Orbán: Ez tényleg államcsőd lenne

Az MTI-nek adott interjúban a Daimlerrel kötött stratégiai megállapodást a magyar gazdaságtörténet mérföldkövének nevezte Orbán Viktor, mint mondta, a német ipar tartós beépülése a magyar gazdaságba – például korábban az Audi letelepedése – mindig egy-egy új korszakot jelentett.

A Daimler nem csupán a Mercedest jelenti, a vállalat ugyanis teherautót, kamiont és buszt is gyárt, a partnerségi megállapodás pedig azt mutatja, a két fél keresi a lehetőségét a kecskeméti Mercedes-gyáron túl más daimleres termelési kapacitások Magyarországra telepítésének. Az azonban, hogy lesz egy olyan Mercedes-autótípus, az új kompakt kupé, amit kizárólag Magyarországon fognak gyártani, olyan iparpolitikai siker, amelyet nagyon meg kell becsülni.

„Most már teljesen nyilvánvaló, hogy a német ipar és a magyar kormány gondolkodása az európai gazdaságról egybeesik” – értékelt. Mindkét fél álláspontja az, hogy az európai gazdaságnak akkor van jövője, akkor lehet versenyképes, ha az ipari termelési kapacitásait újraszervezi és megnöveli. Abban is egyetértenek, hogy Magyarország „egyre nyilvánvalóbban a nagy, fejlett, magas technológiával működő német ipari területnek a déli nyúlványán helyezkedik el”, vagyis a magyar gazdaság és magas technológiával dolgozó ipar jövője elsősorban a németekkel való együttműködésben van.

A német ipar és a magyar kormány véleménye abban is megegyezik, hogy a rugalmas és jól képzett munkaerőé a jövő. Csak az ilyennel rendelkező országok lesznek képesek életszínvonalat emelni és munkahelyet teremteni. Mivel az új magyar munka törvénykönyve éppen a rugalmasságra épül, nagyon sok munkahelyet hoz létre, és egyben meg is véd.

Az Európai Bizottság szerdai országjelentéséről úgy vélekedett, mindezek alapján kijelenthető: a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja sikerült, az új magyar gazdasági modell pedig, habár sokak ízlésének nem tetszik, sokak érdekét sérti, működőképes. Ezt azzal indokolta, hogy a hiány 2011 óta három százalék alatt van, és Magyarország azon öt ország egyike, ahol ezzel párhuzamosan csökken az államadósság, ráadásul nálunk a legnagyobb mértékben.

A brüsszeli előrejelzés 2014-es költségvetést érintő részéről – hogy az EU szerint akkor a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit – a miniszterelnök úgy foglalt állást, hogy ezt „az ezzel most nem foglalkozunk kategóriába kell helyezni, tekintettel arra, hogy még a 2013-as költségvetést sem alkotta meg a parlament”. A 2014-es hiány mértéke azon múlik majd, milyen büdzsét alkot a Ház arra az évre. „Ma ezen a földgolyón egyetlen ember sincs, se Brüsszelben, se Budapesten, aki meg tudná mondani most, milyen lesz a 2014-es költségvetés”, erről beszélni idő előtti, elkapkodott, indokolatlan dolog, mert az erre vonatkozó kijelentések „olyan feltételezések, amelyeknek jelenleg semmilyen reális gazdasági alapjuk nincsen”.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó tárgyalásokról kijelentve: az elmúlt két hónapban a kormány valójában folyamatosan egyeztetett a tárgyalódelegáció „EU-s lábával”, a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülés érdekében folytatott deficittárgyalások ugyanis ennek a majdani megállapodás fontos állomásának tekinthetők. „Az elmúlt két hónapban mi óriási lépéseket tettünk előre az IMF–EU-megállapodás irányába. Hiszen most már nyilvánvaló, hogy Magyarország költségvetése 2012-re, 2013-ra rendben van. Szerintünk a legfontosabb akadályok ezzel a megállapodás elől el is hárultak”, ezért szerinte „nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy megállapodhassunk”.

„Sose jó, ha a kocsi megelőzi a lovat. Azok a spekulációk, amelyek arról szólnak, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságot hogyan rendezi majd az állam a bankokkal, idő előtti viták, mert még nem vettük át az adósságot” – mondta az önkormányzati adósság egy részének állami átvállalásával kapcsolatos hírekre. Először a helyhatóságokkal kell megállapodni, ami a nagyobb települések esetében nem lesz könnyű, ugyanis azoknál egyenként, tételesen kell átnézni az adósságállomány helyzetét. A kormány ezért minden nagyvárosba tárgyalódelegációt küld, amely több fordulóban átvizsgálja az adósságot, és megállapítja, hogy milyen mértékű átvállalás indokolt. Mindaddig, amíg ez nem zajlik le, a kabinet nem foglalkozik az átvállalt adósság banki rendezésével.

„Az a spekuláció pedig (...), hogy ha a kormány nem fizeti ki az adósságot vagy annak egy részét, az államcsődnek minősül, olyan felismerés, mint a kétszer kettő. A modern pénzügyi világban mindenki tudja, ha az adós nem fizet, azt csődnek minősítik” – fejtette ki, hozzáfűzve, mindezt nem érdemes szenzációként tálalni. Az Origo pénteken írt arról: a nemzetközi hitelminősítők egyértelműen jelezték: ha a kormány a 612 milliárdos önkormányzati adósságot diszkontálva venné át, vagyis önhatalmúlag úgy döntene, hogy csak a tartozások 75-80 százalékát fizeti meg,az technikai értelemben államcsődnek minősülne.

A kormányfő elmondta azt is, 27 olyan városi önkormányzatot találtak, amelynek nincs adóssága, a kabinet pedig velük is méltányosságra törekszik, ezért olyan fejlesztési koncepciókon dolgozik, amelyeket az említett 27 önkormányzatnak kínálnak majd fel, hogy ezek is nyertesei legyenek az adósságrendezésnek.

A miniszterelnök a felsőoktatás átalakítása kapcsán rémhírnek nevezte, hogy a kabinet felülbírálná korábbi döntéseit. Továbbra is azt szeretné, hogy a fiatalok úgy tekintsenek felsőoktatási tanulmányukra, mint a későbbi életükbe való befektetésre, ezért egyetlen diákot sem fognak egy-egy rosszul működő felsőoktatási intézmény fenntartása érdekében olyan helyre vezényelni, ahová ők nem akarnak menni. „Az, hogy mi marad és mi nem, mi életképes és mi nem, azt nem a budapesti oktatási államtitkárság íróasztala mellől fogják megmondani, hanem a diákok fogják eldönteni”. Vannak bizonyos szakmák, amelyek esetében az állam növelni kívánja a végzősök számát, és ezt ösztöndíjjal motiválni is fogja, de olyan helyre nem ad kvótát, ahová nem akarnak menni a diákok.

A kormány segíteni fogja az egyetemeket, hogy az önerő híján elakadó fejlesztéseik megvalósuljanak, és szeretné az eladósodott felsőoktatási intézményeket is – azokat, amelyekben a diákok látnak jövőt – kimenteni az adósságból, felkínálni nekik „a tiszta lappal való indulást”. Ugyanígy tesznek majd a sportszövetségekkel: egy a Magyar Olimpiai Bizottság által kiválasztott nemzetközi könyvvizsgáló elemzi majd az első körben támogatandó sportági szakszövetségek gazdálkodását, és ennek alapján a kormány rendezni fogja bizonyos szövetségek adósságát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!