Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Készpénz, te drága

2011.08.13. 09:43
Még mindig magas Magyarországon a készpénz és a postai csekk aránya a fizetési módok között, pedig ez igencsak sokba kerül: az MNB becslése szerint most a GDP másfél százalékát, 388 milliárd forintot vesz ki a társadalom zsebéből az, hogy fizetünk dolgokért. Pedig ebből 103 milliárdot is meg lehetne spórolni, ha kevesebbet használnánk készpénzt, és az összes papíralapú fizetési megbízást lecserélnénk elektronikusra.

Bár terjednek a költségkímélő elektronikus fizetési módok, még mindig messze vagyunk a nyugat-európai átlagtól: Magyarországon az összes fizetés háromnegyede készpénzzel történik az MNB egyik tanulmánya szerint. Összesen több mint 2,8 milliárd alkalommal fizettünk az év során készpénzzel, 52,5 ezer milliárd forint értékben, míg az összes fizetési móddal 3,7 milliárd tranzakció történt.

Kiflit készpénzzel, házat átutalással

Bár az adatok alapján a készpénzes fizetések aránya borzasztóan nagynak tűnhet, a szám kicsit megtévesztő: a kutatásból kiderül, hogy alapvetően a kisebb értékű tranzakcióknál kedveljük a készpénzt, hiszen az összes fizetési művelet értékéből csak 12 százalékkal részesedik ez a mód.

A nagyobb összegű kifizetéseknél egyértelmű nyertes az átutalás az összes művelet értékének 86 százalékával, ezen belül is vezet az elektronikus mód, ami önmagában 71,4 százalékát teszi ki a fizetések értékének. Meglepően alacsony a kártyás fizetések aránya, a műveletek számának kevesebb mint 5 százalékát teszik ki, értékalapon pedig még ennél is kisebb, mindössze negyed százalékos a részesedésük.

Ezeken kívül már csak a készpénz-átutalási megbízás, a postai „sárga csekk” részesedése lépi túl az egy-két százalékos szintet, bár ezt is inkább kisebb összegek kifizetésére használjuk: míg a tranzakciók számából 7,3 százalékkal, addig az értékükből csak 0,7 százalékkal részesedik. A különböző utalványok, üdülési és étkezési csekkek meglepően kis arányt képviselnek, bár a fizetések számából 1,4 százalékkal, az összegükből mindössze 0,03 százalékkal részesednek.

Drága a papír

A készpénzes műveletek az MNB számításai szerint évente 74 milliárd forintjába kerülnek a társadalomnak, ennél azonban meglepő módon jóval magasabb a kártyás műveletek és az elektronikus átutalások költsége – az előbbi 201, az utóbbi 174 milliárd forintot emészt fel.

Mégis rengeteget spórolhatnánk, ha a drágának tűnő elektronikus megoldások terjednének el, ugyanis a magas költségeket az infrastruktúra kiépítésének és üzemeltetésének drágasága okozza, ez pedig alig függ attól, hányan használják a rendszert. Például ki kell építeni az informatikai rendszert, ATM-eket kell elhelyezni, a boltoknak bankkártya-leolvasót kell vásárolniuk, de ha ez megtörtént, utána elenyésző egy-egy tranzakció költsége.

Ha ezek a módok válnának dominánssá, és több tranzakcióra oszlanának el a fixnek tekinthető költségek, akkor a kártyás fizetések csak 46 milliárd forintba (a mostani összeg negyedébe), az elektronikus átutalások pedig 80 milliárd forintba kerülnének a társadalomnak.

Ezzel egyidőben csökkenne a készpénz, a papíralapú fizetési módok és a postai csekk aránya, amiknek a társadalmi költsége lényegében attól függ, hány tranzakciót hajtunk velük végre, így jelentős összegeket lehetne megspórolni.

A boltok miatt nem megy

Az, hogy ez nem megy gyorsan, nem rajtunk múlik: a háztartások 85 százaléka rendelkezik bankkártyával, így a használat gyorsabb terjedése útjában álló legnagyobb akadály, hogy itthon a kereskedők alig 25 százaléka fogad el kártyát, szemben a Nyugat-Európára jellemző 60-70 százalékos, vagy afölötti arányokkal.