Sára, Márió
-4 °C
4 °C

Simor: Hibás a kormány terápiája

2012.11.28. 21:32
Simor András szerint a kormány jó diagnózist állított fel az ország problémáiról, de nagyon rossz eszközökkel próbálta ezt meg elérni, amikkel ráadásul a szereplők hosszú távú várakozásait is jelentősen rontotta. Az MNB kormány által delegált külső tagjai a jegybanki tagoknál és a piaci szereplőknél optimistábban ítélik meg az ország potenciális gazdasági kibocsátását és az inflációs veszélyeket is, ezért szavaznak folyamatosan a kamatcsökkentésre.

"Most mindenki kiigazít, a háztartások, a vállalatok és az állam is csökkenti a hiteleit. Ezek közül messze az állam a leglassabban, ráadásul az egyszeri lépésnek tekinthető, az állami kézbe vett nyugdívagyon egy részének erre költése nélkül még nőtt is volna az államadósság" - mondta Simor András a Corvinus Egyetemen, a Társadalomelméleti Kollégium előadásán. A jegybankelnök szerint ha a GDP 10 százalékát kitevő nyugdívagyont teljesen adósságcsökkentésre fordították volna, ma 75 százalék alatt lenne az államadósság.

Jók a célok, pocsékak az eszközök

Az előadáson elmondta, hogy Orbán-kormány egy alacsony növekedési képességű, de nagy adósságállománnyal és devizakitettséggel bíró országot vett át. Erre helyes diagnózist is adtak, azaz az aktivitást és a foglakoztatást akarták növelni, úgy hogy közben csökkentették volna az adóterheket és az adósságállományt is.

index-5547
Fotó: Hernádi Levente Haralamposz

Az alkalmazott terápia azonban elhibázott volt, hiszen az adórendszerhez úgy nyúltak hozzá az adójóváírás kivezetésével és a minimálbéremeléssel, hogy pont a legrosszabb helyzetben lévő, képzetlen rétegek munkavállalását nehezítették.

Emellett szerinte a különadók nyilvánvalóan fenntarthatlanok, különösen nem tanácsos a bankrendszert pofozógépnek használni egy növekedésre vágyó országban. Hosszabb távon vissza fog ütni szerinte a független intézmények , mint az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács vagy épp jegybank gyengítése is.

A kiszámítható gazdaságpolitikát is felrótta, az eddigi teljesítményt inkább ötletelésnek minősítette. A kiszámíthatatlanság mellett a jogbiztonság hiánya sem segíti a növekedést, példaként a játékgép-iparág megszüntetését említette. "Magam se vagyok a játékgépek nagy barátja, de azért mégis, egy éjszaka alatt betiltani egy teljes iparágat, ennek üzenetértéke van minden befektetőnek" - mondta az MNB vezetője.

A jegybank nem a dolgát csinálja

Simor András beszélt a monetáris tanácsban zajló vitákról is, elmondta, hogy a külső tagok jellemzően optimistábban látják a magyar gazdaság potenciális kibocsátását, és az inflációs veszélyeket is kisebbnek tartják, ezért szavaznak a folyamatos kamatcsökkentésre.

Ugyanakkor ő mint jegybankár "nem örülhet", hiszen a piaci szereplők további kamatcsökkentéseket várnak folyamatosan emelkedő infláció mellett. Szerinte "a piac arra számít, hogy a jegybank nem a dolgát csinálja". A kamatcsökkentésnek többek közt akkor van értelme ugyanis, ha az infláció emelkedésétől nem kell tartani és az ország pénzügyi stabilitásában sincsenek komolyabb kockázatok.

A CDS-felárak, azaz az államcsődünk kockázatának csökkenéséről azt mondta, hogy az MNB számításai szerint "alapvetően messze a nemzetközi hatások miatt csökkent a mi felárunk is, Magyarország megítélése nem igazán javult." Kérdésre elmondta még, hogy erős butaságnak tartja azt a vélekedést, hogy a magas jegybanki devizatartalékok miatt lenne alacsony a hitelezés, mert a tartalékok szintje az ország külső adósságához képest nem magas, másrészt a két dolognak nincs különösebben sok köze egymáshoz. Szerinte a lakossági és a vállalati beruházási hitelezésnél főleg keresleti okok állnak a háttérben, a vállalati forgóeszköz hiteleknél vannak csak inkább kínálatiak.

A kiigazítási kényszerről elmondta, hogy a költségvetési kiigazítás rövid távon mindeképp visszavet, de a jó kiigazítás hosszú távon növekedésbe fordítja az országot. "Nálunk ez most nem így van" - tette hozzá.