Egyre furcsább húzásai vannak a trónfosztott uralkodócsaládnak

Az ENSZ immár többször is elhalasztott, jelenleg május közepére tolt döntése ellen a Karagyorgyevics-dinasztia trónörökös hercege, Fülöp szólalt fel egy hivatalos közleményben, miszerint a döntés nemhogy enyhülést, de a sebek feltépését okozná a két nép közt.

„Senkinek az áldozatáról nem szabad megfeledkezni, de a politika egyetlen nemzetet sem tehet áldozattá. A Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy Szerbia semmilyen módon nem felelős az állítólagos srebrenicai népirtásért. Elítélem a Srebrenicáról szóló állásfoglalásra irányuló, az ENSZ Közgyűlése elé terjesztett, mélyen elhibázott kérelmet. Ez a kérés nem tiszteli az áldozatokat, és csak újabb és mélyebb megosztottságot ébreszt, valamint megbélyegzi a szerb népet Bosznia-Hercegovinában. Most a bölcsességnek és nem a megosztottság idejének kell eljönnie. A szerb nép támogatása a Boszniai Szerb Köztársaságban elengedhetetlen” – írják Fülöp herceg szavait a királyi család hivatalos honlapján.

Az 1995 júliusában történt srebrenicai népirtás a II. világháború óta a legborzalmasabb háborús, emberiesség elleni bűncselekmény volt Európában. A szerb hadsereg és egyéb szerb hadi alakulatok azért kezdtek etnikai tisztogatásba, hogy a főként szerbek által lakott boszniai területek és Szerbia közt ne legyen nagy létszámú muzulmán bosnyák lakosság, így össze lehessen csatolni a két területet, miután Bosznia-Hercegovina elszakadt Jugoszláviától, amit a nemzetközi közösség is elismert.

Felkelőkből az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásának haszonélvezői

A Szerb Fejedelemség már jó ideje az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt, amikor az 1800-as évek közepén két család is felkeléseket robbantott ki a törökök ellen. A Karagyorgyevicseken azonban először felülkerekedett az Obrenovics família, így kezdetben ők kormányozták az új, független államot. Ellenben az ország később pont a Karagyorgyevicsek regnálása alatt nőt nagyot, az I. világháború után a Szerb Királysághoz került területekkel létrejött a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd az egységes délszláv összetartozást erősítendő az országot Jugoszláv Királysággá nevezték át.

A királyi család aztán a német megszállás miatt külföldre távozott, s a terv az volt, hogy a II. világháború végével hazatérnek majd a trónra. Azonban távollétükben a kommunista fordulattal eltörölték a monarchiát és elvették az állampolgárságukat. A jelenlegi családfő az utolsó jugoszláv király, II. Péter fia, Sándor koronaherceg (aki magát II. Sándornak hívja) már Londonban született, azonban mégis Jugoszláviában. A brit kormány ugyanis a születés idejére a londoni Claridge’s luxushotel 212-es lakosztályát jugoszláv területnek nyilvánította; a keresztapa VI. György király, a keresztanya II. Erzsébet királynő (akkor még hercegnő) lett.

Sándor koronaherceg a brazil császári dinasztia egyik leszármazottját vette feleségül, a házaspárnak három fia született, majd hamarosan el is váltak egymástól. A fiúk brit bentlakásos iskolákba jártak, így főként az országban élő apjukkal és annak új, görög feleségével, a Szerb Vöröskereszt tiszteletbeli elnökévé kinevezett Katalin koronahercegnével nőttek fel, míg Sevillában élő, egy spanyol herceggel újraházasodó édesanyjukkal a szünidőket töltötték. Mostohaanyjukkal a viszonyuk nem felhőtlen, ez már korábban is számos alkalommal szolgáltatott muníciót a pletykalapoknak.

Szintúgy nagy hír volt 2022-ben, hogy az elsőszülött fiú, Péter trónörökös herceg átadta ezt a posztot ikeröccsei egyikének, Fülöpnek. (Édesapjuk sem tudott előzetesen erről a manőverről.) A hivatalos kommüniké szerint a trón örökösének a szerb nép között kell élnie, ahogy teszi ezt Fülöp is a feleségével és két gyermekével, Péter királyi herceg azonban nem szeretne Belgrádba költözni, szívesebben maradna inkább Sevillában – bár ma már Londonban él.

Palotákat fenntartani drága mulatság

Bár a ma már csak a szerb trónra való visszatérésre apelláló jugoszláv királyi család messze nem élvez a kormány részéről olyan kivételes bánásmódot, mint román kollégáik, de azért panaszra nekik sincs okuk. Ugyan kérvényezték, mégsem kapták vissza belgrádi palotáik tulajdonjogát az államtól, ettől függetlenül ingyen lakhatják azokat – leszámítva a már a királyság idejében sem lakott belgrádi királyi palotát, amelyet jelenleg a mindenkori elnök használ.

A szerb főváros elegáns villanegyedében található a csak Királyi Komplexumnak nevezett, parkkal körülvett telek, amelyen két palotája is van a családnak, ezeket az életvitelszerű tartózkodás mellett reprezentatív funkciókra is bevetik. 2022-ben a New York Post egyenesen azt állította, hogy a koronahercegnek és feleségének nincs pénze fenntartani a két palotát, ezért Joe Biden fiához, Hunter Bidenhez fordultak anyagi segítségért. A család egy ismerőse tudni véli, hogy előzetesen már a szerb kormányt is megkeresték, hogy az közpénzből támogassa őket – ami végül így is lett.

A koronahercegi pár 2001-ben telepedett le végleg a szerb fővárosban, Slobodan Milošević jugoszláv elnök bukása után. Bár Sándor koronaherceg katonatiszti kiképzést kapott és szolgált is a brit hadseregben, leszerelése után pedig vállalkozóként feleségéhez hasonlóan az üzleti életben találta meg a számításait, hazaköltözésük óta kereső tevékenységet nem folytatnak, csak az ország címzetes uralkodóiként reprezentálnak, illetve sokat jótékonykodnak. 

Sajtóértesülések szerint a szerb kormány a házaspárt évi 187 millió forinttal támogatja, amelyet a paloták állagmegóvására és fenntartására fordíthatnak. Ennek a pénznek az elköltése Fülöp trónörökös herceg szerint sem teljes mértékig transzparens, a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy nem lát bele a koronahercegi pár könyvelésébe, nem tudja mire megy el az állami támogatás, apjától és mostohaanyjától sem kapott választ erre a kérdésére.

A New York Post szerint a jugoszláv királyi család finanszírozása öt év alatt (vagyis 2017–2022 között) több mint egymilliárd forintnak megfelelő dínárjába került a szerb adófizetőknek. (Bár a lap egy másik cikkében már évi 360 millió forintos állami támogatásról ír.) Mint Hunter Biden elhagyott laptopjának köszönhetően kiderült, a pár 2015-ben találkozott az akkori amerikai alelnök fiával, amit egy, Sándor koronahercegtől kapott e-mail bizonyít:

Szeretnénk megköszönni a mai napot! Nagyon örültünk a találkozásnak! Katalin és én nagyon hálásak vagyunk neked, amiért ilyen jók vagytok hozzánk, és hogy ilyen megértőek vagytok

– írja a New York Post. Sok szerb azonban nem ennyire hálás a jelenlegi amerikai elnöknek, mivel nem felejtették el, hogy Joe Biden 1999-ben lelkes támogatója volt Szerbia bombázásának. Erről a királyi család egy barátja ekképp nyilatkozott a lapnak: „Hazafi vagyok, aki mélyen csalódott. Bidenhez pénzért könyörögni az tőrdöfés a szerb szívekbe.”

Egy 2013-as reprezentatív felmérés szerint a szerbek 39,7 százaléka megszavazta volna akkor, hogy az ország parlamentáris monarchiává váljék, a válaszadók 94,2 százaléka hallott Sándor koronahercegről, habár 43,5 százalékuk nem tudta elfogadni, hogy nem beszél szerbül. Két évvel korábban a Blic napilap is szondázta olvasóit a kérdésben, nekik még 64 százalék válaszolta azt, hogy vissza kellene állítani a királyságot. Ezzel szemben a 2020-as választások alkalmával a monarchista pártra mindössze 3 százalék szavazott, így az nem jutott be a parlamentbe. 

A szerző luxusszakértő.

(Borítókép: Katalin koronahercegné, Sándor koronaherceg, María de la Gloria, Segorbe hercegnéje, Fülöp trónörökös herceg és felesége újszülött gyermekükkel, valamint Danica trónörökös hercegné szülei . Fotó: Srdjan Stevanovic/WireImage)