Ötszázalékos kamatot hozhat Simor utóda

Öt százalék alá süllyedhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata jövőre, ha Simor András jelenlegi elnök mandátumának lejártával olyan új elnök kerül a jegybank élére, akit a piac kedvezően fogad, vélekedtek magyarországi látogatásuk alapján összeállított keddi helyzetértékelésükben londoni elemzők.

A legfrissebb citybeli előrejelzések szerint ugyanakkor most már kétséges, hogy a 2014-es választásokig létrejön-e a megállapodás az új IMF/EU-programról. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakértői a minap Budapesten tettek tájékozódó látogatást, és tapasztalataikról befektetőknek összeállított, kedden Londonban ismertetett beszámolójukban közölték: véleményük szerint Varga Mihály, az IMF/EU-hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a legesélyesebb jelölt az MNB élére.

A ház elemzői szerint Varga Mihály kinevezése semleges piaci hatással járna, mivel magasan képzett közgazdászról van szó, aki azonban ezzel együtt is egyértelműen kapcsolódik a politikához. Az elemzők ugyanakkor úgy vélték, hogy a találgatások során felmerül másik két esetleges jelölt, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető vagy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kinevezése az MNB élére "erősen negatív" lenne piaci szempontból.

Hozzátették: véleményük szerint ha olyan MNB-elnök váltja Simor Andrást jövőre, akit a piac "gyengének" minősít, akkor 5 százalék lenne a jegybanki alapkamat alsó határa a jelenlegi enyhítési ciklus végén. Ám ha a piacot "nagyon pozitív meglepetés" éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a ház elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy az MNB 4 százalékig csökkentse alapkamatát. A Bank of America-Merrill Lynch elemzése szerint egy ilyen jelölt kinevezése azt az egyértelmű üzenetet küldené a piacnak, hogy a kormány "távolságot tart" a jegybanktól, és ezt a kedvező hatást még tovább fokozhatná, ha a két új MNB-alelnök is politikailag függetlennek tekintett személyiség lenne.

A cég a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban közölte, hogy rontotta a magyar gazdaság teljesítményére adott, 2013-ra szóló prognózisát, és jelenlegi előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) jövőre 0,3 százalékkal visszaesik. A ház eddig 0,8 százalékos növekedést várt Magyarországon 2013 egészében. Az előrejelzés rontását a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői azzal indokolták, hogy az elmúlt hetekben bejelentett három államháztartási egyenlegjavító intézkedéscsomag erőteljesen érinti a háztartásokat és a beruházásokat, a bankadó időbeli kiterjesztése és a pénzügyi tranzakciós illeték emelése pedig fenntartja a rendkívül feszes hitelkondíciókat.

Egy másik globális pénzügyi szolgáltató csoport, a JP Morgan londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői, akik a napokban szintén Budapesten folytattak tájékozódó jellegű tárgyalásokat, tapasztalataikról összeállított, Londonban ismertetett beszámolójukban azt írták: már nem várják, hogy a 2014-es parlamenti választások előtt létrejön az IMF/EU-megállapodás, hacsak a Magyarországgal kapcsolatos piaci hangulat addig nem romlik jelentősen. A cég elemzői közölték: budapesti tárgyalásaikon azt az álláspontot érzékelték, hogy a megállapodás egy új finanszírozási programról túl sok népszerűségrontó áldozattal járna.

A JP Morgan londoni szakértői azt jósolták, hogy Magyarország jövőre az IMF/EU-megállapodás nélkül is visszatér a nemzetközi tőkepiacra. A kormányt nem kényszeríti azonnali finanszírozási nyomás devizakötvény-kibocsátásra, mivel elégségesek a tartalékok a jövőre lejáró szuverén külső adósság törlesztéséhez. Annak bemutatása azonban, hogy Magyarország hozzáfér a külső piacokhoz, az IMF/EU-megállapodás hiányában végrehajtott kibocsátás első negatív reakcióinak múltával végül kedvező fogadtatásra is lelhet - vélekedtek, hangsúlyozva, hogy a piaci konszenzus is egyértelműen az IMF/EU-megállapodás elmaradása felé mozdul. A ház szakértői az MNB-ben folytatott megbeszéléseikből azt a következtetést vonták le, hogy egyértelműen eltér a monetáris tanács belső és külső tagjainak véleménye a magas infláció okairól.

A belső tagok - Simor András elnök és helyettesei - két lehetséges okot tartanak valószínűnek: egyrészt a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme a korábban gondoltnál alacsonyabb, amiből az következik, hogy a gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés is kisebb, és így nincs jelentősebb dezinflációs hatása. A belső tagok szerint a másik lehetséges ok az, hogy az inflációs várakozások nincsenek jól rögzítve. A monetáris testület külső tagjai szerint ugyanakkor a negatív kibocsátási rés nagy, és így ez a tényező vissza fogja lassítani az inflációs ütemet a célszintre, amint az adóemelések és a nyersanyagok áremelkedése kiesik az árindexből. A külső tagok szerint mindemellett továbbra sem jelentkeznek másodlagos inflációs hatások, és az inflációs várakozások megfelelően rögzítettek.

A monetáris tanács külső tagjai is elismerték azonban, hogy az adóhatásoktól megszűrt alapinfláció gyorsult az elmúlt hónapokban, és erre ők sem találtak "megnyugtató vagy meggyőző" magyarázatot - áll a JP Morgan londoni elemzőinek ismertetésében. A cég szakértői közölték: a maguk részéről csak az IMF/EU-megállapodás létrejötte, vagy nagyon kedvező globális kockázatvállalási környezet kialakulása esetén tartják lehetségesnek, hogy az MNB-alapkamat jövőre 5 százalék alá süllyedjen