Magyar lesz az új Sherlock Holmes

Olyasvalakivel, mint Shaun Butt, még soha nem találkoztam. Vakítóan süt a nap a Britannia fedélzetén, ahol a részletekre is adó, tökéletesen öltözött úriember rendíthetetlen nyugalommal áll a központi fedélzeten, hogy fiatal élete 23 esztendeje alatt szerzett minden tapasztalatával és odaadásával beszéljen – a brit monarchiáról. Ő az „idegenvezető” a Britannián, a hajófenntartás alapítványától kapja a fizetését, és mint elárulja: célja a tökéletesség, ami jelen esetben annyit tesz, hogy egyenes tartással, mosollyal, erős gesztusokkal irányítja a turistákat, és biztosítja odaadásáról a királyi családot. Ő a megtestesült brit múlt – fiatalon.

Szexbomba a fedélzeten

Évente 300 000 vendég lépi át a Britannia fedélzetét, akik a népszerű televíziós sorozat, A Korona ikonikus jeleneteiből ismerhetik a hajót. Az egykori gyarmatbirodalom második világháború utáni térvesztésének ellentmondásos bizonyítéka volt, hogy a britek még egyszer, utoljára megépítették a hatalmas jachtot, amely 1954 és 1997 között a világ 135 országának 600 kikötőjében vélte hirdetni a brit befolyást. A történelem azonban kegyetlenül kiírta magából ezt a jelképet, miközben megmaradt az emberek vágyakozása a hagyományok iránt, amit bizonyít, hogy a jelenleg restaurálás alatt álló hajó elegáns termeit közel 200 fős ültetett fogadásokra, esküvőkre, partikra ma is kiadják – és ki is veszik a tehetősek.

A James Bond-filmekből korábban ismert színésznő, Ursula Andress is itt tartotta 70. születésnapi partiját, de jómódú családok is előszeretettel mennek a fedélzetre, hogy meghívják ismerőseiket – állófogadást akár 450 ember számára is lehet rendezni.

Edinburgh híres kikötője, Leith lett a hajó otthona. Valóságos turistaiparág települt a móló köré hatalmas parkolóházakkal és az Ocean Terminal elnevezésű bevásárlóközponttal, amelynek jó egynegyedét most építik át, hogy méltóképpen fogadhassa az érkezők tízezreit, akik interneten lefoglalt időpontokban léphetnek be a Britannia fedélzetére.

Az időutazás után jólesik egy friss kávé a világhírű üzletlánc közepes nagyságú egységében – ahol nem ismeretlen a magyar szó, hiszen a brexit ellenére hivatalos adatok szerint közel 200 000 honfitársunk él brit földön. Egyikük Enikő, aki barátságosan szolgál ki mindenkit, miközben arról mesél, kemény elhatározás kellett ahhoz, hogy Szabolcs-Szatmár megyéből a skót fővárosba költözzön.

10 évvel ezelőtt gondoltunk egy merészet a párommal, és otthagytuk Mátészalkát, hogy kijöjjünk a semmibe. Merthogy pénzünk, az nem volt, csak elhatározás, de az igen komoly

– mondja az eltökélt hölgy.

Akkoriban sok magyar jött ki a szigetországba, de a brexit után jó néhányan hazamenekültek, mert féltek a bizonytalanságtól. Enikő férje jól menő séf, Edinburgh főutcáján, a Royal Mile-on a Burgers&Beers étterem egyik vezető szakácsa. Ottjártunkkor kicsit esős volt az idő, de a teraszon ennek ellenére alig lehetett helyet találni – igaz, a skótok hozzászoktak az esőhöz. A séf élete azonban nem könnyű itt sem, különösen, ha két helyen kell dolgoznia. Márpedig Enikőéknél így van, a férj számára gyakorlatilag nincs pihenőnap: a B&B-nél heti ötször délelőtt, egy másik étteremben kétszer este dolgozik.

4 millióan buliznak

Enikő órabére forintban hatezer körül mozog, ami jóval a magyar duplája. A család minden fillért félretesz, de a szorgalomnak hozadéka van: most vettek önálló házat a repülőtér közelében. A legféltettebb kincsük azonban 16 esztendős lányuk, aki hasonló szorgalommal bír, mint a szülők. Rövidesen befejezi középszintű tanulmányait, utána pedig irány a kriminalisztika az egyetemen. A lány nagyon komolyan készül hivatására, falja a könyveket, kutakodik, sztorikat vezet le vaslogikával – olyan, mint amikor a sakkozó a nyitáselméletről szóló művek tucatjait olvassa el, mielőtt belevágna a partiba. Amikor Sir Arthur Conan Doyle író-orvos 1887-ben megjelentette 4 regénye és 55 novellája közül az elsőt, aligha gondolhatta, hogy a kriminológiát átformáló nyomozójának, Sherlock Holmesnak jó 130 év múltán egy magyar hölgy lesz a reménybeli utóda – igaz, már a bűnügyek felderítésének valódi útján és a modern eszközök, így a mesterséges intelligencia segítségével.

A kikötő nyugalmát magunk mögött hagyva a tömegturizmus nem éppen üdvözítő hatásaival lépten-nyomon találkozni a skót fővárosban. A híres vár előtti teret daruerdő veszi körbe, mert a nyári fesztivál hatalmas nézőterének vastraverzeit emelik be. Meglehetősen illúzióromboló mindez, de például Szegeden is hozzászokhattunk már hasonlóhoz. Ráadásul a skótok művészeti seregszemléje a legjelentősebb a világon, idén legalább 4 millió nézőt vonz – alaposan felpörgeti a whisky- és sörfogyasztást is.

Nagyobb forgatagot csak a Harry Potter-őrület generál, elsősorban a Victoria Streeten. Az ikonikus 40-es számú ház és a múzeum előtt hosszú sorban várakoznak az influenszerek és turisták, hogy elkészülhessenek az áhított felvételek, miközben a közeli whiskymúzeumban a híres skót nedű legjobbjai sorjáznak a polcokon. A helyiek a single maltra esküsznek, amelynek hivatalos magyar fordítása a „házasítatlan malátawhisky” – vagyis a tiszta malátawhisky. Az iparág rettentő gazdasági erőt képvisel, mert a 150 gyár évente legalább 5 milliárd fontnyi italt forgalmaz... Aberfeldyben járva kicsit megrökönyödve halljuk, hogy az időközben világhírűvé vált Dewar család birtokában levő és 1898 óta létező üzemben az évi 3 millió liter aranyló nedűt mindössze 10 alkalmazott állítja elő...

Budapestre vitte a szerelem

Edinburghben, a félelmetes turistaáradat miatt örökké túlzsúfolt utcákon még vissza-visszagondolunk a kikötő nyugalmára, Enikő sugárzó optimizmusára, amikor egy másik magyar hölgy kalandos történetével szembesülünk. Bianca ötévesen édesanyjával és húgával hagyta el Magyarországot, hogy meg se álljanak Barcelonáig. Igaz, ennek már csaknem két évtizede, magyarságát és nyelvtudását tiszteletre méltó módon megőrizte. Annak ellenére, hogy öt évvel ezelőtt gondolt egy merészet, és kilépett az anyai védőháló alól: egyedül Skóciába költözött. Kasmírboltban találkozunk vele, személyisége elégedettséget sugároz. Tavasztól őszig rengeteg a vásárló annak ellenére, hogy gyapjútermékeket árusító boltokból legalább húsz van a főváros legfontosabb pontjain, de a vásárlók özönlenek, s a főszezonban legalább nyolcig a pult mögött kell állni.

A St. Giles és a Royal Mile sarkán is van egy elitüzlet, ahol Emanuela igazi olaszos temperamentummal és kedvességgel szolgálja ki a vevőket. Kiderül, élete krimije őt is elsodorta Magyarországra. Keserédesen gondol vissza Budapestre, ahol 2012-ben a Sziget Fesztiválon futott össze egy kolozsvári sráccal, hogy érte mindent feladva eljöjjön Bariból. A szerelem azonban elmúlt, a kapcsolat megszakadt, ezért egy jó távoli országba „menekült”, de megszerette a skótokat. A napfény azért hiányzik neki, de kárpótolja a jó bér: a brexit óta alaposan csökkent a munkavállalók száma, újak nem jönnek, ezért két hét alatt jó munkát lehet találni – mondja.

A skót történelem legfontosabb csatáinak közvetlen közelében, a sterlingi vár alatti Baker Streeten is találkozni harcias magyar amazonnal. Glória 25 esztendős, az ő útja Szegedről vezetett Skóciába, mert 19 évvel ezelőtt édesanyja szerelembe esett, és meg sem állt Skóciáig. Egyedüli gyermek, hamar megszokta az új környezetet – ami ráadásul megindítóan szép Skóciában. Imád kirándulni, a Lomond-tó a kedvence, ami a legnagyobb Skóciában, ráadásul a víz ilyenkor felmelegszik, a bátrak fürdőzhetnek.

Callander is igazi kedvenc, közel van, ráadásul a mesés folyók és tavak idehívják a messze földön híres szelíd sirályokat: az állatokat meghökkentően közelről lehet fényképezni. A tóparti Luss a turisták találkozóhelye, a mi Szentendrénkhez hasonlítható tüneményes hely évszázados, alacsony házakkal, hangulatos kávézókkal – no meg hivalkodó autókkal és olykor hangos vendégekkel. Sokat mond az egyik porta felirata:

Egy tüneményes hölgy és egy morcos öregúr él itt. Ti tettétek ilyenné...

Szegedi nagyapa, isztambuli férj

Glória fiatal korát igazolóan ambiciózus – ráadásul ő is megőrizte anyanyelvét, pedig a szülőhazától távol töltött 19 esztendő során csak otthon volt lehetősége rá, hogy gyakorolja. No meg Szegeden, ahová minden évben igyekszik hazalátogatni, mert ott él nagyapja, aki már 93 esztendős.

Glória a jövőben többször fogja majd útba ejteni Isztambult, mint Szegedet, mert pár hete volt az esküvője. Férjét a helyi egyetemen ismerte meg, ő török, mikrobiológusnak tanul, és támogatja feleségét az üzleti életben. Mint Glória elmondta, két évvel ezelőtt kapott egy rendkívül kedvező ajánlatot, egyet aludt rá, majd 10 évre havonta fél millió forint körüli hosszú távú szerződéssel bérelte ki a hangulatos, kis kávézót, ahol 3 font az eszpresszó, és jönnek is a törzsvendégek szép számmal.

Igaz, mindenkihez van egy-két kedves szava és a magyaros „puszi” – ami errefelé csak bussnak hangzik.

(Borítókép: Edingburgh nyáron: vastraverzek a vár előtt. Fotó: Oltványi Tamás)