek eddig nem voltak sehol sem láthatók.

A múzeum külső falát a művész eddigi legnagyobb festménye borítja be, de kétségkívül sokak számára lélegzetelállító a szétvágott, formaldehidben tartósított cápatetem is, amely korszakával érte el Hirst tulajdonképp a világhírnevet, hiszen a világ legdrágább szállodai lakosztályának tartott, általa tervezett enteriőrbe is került egy hatalmas példány a Las Vegas-i Palms Casino Resortba, ahol több mint 35 millió forintba kerül egy éjszaka.

De a fantasy műfajért rajongóknak is jó hír, hogy ismét van lehetőség a közelben megnézni pár darabot a híres „Kincsek a Hihetetlen roncsából” című sorozatból: az akár egy számítógépes játék is inspirálhatta szobrok úgy néznek ki, mintha sok évezrede süllyedtek volna a tenger fenekére egy hajótörés következtében – a sorozat eddig a közelünkben csak Velencében volt kiállítva.

Így öltözködtek a first ladyk a prágai várban

A cseh főváros jelenleg legkülönlegesebb, december 10-ig látogatható időszaki kiállítása a Nemzeti Múzeumban lévő First Ladies – Fashion & Style című, kéttermes tárlat: az egyikben azt nézhetjük meg, milyen öltözékeket viseltek munkaidejükben, miben képviselték az államot a fogadásokon a csehszlovák, majd a cseh elnökfeleségek, a másik pedig a szabadidős ruháikra és divatkiegészítőikre helyezi a hangsúlyt. A kiállítás az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával önállósodó csehszlovák állam első first ladyjével, Charlotta Masarykovával indul, és a jelenleg is hivatalban lévő köztársasági elnök feleségéig, Eva Pavlováig tart, aki természetesen a kiállítás védnöke is egyúttal.

A kosztümök, estélyik, sportruházat, cipők, ékszerek és kalapok a first ladyk hagyatékából, illetve tulajdonából származnak, közgyűjteményben egyébként nem láthatók. A ruhadarabok és kiegészítők egyúttal bevezetik a látogatót abba is, hogyan alakultak a viselkedési szokások a Hradzsínban az eltelt száz évben.

Persze Budapest is kínál egy-két határozottan figyelemre méltó időszaki kiállítást. A Szépművészeti Múzeumban január 7-ig lehet még megnézni a Renoir – A festő és modelljei című, a párizsi Musée d'Orsay-val és a Musée de l'Orangerie-vel együttműködésben létrejött tárlatot, amely a híres francia művész alakábrázolásait állítja középpontba. A Magyar Nemzeti Galéria január 14-én zárja a Barabás Miklós. A rajz mestere című tárlatát, amelynek keretében a reformkor egyik leghíresebb és legmegbecsültebb portré– és tájképfestőjének életművével ismerkedhetünk meg. A Kiscelli Múzeum pedig április közepéig ünnepli a 150 éves Budapestet Divat & Város című tárlatával, ahol 250 tárgyon (120 teljes öltözéken) keresztül mutatja be azt, hogyan fonódott össze a divat és a nagyvárosi élet.

A szerző luxusszakértő.

(Borítókép: Németországban először mutatkozik be a világ egyik leghíresebb kortárs művésze, Damien Hirst. Fotó: Peter Macdiarmid / Getty Images)