Ezen nevet az internet népe: a „honfoglaló” Geszti Péter beszólt a 63 ezer éve született Pataky Attilának

Pataky Attilának adott fricskával, rengeteg szarkazmussal és áthallásokkal teli, de – a tőle megszokott – zseniális szöveggel ad egy kis lökést Geszti Péter közelgő koncertjének promotálásához a Facebookon. A bejegyzéshez mellékelt kép szerint

A közösségi oldalon a „Honfoglalok” című posztban a következőket írja Pataky Attila korábbi nyilatkozatát alapul véve, miszerint ő már 63 ezer évvel ezelőtt született, és még rengeteg élet áll előtte, sőt információit a szellemvilágon keresztül szerzi.

„Olvasom iparági kollégám, Pataky Attila visszaemlékezéseit, miszerint ő hatvanháromezer éve született a paleolitikum idején, több életet is leélt, járt a saját sírjánál, és gyakran elviszik az ufók. Irigylem ezekért a mozgalmas életekért, de felhívom figyelmét, hogy én nemcsak »Álmodtam egy világot magamnak«, hanem tárgyi bizonyítékkal is tudok szolgálni korábbi életeim és párhuzamos valóságaim kapcsán – lásd a mellékelt képet! Máig jól emlékszem például a honfoglalásra, amikor ez készült” – írta Geszti Péter. 

Geszti Hungarorum, „Géza, Pista meg a keresztények” rontották el a bulit 

Hozzátette: „Délután öt körül lovagoltunk be törzsemmel – Vereckénél. Szoros volt. Mármint a verseny a többi törzzsel, hogy ki hol foglaljon aztán magának telket. Az ingatlan már akkor is nagy biznisz volt, főleg belterületen, csodaszarvassal, közművel. A Nyék, Megyer, Keszi, Gyarmat, Tarján, Kér, Jenő, Kabar törzsek mellett nekünk is jutott némi gyepü, lapu, gongyola. Mint az köztudomású, a Geszt törzs emlékét hordozza ma is Geszt település neve. Megjegyzem, a geszt amúgy a faanyag legértékesebb része, majdnem oly kemény, mint az őszinte rakenroll. A szíjács és a bél között található, anyagát a fa elhalt sejtjei alkotják. Élettartama nagyjából tízszerese a szíjácsénak, lélekvándorláshoz kiváló alapanyag.”

Ami a tényeket illeti, az is közismert, hogy Anonymus a mi leírásaink alapján készítette el historikus művét »A magyarok viselt dolgairól« – Geszti Hungarorum címmel, bár én javasoltam neki egy másik címet, amit jobban lehet énekelni. Ez így szólt (volna): Minden jót, Szkítia!

– fogalmazott a posztban Geszti Péter, visszautalva a középkori krónikára, a Gesta Hungarorumra.

Hozzáfűzte: „Amúgy a képen mögöttem jó öcsém, Álmos látható éppen ébren, akinél senki nem tudta jobban puhítani a húst nyereg alatt. Ez később a tartárjárás idején nagyon jól jött volna, mert a tartárok nem adtak enni senkinek. A mongolok skótok lennének? Na de vissza 895 szép tavaszi délutánjára! Öcsémmel jól megvoltunk kezdetben, menet közben bevezettük a kettős fejedelemséget, én lettem a kende, ő a gyula. Vagyis ő foglalkozott a hadügyekkel és a rezsivel, én meg a propagandával, amit a szakralitás kaftánjába öltöztettünk, és amikor kilovagoltunk a pusztába, mindig szólt a Pogány Induló.”

Nem volt olcsó mulatság, főleg a tűzijáték, de szerette a nép, ezért nem bánta, hogy a kalandozásokkor rabolt vagyon később elveszítette törzspénz jellegét

– fogalmazott Geszti Péter, akkor azzal zárta a posztot: „A régi szép idők! Csak hát utána jött Géza, Pista meg a keresztények, oszt jól elrontották a bulit. Én jobbnak láttam illegalitásba vonulni, mert sok volt a rovásírásomon, öcsém pedig Koppányra magyarosított, de aztán elvesztette a fejét. Meg a kezét. Meg a lábát. Na, ennyit mára a legendás házibulikról, Attila!” Végül azt ígérte, hogy a januári koncertjén „a többi bizonyítékot” is megmutatja.