Gabonával mosták tisztára a pénzüket

Az adóelkerülők leginkább azzal buknak le, hogy nem tudják igazolni a gabonabeszerzés eredetét, a megnevezett beszállítók újabb és újabb beszállítóktól származtatják a terményeket. A lánc alján pedig már nem tudják igazolni a gabona létezését vagy beszerzési helyét. Olykor nemlétező magánszemélyekkel kötött szerződéseket használnak fel igazolásképp. Ilyenkor hiteles igazolás hiányában nem élhetenk az áfalevonás jogával a cégek, írja a Fehér Megyei Hírlap.

Az adózók, akik százmilliós nagyságrendben károsítják a központi költségvetést, gyakran hivatkoznak arra, hogy a láncolatban alattuk állók magatartásáért nem tehetőek felelőssé, de az esetek többségében igazolható a sok láncszem meglétének ésszerűtlensége. A hosszú láncoknak rendszerint csak a hatóság megtévesztése az oka.

Egyre több olyan nemzetközi ügyben is eljárást indítanak. Ilyenkor a partnerek az európai közösségbeli vagy harmadik országbeli fiktív cégek, esetleg érvénytelen adószámmal rendelkező külföldi vállalatok is lehetnek. Előfordult az is, hogy a belföldi értékesítést közösségiként tüntették fel, ezzel áthárítva az adózási kötelezettséget a nemlétező külföldi társra. Ezekre az esetekre nemzetközi együttműködéssel derült fény.

A NAV minden esetben kezdeményezi az elkövetők felelősségre vonását az illetékes Bűnügyi Igazgatóságnál.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!