Máris elfogadták a közműadót

Bár a kormány csak múlt hét pénteken jelentette be a közműadó új koncepcióját, kedden sürgősséggel már el is fogadták a törvényjavaslatot.  A cégek vezetékeit megadóztató ötletet a főváros egyszer már elvetette, később a kormány a második Matolcsy-csomag részeként melegítette fel, a közműadó az önkormányzatok hatáskörében kivethető helyi adó lett volna. Az első tervek arról szóltak, hogy a települések maguk mérlegelhetik, hogy kivetik-e.

Változott a terv

A pénteken bejelentett harmadik megszorító csomag azonban felülírta a korábbi terveket, és benyújtottak az országgyűlésenek egy olyan javaslatot, amely szerint a közműadót nem a helyi önkormányzatok vetik ki és szedik majd be, hanem a központi kormányzat. Az adó alól mentesítik az állami cégeket és intézményeket, nem fizet majd sem a Mavir, sem a Mol és kedvezményt adnak a kisebb hírközlési vezetékhálózattal rendelkező társaságoknak.

A cégeknek az adót akkor is fizetni kellene, ha az adott csőben, vezetékben átmenetileg nem folyik semmi, és hiába szüntetik meg év közben a vezetéket, az adót arra az évre akkor is be kell fizetni. Az adó mértéke a pénteken beadott javaslat szerint 100 forint lett volna méterenként, a párhuzamosan futó közműadó központosításától 30 milliárd forint pluszbevételt várt az Orbán-kormány. Egy elfogadott bizottsági módosító szerint az adó mértékét az utolsó pillanatban 125 forintra emelték méterenként.

Vannak kivételek

Egy másik bizottsági módosító javaslat arról rendelkezik, hogy a hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának 170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20 százalékát, 170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40 százalékát, a 250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80 százalékát, a 300 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni.

Az adókötelezettség a közművezetékek tulajdonlását terheli. Közművezeték alatt "a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték azon része értendő, amelyet közterületen, vagy közterületnek nem minősülő földrészleten helyeznek el". Ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a fogyasztói igényeit szolgálja ki. Vagyis nem adóköteles a vezetékrendszerről leágazó, telekre befutó vezetékszakasz, amelyik kizárólag a telken lévő fogyasztóhoz fut be, függetlenül attól, hogy a vezetékrész közterületen vagy a telken belül van.

Mindenkinek másképp fáj

Az energiacégek nehezen mozdítható vagyonelemeinek megsarcolása viszonylag biztosan számolható bevételt jelent a költségvetés szempontjából, nagyon eltérő módon érintik azonban az egyes cégeket, mivel egységnyi vezetékre különböző számú fogyasztó jut. Az alábbi táblázat az interneten hozzáférhető - nem minden esetben naprakész - adatokból készült és nem minden érintett céget tartalmaz, vagyis nem tükröz teljesen precíz képet arról, hogy ki pontosan mennyit fizethet majd jövőre, az arányokról azonban közelítő képet ad.

Cég	Árbevétel (millió Ft)	Számított adó (millió Ft)	Adó/éves árbevétel
E.ON Hungária Zrt földgázelosztói	16 800	2 187	13,02%
MAGÁZ	1 400	338	24,11%
E.ON Hungária Zrt villamoselosztói	153 927	10 238	6,65%
ELMŰ-ÉMÁSZ	148 455	5 745	3,87%
MAVIR	123 452	0	0,00%
EDF DÉMÁSZ	45 661	3 836	8,40%
Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (2011)	33 000	675	2,05%
Fővárosi Vízművek (2011)	29 100	629	2,16%
Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (2010)	17 163	1 201	7,00%
Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (2011)	11 042	663	6,00%
Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (2010)	6 932	368	5,31%
Debreceni Vízművek	1 450	161	11,07%