További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
"Erős az az iránti elkötelezettség, hogy az IMF által hozzáférhető források 430 milliárd dollárral növekedjenek a 2010-es reform értelmében végrehajtandó kvótanövelés összege fölött" - szögezték le közös közleményükben a G20 csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei.
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója kijelentette: reményei szerint a valutaalap megnövekedett forrásai hozzájárulnak majd a gazdasági stabilitás növeléséhez, s ez lehetőséget nyújt a kormányok számára a szükséges reformok végrehajtásához. Ezzel az összeggel az IMF hitelnyújtó kapacitása, amellyel meg tudja óvni a világgazdaságot az eurózóna hatásaitól, ezermilliárd dollár fölé nő - tette hozzá. Szavai szerint a nemzetközi közösség erős elkötelezettséget mutatott a globális pénzügyi egyensúly fenntartása mellett.
A G20-csoport 2009-ben, a válság idején 600 milliárddal járult hozzá a válságkezeléshez. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok, amely akkor 100 milliárddal szállt be, most tartózkodott a felajánlástól. Timothy Geithner pénzügyminiszter kijelentette, hogy Európának vannak saját eszközei a válsága rendezéséhez és az IMF-alap csak kiegészítés ehhez.
A válságkezelő alappal kapcsolatos vállalások annak próbálják elejét venni, hogy az IMF forrásai kimerüljenek, ha a válság továbbterjedne. Görögország, Írország és Portugália már kapott mentőcsomagot, a befektetők most az olasz és a spanyol gazdaság állapota miatt aggódnak, az euróövezet pénzügyi válsága ugyanis kihathat az azzal szoros kapcsolatban álló régiók helyzetére.
Lagarde kijelentette, hogy erős az elkötelezettség az euróövezet fenntartása iránt. Egyúttal rámutatott, hogy a válságkezelő alap eszközeit nem kizárólag a közös európai fizetőeszközt használó övezet országainak támogatására szánják.
Guido Mantega brazil pénzügyminiszter a G20-tanácskozást követően kijelentette, hogy az úgynevezett BRICS csoport - a rövidítés Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika angol elnevezésének kezdőbetűiből áll össze - egyhangúlag úgy döntött, hogy további pénzeszközöket bocsát az IMF rendelkezésére. A BRICS-országok ugyanakkor nem nevezték meg, hogy mennyivel járulnak hozzá a válságkezelő alaphoz. (Egy IMF-dokumentumban ugyanakkor konkrétan az szerepel, hogy "Oroszország, Kína és más országok 72 milliárd dollárt ajánlanak fel.)
A G20 csoport a válságalaphoz való hozzájárulás mellett közleményében hangsúlyozta: elkötelezettje annak, hogy az év végéig megvalósuljon az IMF 2010-ben elhatározott kormányzati reformja és hogy 2013 végéig felülvizsgálják a szavazati arányokat is.
Margarethe Vestager dán pénzügyminiszter az IMF-tanácskozáson kijelentette, hogy az EU őszre kettőt átenged a feltörekvő gazdaságoknak abból a 8 helyből, amellyel az IMF igazgatótanácsában rendelkezik. A valutaalap tevékenységét felügyelő, 24 tagú testületben Németország, Franciaország és Nagy-Britannia saját jogon foglal helyet, Belgium, Hollandia, Spanyolország és Olaszország pedig országcsoportokat képvisel. (Európából még az EU-n kívüli Svájc is tagja a tanácsnak.)