Nem örülnek a kiterjesztett tranzakciós adónak

Aggodalmát fejezte ki a pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír- és derivatív tranzakciókra történő, 2014. január 1-jétől tervezett kiterjesztésével kapcsolatosan a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ),írja a Napi Gazdaság.

A két szervezet megítélése szerint az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, azonban Svédország példája is mutatja, nem biztos, hogy ez a megfelelő eszköz ehhez.

Svédország ugyanis 1984-ben vezette be, de 1991-ben el is törölte a tranzakciós adót, mert annak hatására  a részvényforgalom nagyobb része átvándorolt Londonba, holott akkoriban ennek a technikai feltételei és szabályozói viszonyai sokkal kevésbé voltak adottak, mint napjainkban - derül ki a BÉT és a BSZSZ közös közleményéből.

Közleményükben felhívják a figyelmet arra, hogy az új adónem csak akkor érheti el célját, ha bevezetése az Európai Unió egészében egységes szabályrendszer mellett, egyszerre történik meg, egyéb esetben csak a magyar tőkepiac kerül súlyos versenyhátrányba.

Emellett olyan negatív következményekkel szembesülne az állam és a szektor, mint például az, hogy az értékpapír-tranzakciók elvándorlásának következtében a tranzakciós illetékből remélt adóbevételek jelentősen elmaradnának a tervezett mértéktől és az adóhatás összességében negatívvá válna, tovább rontva a költségvetés egyenlegét.