Timót, Xénia
-6 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Minden negyedik forintunk rezsire megy

2012.11.28. 10:49
Közeledik a tél, és egyre több az olyan család, ahol már sem fűteni, sem világítani nem tudnak. Több százezren vannak, akik tartozásaik felhalmozásával a fizetésképtelenség szélére sodródtak. A villanyszámlával minden hatodik fogyasztó késik, a gázszolgáltatók 70 milliárd után futnak, a távhős cégek egy része tehetetlen. Bár a kormány egymilliárd forintért tűzifát biztosít a leginkább rászorultaknak, és a kikapcsolási moratórium is átmeneti segítséget nyújthat a legnagyobb tartozóknak, a hosszú távú megoldás egyelőre nem látszik, a piaci viszonyokat torzító tűzoltás pedig idővel csak mélyíti a problémát.

Az utóbbi években jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik elmaradnak a rezsiköltségek fizetésével, és aggódva gondolhatnak az előttük álló hideg télre. Az energiaárak az utóbbi évtizedekben az inflációnál jóval nagyobb ütemben nőttek. Bár a lakossági energiaárak még most is messze elmaradnak a piaci áraktól, a hónapról hónapra érkező számlák sokaknak így is megfizethetetlen terhet jelentenek.

Tél fűtés nélkül

Az áram ma 63,5 százalékkal drágább, mint tíz évvel ezelőtt. A vezetékes gáz 108,2 százalékkal, a távhő 77,5 százalékkal drágult. Emellett persze nőttek a fizetések is, de kisebb ütemben: míg tíz évvel ezelőtt az egy főre jutó kiadásnak még csak átlagosan 18-19 százaléka ment el lakásfenntartásra és háztartási energiára, addig mára ez az arány 23 százalékra nőtt. Mindeközben látványosan megnőttek az áram-, gáz- és távhőhátralékok.

A fejlesztési minisztérium nyári adatai szerint összesen 143 ezer olyan lakossági gáz-, áram- és távhőfogyasztó van, akik tartoznak a rezsiszámlával. Közülük 36 749-en már több mint egy éve tartoztak. Ők idővel könnyen ugyanarra a sorra juthatnak, mint az a 141 193 ember, akit a tartozások miatt már ki is zártak az áram-, a gáz- vagy távhőszolgáltatásból. Ha a tárca által közölt adatok nem is tükröznek pontos képet arról, hogy november végén hány család várhatja fűtés nélkül a telet, nagyságrendjében rámutat a probléma súlyára. (A minisztréium idő közben egy írásbeli válaszában újabb adatokat is közölt, a parlament honlapján kedden megjelent iromány itt érhető el.)

Az adatok szerint ugyanis idén 36 925 lakossági fogyasztót kapcsoltak ki az áramszolgáltatásból, a gázszolgáltatásból 101 894, a távhőszolgáltatásból 2374 lakossági fogyasztót zártak ki (a kikapcsolt távhősök kétharmada csak a melegvíz-szolgáltatásról mond le).

Távhősnek könnyebb?

A távhősök bizonyos szempontból könnyebb és nehezebb helyzetben is vannak, mint azok a családok, akik például gázzal fűtenek. A távhővel fűtött lakások többsége ugyanis társasházi panellakás, ahol a lakásokat csak együtt lehet kizárni a rendszerből. Emiatt a nem fizető ügyfelek sokáig megúszhatják a kikapcsolást, az átlagosnál tovább kaphatnak potyautasként is meleget. Ritkább eset, ugyanakkor előfordulhat olyan is, hogy a becsületesen fizetőket is lekapcsolják a többiek miatt, ha a teljes társasház hátralékának mértéke tarthatatlanná válik.

Idén 618 ezer távhős lakossági fogyasztót láttak el a szolgáltatók, ebből a legutóbb közölt adatok szerint 316 ezer küzdött fizetési problémákkal. Igaz ezek között akadnak olyanok is, akik csak néhány nappal, egy-két héttel maradtak el a határidőtől, ha őket nem számoljuk, 161 ezer, legalább egy hónapja nem fizető fogyasztót találunk, a szolgáltatók pedig futhatnak durván 21 milliárdnyi kinnlévőségük után.

 

70 milliárd a gázosoknál

Még rosszabb a helyzet, ha a gázosokat nézzük. Összesen 3,3 millió lakossági fogyasztó van, ebből 548 ezer tartozik 30 napnál régebb óta, 178 ezer ember már jóformán egy éve nem fizetett, szolgáltatóik 70 milliárd forintra várnak. Egy - két évvel ezelőtti, tartozásokról szóló - tanulmányban ismertett 2003-mas adatokkal összevetve látszik, hogy a helyzet mennyit romlott, nem csak a hátralékok összege nőtt rendkívüli mértékben, hanem a tartozók létszáma is. Az összegszerű tartozások összevetése az infláció figyelembevétele nélkül persze csalóka, a tartozók létszámának drámai növekedése azonban jól mutatja a tendenciát. Tíz évvel ezelőtt még csak 68 ezren voltak elmaradva a számlákkal, de három évvel ezelőtt is még százezerrel kevesebben voltak bajban a fizetéssel.

A hátralékosok számának duplázódását látjuk az áramfogyasztóknál is: 2003-ban még csak 335 ezren voltak 30 napon túli késedelemben, a számuk 2009-re 556 ezerre ugrott, az idei évre pedig már 837 ezerre, vagyis ma nagyjából minden hatodik embernek gondot okoz a villanyszámla befizetése. Ők mintegy 46,5 milliárd forinttal adósak az áramszolgáltatóknak. A kikapcsolt energiafogyasztók közül egyébként itt találjuk a legtöbb lakossági ügyfelet, a szolgáltatásból kikerült fogyasztók 92 százaléka tartozik a lakossági körbe.

Adós, fizess!

Az energiaszolgáltatók egyébként a legtöbb esetben igyekeznek a megegyezésre a hátralékosokkal, ráadásul a jogszabályok is kötik őket, hogy ne lehessen valakit csak úgy minden bejelentés nélkül kizárni a rendszerből. Az energiacég a határidő lejárta után első körben fizetési felszólítást küld, felhívja a figyelmet a tartozásra. Általában már itt egyeztetést kezdeményeznek a fizetési haladékról, vagy részletfizetési lehetőségről.

Ha a nem fizető fogyasztó nem reagál, elvileg még akkor sem kapcsolják ki az ügyfelet, felszólító levelet ugyanis legalább háromszor kell küldeni, ebben felhívni a fizetési nehézséggel küzdő ember figyelmét a különböző kedvezményekre, valamint az előre fizető mérőóra felszerelésének a lehetőségére. Korábban három hónap volt a türelmi idő a nem fizetésre, ezt tavaly a kormány 60 napra csökkentette.

Ha valaki ezután sem reagál, vagy nem sikerül vele megegyezni, jogi értelemben nem tekinthető többet fogyasztónak, kikapcsolják nála az áramot, elzárják a gázt. Ha a kikapcsolt lakos rendezi felhalmozott tartozását, a kereskedőnek 24 órán belül kezdeményeznie kell a visszakapcsolását.

 

Utcára is kerülhet, aki nem fizet?

Attól még, hogy valakit kikapcsoltak a szolgáltatásból, nem jelenti azt, hogy tartozása is megszűnt, a kikapcsolás csak arra jó, hogy további adósságot már ne halmozhasson fel. A szolgáltató úgynevezett fizetési meghagyásos eljárás keretében hajthatja be a követelését, ennek ugyanolyan hatálya van, mint egy jogerős ítéletnek.

A végrehajtásnak a jogszabály szerint arányosnak és fokozatosnak kell lennie, először elsősorban az adós megtakarításaiból próbálnak meg pénzhez jutni, a munkabéréből, egyéb járandóságaiból próbálnak meg pénzt behajtani. Ha mindez nem sikerül – mert például az adósnak már sem megtakarításai, sem munkája nincs – jönnek az ingó tárgyak, legvégső esetben pedig az ingatlan elárverezése.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ez utóbbira már csak a legritkább esetben kerül sor, a szolgáltatóknak a legtöbbször nem éri meg a legvégső stádiumig elvinni az ügyet, a behajtóknak az arányosság elvét is szem előtt kell tartaniuk, néhány százezres tartozás miatt jellemzően nem tesznek az utcára egy családot, de olyan is előfordul, hogy a családnak már nem is marad elárverezhető vagyontárgya.

Így készül a kormány a télre

December elsejétől ismét életbe lép a kilakoltatási moratórium, a fűtési szezon alatt pedig él a kikapcsolási moratórium is, közölte múlt héten Giró-Szász András kormányszóvivő. A kormány ezzel próbálja meg elkerülni, hogy a nehéz helyzetbe került családok fűtés nélkül maradjanak.  A szóvivő közölte azt is, kinevezik Bakondi Györgyöt, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét, hogy a téllel kapcsolatos kormányzati intézkedéseket koordinálja. Tállai András emellett közölte, a kormány egymilliárd forintot különített el arra a célra, hogy 15 százalékos önrész mellett 63 ezer köbméter tűzifát osszon szét a rászorulók között.

Sőt, meglepő módon kormánypárti képviselők támogatták a fagyhalál elleni alap létrehozásáról szóló szocialista előterjesztés tárgysorozatba vételét is. A kezdeményezés a mindenki által az áramárban megfizetett – a Vértesi szenes erőmű lélegeztetőgépen tartását szolgáló – úgynevezett szénfillér támogatást csoportosítaná át erre a célra. Egy brüsszeli engedélyre várva ugyanis ez a támogatás egy ideje nem jut el az erőműnek, a minden kilowattóra energia után kifizetett 19 fillér jelenleg egy külön alapba folyik, ahol számítások szerint durván 10 milliárd forint gyűlhetett mostanra össze.

Télről télre rosszabb lesz

Akár egyszeri támogatást, ad, akár befagyasztva tartja a rezsiárakat, akár kilakoltatási és kikapcsolási moratóriumot rendel el a kormány, azzal csak rövid távú megoldást nyújt a helyzetre, adott esetben tovább mélyítve az adósságcsapdát. Az évről évre növekvő számú rászorult ugyanis elsősorban a szolgáltató cégek terheit növeli, akik pedig veszteségeiket egyrészt azokon próbálják meg behajtani, ahol azt nem tiltja közvetlenül a kormány.

Növekednek a nem lakossági fogyasztók terhei, a cégek emelkedő termelési költségekkel szembesülnek, növelniük kell termékeik árát, és csökkenteni a termelésüket, és végső soron kevesebb dolgozót tudnak foglalkoztatni. Az elbocsátott munkások pedig aztán nagyobb eséllyel növelik a fizetni nem tudók körét, egyre mélyebre húzva a gazdaságot. Másfelől az energiacégek, ha fejlesztéseikből hosszú távon nem látnak nagyobb profitot, - márpedig a piactól eltávolodott lakossági szegmensben kevéssé látnak – akkor nincsenek ösztönözve a fejlesztésre, ezzel pedig romlik a szolgáltatás minősége, hosszú távon akár az ellátás biztonsága is.

A kormány tehát kettős présben van, az egyik oldalon a végsőkig legatyásodott fogyasztókat védi, akik rövid távon akár meg is fagyhatnának, ha nem segítene, hosszabb távon viszont mélyíti a teljes rendszer problémáit, ártámogatással torzítva a fogyasztói viselkedést és a piaci viszonyokat, amely torzulás később még a mostaninál is nagyobb veszélyekkel fenyeget.