A görögöket nem engedik csődbe jutni
További Gazdaság cikkek
- Gazdagabbak szerettek volna lenni a magyarok, ehelyett csúnyán befürödtek
- Itt a kormány válasza, ennyi pénzt kap minden megszülető gyermek
- A vártnál alacsonyabb bevételt termelt a Temu anyavállalata
- Olyat mondott a pimasz palack forgalmazója, amire a MOHU sem számított
- Ilyet még nem láttunk: Magyarország legnagyobb energiatárolója épül
A Dow Jones hírügynökség a tárgyalásokhoz közel álló forrásoktól vasárnap úgy értesült, hogy görög kormány és a magán hitelezők képviselői pénteken közel véglegesnek tekinthető megállapodásra jutottak a görög adósságleírás és kötvénycsere kérdésében. A kialkudott kondíciók azonban az IMF és Németország véleménye szerint nem csökkentenék elegendő mértékben az ország törlesztési terheit és nem tennék fenntarthatóvá az adósság finanszírozását.
Athén és a magánhitelezőket képviselő Institute of International Finance (IIF) pénteken "egy lépésnyire" jutottak egy olyan megállapodáshoz, amelynek keretében 4,0-4,2 százalék kamatozású kötvényekre lehetne átváltani a magánbefektetők birtokában lévő görög államkötvényeket az eredeti névérték felén. Az IMF és Németország ennél alacsonyabb kamatot követelő közbelépése azonban az utolsó pillanatban megakadályozta a megállapodás megkötését. A Dow Jones hírügynökség forrásai szerint 3,5 százalékos kamatköveteléssel léptek fel.
Számítások szerint az új kötvények 30 éves futamidővel és 4,2 százalékos kuponnal (a jelenlegi nettó értéken, NPV) 69 százalékos, 3,5 százalékos kuponnal pedig 72 százalékos (NPV) veszteséget okoznának a hitelezőknek. A leírás eredeti mértékét az IMF által októberben elvégzett törlesztési fenntarthatósági tanulmány alapján kalkulálták, a görög gazdaság teljesítménye, ezáltal törlesztési képessége azonban azóta jelentős mértékben romlott.
Az adósságleírásnak és az új segélycsomagnak köszönhetően Görögország GDP-arányos államadóssága az októberi számítások szerint a tavalyi 150 százalékról 2020-ra 120 százalékra csökkent volna. Az októberi tanulmány azonban azzal a feltételezéssel élt, hogy a görög GDP tavaly 5 százalékkal, az idén pedig 2,8 százalékkal csökken, ami mostanra már túlzottan optimista becslésnek tekinthető.
Görögországnak 14,4 milliárd euró lejáró kötvényt kell visszafizetnie március 20-án. Ha addig nem kapja meg az új segélycsomagot, államcsődöt kell bejelentenie.
A Dow Jones hírügynökség forrásai szerint azonban az EU és az IMF semmiképpen nem engedi majd csődbe jutni Görögországot. Mentőövként egy sürgősségi áthidaló kölcsön konstrukciója is szóba került a tárgyalásokon. "Ha az adósságátalakítási tárgyalások elhúzódnak, Görögország akkor is képes lesz visszafizetni márciusban lejáró tartozását" - közölte a forrás.
A 130 milliárd eurós új görög segélycsomag az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup hétfői brüsszeli találkozóján kaphatná meg a folyósítási jóváhagyást, amelynek azonban előfeltétele a privát hitelezőkkel a tartozás egy részének leírásáról és a törlesztés átütemezéséről megkötött megállapodás. Ellenkező esetben a segélycsomag elfogadása a jövő heti európai csúcstalálkozóra tolódna el.
"Szeretnénk megállapodni az IIF-fel a január 30-i uniós csúcstalálkozó előtt. Telefonon folytatjuk a tárgyalásokat, de nem valószínű, hogy megállapodásra jutnánk a mai nap folyamán" - közölte vasárnap a Dow Jones hírügynökséggel egy, a tárgyalások részleteibe beavatott személy. "Mindenki pontosan tisztában van vele, hogy mennyire szorít az idő" - mondta.
Az európai kormányok és az IMF kérésére az IIF tavaly októberben vállalta el a magánbefektetők képviseletét a birtokukban lévő 206 milliárd eurónyi görög államkötvény névértékének felére csökkentéséről folyó tárgyalásokon, ami előfeltételét képezi az új segélycsomag folyósításának. Az adósságátalakítás 103 milliárd euró tartozástól szabadítaná meg Görögországot és évente mintegy 4 milliárd euróval csökkentené törlesztési terheit. Ennek köszönhetően kevesebb hitelt kellene felvennie az IMF-től és az EU-tól is.