Jobb egy felújítás, mint egy bankbetét?

Az öngondoskodásról elsőre keveseknek jut eszébe, de az egyik legkifizetődőbb befektetés a lakásfelújítás. A rezsiköltségek évről-évre nőnek, a 2004-es árszintekhez képest a villany közel 63 százalékkal drágult, míg a földgázszolgáltatásnál ennél nagyságrenddel nagyobb, közel 220 százalékos volt az áremelkedés. A hónapról-hónapra gyülekező számlák kifizetése egy tavalyi felmérés szerint a lakosság többségének komoly gondot jelent.

A kormány árbefagyasztással próbálja szőnyeg alá söpörni a problémát, a növekvő világpiaci árak azonban csak egy ideig terhelhetők a szolgáltatókra, előbb-utóbb a lakosság nyakába zúdul. Ha a világpiaci árakra a magyar energiapolitika nem is lehet hatással, az energiahatékonyságot igazán ösztönözhetné, egy-egy korszerűsítéssel ugyanis jelentős megtakarítások érhetőek az energiafelhasználásban. Tavaly óta azonban nem írtak ki épületfeljújítási pályázatot magánszemélyeknek.

Nincs újabb pályázat

Tavaly a választások, és a kormányalakítás miatt elmaradt a szokásos kiírás, Bencsik János energiaügyi államtitkár tavaly azt ígérte, hogy 2011-ben lakásfelújítási programot indít a kormány, ez azonban úgy tűnik, az év második felére csúszik, az új Széchenyi-terv kiírásai ugyanis csak vállalkozásokra és közintézményekre vonatkoznak, magánszemélyek nem kaphatnak pénzt. Az ígérgetés azonban éppen az öngondoskodást fogja vissza, aligha vág bele valaki önerőből lakásfelújításba mindaddig, amíg van rá esély, hogy fél év múlva megcsinálhatja állami támogatással.

Lenne mit felújítani

A magyarországi lakóépületek állományáról legutóbb az Energiaklub készített átfogó felmérést, amelyből kiderül, a házak 61 százaléka 1980 előtt épült, mindössze 10 százalékukat húzták fel az elmúlt tizenöt évben, a 4,3 millió lakás 70 százaléka felújításra szorul.

Bár a panelfelújítások, szigetelések szükségességéről hallunk a leggyakrabban, és a kormányok programjai is elsősorban őket célozzák, valójában a családi házban élők - a lakosság kétharmada - vannak a legrosszabb helyzetben. A családi házak többségében téglából, vagy vályogból, illetve ritkábban kőből épültek, a könnyűszerkezetes épületek viszonylag ritkák, állapítja meg a felmérés.

Felújítás nélkül az úgynevezett kisméretű 50-es és a B30-as téglából épült családi házak energetikai teljesítménye a legrosszabb, a tégla társasházak ennél valamivel jobban, a panelekhez hasonlóan teljesítenek, a tégla és a gépészet típusától függően nagyjából 200-300 kW/köbméter fogyasztási adatot mutatnak évente.

A háztartások mindössze negyede szigetelte le otthonát, és cserélte le a nyílászárókat, pedig azzal - a tapasztalatok szerint - akár a negyedére, felére is csökkenthető az energiafogyasztás.

A fűtés is számít

A külső szigetelés azonban csak a dolog egyik oldala, a régi házakban ugyanis nem csak a szigetelés lehet rosszabb, a fűtési rendszerek is meglehetősen elavultak. Az, hogy hol mivel fűtenek, abban jelentős az eltérés a különböző háztípusok között: míg a családi házakban a tüzifa felhasználás dominál, addig a hagyományos építésű társasházak fűtése döntően földgázalapú. Az iparosított technológiával épült társasházak több mint 80 százalékban távfűtésesek, ezek átlagban közel 30 éves rendszerek.

A háztartások 37 százaléka fával, régi kályhával, vagy gázkonvektorral fűt, a háztartások egytizede a kettőt kombinálja úgy, hogy át ne lépjék a kormány által meghúzott évi 1200 köbméteres, kedvezményes árszintet. Beszédes, hogy a lakások körülbelül 80 százalékában be van vezetve a gáz, de a háztartásoknak csak a fele fűt azzal, több mint 20 százalékos azok részaránya, akik csak fával fűtenek. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16 százaléka újította fel.

Minden fűtési mód közül a legdrágább, ha elektromos árammal fűtünk, a tüzifa, illetve a földgáz és a tüzifa kombinációja eredményezi a legalacsonyabb havi fűtési költséget.

Népszerű volt a támogatás

Bár az energiafogyasztás drasztikusan csökkenthető a hatékonyság javításán keresztül, egy-egy felújítás gyakran százezrekbe kerül, sokat segít, ha az öngondoskodási szándékot az állam is ösztönzi.

A magánlakások hőszigetelésének programja már az első Széchenyi Tervének megjelent, a programnak ez volt az egyik legnépszerűbb fejezete.  A Nemzeti Energiatakarékossági Programban a kétezres években csaknem 20 milliárd forintot ítéltek oda a pályázóknak, az így létrejött beruházások értéke pedig a támogatás többszörösét teszi ki. Az épületkorszerűsítési támogatásokat később a szocialisták panelprogram néven futtatták tovább, a hagyományos lakások felújítására az energiatakarékossági program keretein belül lehetet pályázni.

A lakástulajdonosok később a zöldberuházási rendszeren keresztül kaptak segítséget, főleg a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés és a távfűtőrendszer korszerűsítésére lehetett pályázni. A támogatások intenzitása változott az évek folyamán, ami az érdeklődést is jelentősen befolyásolta: az utóbbi évek gyakorlata szerint a beruházás legfeljebb 30 százalékáig biztosítottak forrást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!