Csak az ingatlanadóból lehet érdemi bevételre számítani

2009.05.17. 08:54
A költségvetés szempontjából a kormány által tervezett vagyonadó elemei közül csak az ingatlanra kivetett adónak van jelentősége László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter szerint. Az értékesebb vagyontárgyak után fizetendő adó az államháztartási bevételeket illetően szerinte "nem oszt, nem szoroz", és beszedésük remélhetőleg nem fog többe kerülni, mint amennyit hoznak.

László Csaba az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett: vagyoni típusú adó most is van, mégpedig a gépjárművek után fizetett adó. Ha emellé még bevonnak néhány vagyontárgyat, annak bevételi szempontból nincs különösebb jelentősége. Ráadásul, bizonyos esetekben az adó könnyen megkerülhető. A műkincsek nyomon követése például nehéz, olyan vagyontárgyból pedig, amiről közhiteles nyilvántartás van - például vitorlás, repülőgép -, elég kevés van az országban, ezért nem jelentene komoly bevételt. Másrészt, ezeket a vagyontárgyakat be lehet társaságokba vinni, és akkor máris nem vonatkozik rájuk a vagyonadó - jegyezte meg.

Méltányos ingatlanadót csak valamilyen piaci érték alapján lehet bevezetni - vélekedett László Csaba. A négyzetméterre vetíteni az adót szerinte nem volna szerencsés, mert az ingatlanok értéke most annyira eltérő, hogy egyes esetekben túladóztatnának, más esetekben pedig túlságosan alacsony lenne a teher. Mivel a direkt értékelés az ingatlanok nagy száma alapján kivitelezhetetlen, csak a számított érték jöhet szóba az adó alapjául, ahogy a luxusadó esetében is volt. Ennek kiindulópontja a korábbi valós tranzakciós érték lehet. Felhívta a figyelmet arra: a nem egyedi értékelés alapján, és a piaci értékelés alapján kivetett adó esetén egyaránt előfordulhatnak méltánytalanságok.

Arról, hogy a vagyonadót az ingatlanok esetében csak a 30 millió forintnál értékesebb vagyontárgyakra vetnék ki, úgy vélekedett: minden értékhatárnak van egy hátránya, nevezetesen, hogy a kreatív magyar adózókat olyan cselekményekre ösztönzi, amelyeket egyébként nem tennének. Másrészt, nyilvánvalóan a szociális szempontokat is figyelembe kell venni, ami adószakmai szempontból komplikálja a rendszert, és torzulásokhoz vezet - mondta.

Úgy vélekedett: a nemzetközi példákat tekintve egy 1 százalékos ingatlanadó a magánszemélyek számára nagyon soknak tűnne, 0,5 százalék körüli mérték lenne még elviselhető. Az adószakértő úgy látja, az a jó, ha az önkormányzat a sávon belül differenciál és ellenőriz, és az övé a bevétel, az adót azonban az APEH szedi be, mert így sokkal hatékonyabb. A luxusadó kapcsán elég jól látható volt, hogy az önkormányzatok nem kellően felkészültek erre - emlékeztetett. Hozzátette: a helyiadó-bevételek mintegy 90 százaléka az iparűzési adóból származik, amit az adóhatóság szinte minimális többlet ráfordítással, a társasági adóval együtt be tudna szedni; ez a cégeknek óriási könnyebbséget jelentene.

Arról, hogy az ingatlanadó bevezetésével meg lehetne-e szüntetni az iparűzési adót, László Csaba úgy vélekedett: a költségvetés mai állapotában valószínűleg minden fillérről csak ellentételezéssel lehet lemondani. Az ingatlanadó ettől eltekintve is csak részben válthatná ki az ipát, ugyanis az utóbbi 450-500 milliárd forintos bevételt jelent az államháztartásnak, míg az ingatlanadó a legmerészebb korábbi számítások szerint is legfeljebb 200 milliárdot fialna.

Az adószakértő demagógiának nevezte, hogy az ingatlanra kivetett adóval fogják majd meg az adócsalókat. Úgy vélekedett, ha valaki adócsalásból tett szert nagy értékű ingatlanra, arra nem az a jó válasz, hogy - azzal együtt, aki legális jövedelemből vett ugyanakkora ingatlant - megadóztatják. Nem mindenki adócsaló, akinek nagy értékű ingatlana van - hangsúlyozta -, akiről pedig az adóhatóság tudja, hogy adócsaló, "fogja meg" - mondta.

László Csaba szerint az ingatlanadó "drasztikusan" növeli az adótudatosságot. Az emberek megtanulják, hogy a közszolgáltatásokat ők fizetik, ezért elvárják, hogy színvonalas legyen - mondta.