Magyarország módszeresen a saját lábába lő, ezúttal már géppisztollyal

A Financial Times egyik blogjában meglehetősen komor bejegyzésben osztják ki Orbán Viktort, a kormánypártot, a mostanában zajló törvényalkotást és úgy nagyjából mindent, amit a kormány az elmúlt három hónapban sikerként kommunikált. A szerző szerint a magyar kormánynak megoldást kell találnia a válságra, az állam és a lakosság eladósodására, mégpedig villámgyorsan. A kormánynak erre megvan a terve, amit viszont a külföldiek az istennek nem értenek meg.

A cikk megállapítja, hogy a kormány az EU és az USA egyre kétségbeesettebb könyörgése ellenére sem tett le terveiről, és számos olyan törvényt fogadtatott el az utolsó pillanatban, melyeket az ellenzék hangos tiltakozás kísért, így a jegybanktörvényt is. Orbán kritikusai, köztük Jose Barroso és Hillary Clinton felszólította Orbán Viktort, hogy gondolja át ezeket a törvényeket, de hiába.

"A kéréseknek makacsul ellenálló Orbán vezette Országgyűlés, amiben a kormányzó Fidesznek a névleg független Kereszténydemokratákkal együtt kétharmados többsége van, engedelmesen megszavazta a törvényeket, köztük a sokat vitatott, és a jegybank függetlenségét is megkérdőjelező rendelkezéssel." A blogposzt arra is kitér, hogy a törvény ellen a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos honlapján tiltakozott.

"A külföldi befektetők lehet, hogy nem értik meg a magyarokat, de azt pontosan tudják, mi számít rizikós befektetésnek" - folytatja a szerző. "Márpedig Magyarország ilyennek számít, különösen annak fényében, hogy az IMF-tárgyalások megszakadtak.

A külföldi befektetők leginkább arra kíváncsiak, mikor érti már meg a magyar miniszterelnök azt, amit ők mondanak. "A kormány és az IMF között kialakult patthelyzet nehéz helyzetbe sodorhatja az országot. A viszony egyre feszültebb, és ha az IMF-tárgyalások nem kezdődnek újra, és azokon nem születik valamiféle használható megállapodás, akkor Magyarországot széles körű adósságválság fenyegeti" - idézi a FT hivatalos blogja Nicholas Spirót, a londoni Spiro Sovereign Strategy ügyvezető igazgatóját.

Spiro azt is megjegyzi, hogy ami egyelőre egy politikai válságnak tűnik, igen hamar átalakulhat egy teljes, Kelet-Európát érintő válsággá. "A befektetői bizalom nemcsak a magyar, hanem a környező piacok iránt is meginoghat, és ha az irányítás kicsúszik a kormány kezéből, akkor ez eddigieknél sokkal drasztikusabb intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy visszanyerjék a befektetők bizalmát. Ugyan a jegybank megregulázása átmenetileg megoldást jelenthet, de hosszú távon ez nem fog működni, alapkamat emelést eredményezhet, és középtávon sokkal több kárt okoz, mint hasznot. Magyarország gazdasági értelemben ismét a saját lábába lőtt, ezúttal már géppisztollyal."