A románok liberalizálják a villamosenergia árát

A jogszabály a parlament asztalára kerül, amely majd dönt a törvény végleges formájáról. Románia még nem iktatta törvényei közé az Európai Unió 2009-ben elfogadott iránmyelvét az árampiacot rendező közös szabályokról. Dan Suciu, a román kormány szóvivője szerint a kabinet azt kéri a parlamenttől, hogy sürgős eljárásban vitassa meg a tervezetet, ugyanis Románia már így is több mint egy évet késett az irányelv elfogadásával, és emiatt Bukarestet szankció fenyegeti Brüsszel részéről.

A jogszabály-tervezet szerint Románia kétéves haladékot kap a villamosenergia árának liberalizálására, így a háztartási fogyasztók számára az áramtarifa szabályozása nem a korábban leszögezett 2015-ben, hanem csak 2017-ben szűnik meg teljesen.

Az ipari fogyasztók számára ez a folyamat gyorsabb lesz, ők már 2014. január 1-jétől teljesen szabadpiaci áron vesznek majd áramot a szolgáltatóktól. A román kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi felülvizsgálati látogatása alkalmából vállalta, hogy árpilisig kidolgozza az ütemtervet, amelyre a most elfogadott törvénytervezet is utalást tesz. A menetrend fő pontjaiban február elején állaptak meg az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal IMF). A lakossági áramtarifa felszabadításának határidejét is akkor módosították 2017-re 2015-ről.

A villamosenergia árának liberalizálási ütemterve szerint a kormány arra kötelezi az áramszolgáltatókat, hogy fokozatosan csökkentsék az árszabályozott szolgáltatást, és növeljék a szabadáras mennyiséget a fogyasztók számláján. A kormánynak azt is meg kell határoznia, hogy kik tartoznak az úgynevezett sérülékeny fogyasztói kategóriába: őket a tervek szerint három csoportba oszják majd a jövedelmük szerint.

Romániában jelenleg 8,36 millió áram- és gázfogyasztó van, a "sérülékeny", azaz kevés jövedelmú fogyasztók számát a hatóságok 1,15-1,4 millióra becsülik. Az áram várható drágulása így minden bizonnyal 6,9-7,2 millió fogyasztót érint majd közvetlenül.

Az energiaárak felszabadítása az egyik feltétele a Románia számára tavaly márciusban jóváhagyott, összesen 5,3 milliárd eurós, kétéves EU/IMF/Világbank-hitelprogramnak is. A készenléti hitelkeretet Románia elővigyázatosságinak tekinti, vagyis nem hív le belőle pénzt. 
A programot azonnal aláírták, mihelyt az előző, 2009 májusban jóváhagyott, 19,9 milliárd eurós EU/IMF/Világbank/EBRD/EIB/IFC-program véget ért oly módon, hogy annak utolsó részletét a román kormány már nem hívta le, egyszersmind kérte a program idő előtti lezárását és az új, most futó második program beindítását.

Az Európai Bizottság és a külföldi szolgáltatótulajdonosok - a német E.On, az olasz Enel, a cseh CEZ - már régóta nehezményezik, hogy a hatósági árszabás korlátozza a versenyt és elriaszt a beruházásoktól.

A román gazdasági minisztérium egy tavalyi becslése szerint az ország elavult erőműveinek a harmadát be kell zárni 2020-ig és a több mint a felét 2035-ig, és a pótláshoz akár 40 milliárd eurónyi beruházásra lesz szükség.

Az EU illetékes miniszteri tanácsa és az Európai Parlament 2009 júliusban fogadta el a legújabb áram- és gázügyi rendtartást, amely betetőzi az EU-beli energiapiac egységesítését. Ezt a tagállamoknak tavaly március elejéig kellett a hazai jogba iktatniuk, és az állam- és kormányfők Európai Tanácsának tavaly februári állásfoglalása szerint 2014 végéig kellene végrehajtaniuk. Az idén február végén az Európai Bizottság megállapította, hogy eddig nyolc tagállam - Bulgária, Ciprus, Spanyolország, Luxemburg, Hollandia, Románia és Szlovákia - még a rendelkezéseket sem iktatta törvényei közé, Észtország pedig adós a gázügyi rendelkezéssel. Ezek ellen az országok ellen a bizottság kötelességszegési eljárást indított kéthavi határidővel, azaz, ha nem teljesítik az előírást, akkor a bizottság az Európai Bíróság elé citálja őket. Az EU-ban minden fogyasztó 2007 július óta alapszabály szerint szabadon választhat áram- és gázszolgáltatót.