Boldogok a magyarok, de elégedetlenek
További Gazdaság cikkek
- Az influenszerek is rajta vannak az új hatóság radarján
- Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
- Megszavazta a parlament, óriási változások lesznek az adózásban
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
A magyarok régiós összehasonlításban boldogok, de rendkívül elégedetlenek életükkel - ez derül ki az Európai Unió kutatóintézete, a Eurofund 2012-es, ötévente elkészített életminőségi felméréséből.
Az Európa-szerte több mint 35 ezer, Magyarországon ezer fő megkérdezésével készített felmérés alapján a magyarok boldogabbnak érzik magukat - az Európai Unió tagállamai közül - a bolgároknál, a görögöknél, az észteknél és a letteknél, de egyedül a bolgárok kevésbé elégedettek életükkel.
Az uniós tagállamokat tekintve a skandináv államok polgárai mellett a luxemburgiak, a hollandok és az osztrákok a legboldogabbak. Spanyolországban, Írországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban az emberek boldogabbak, mint amennyire elégedettek az életükkel, míg Svédországban és Dániában elégedettebbek annál, mint amennyire boldogak. A két mutató értékei között Csehországot és Bulgáriát megelőzve messze Magyarországon van a legnagyobb eltérés a két mutató között, a boldogság javára.
Az Eurofound kutatása egyebek mellett kimutatta: az EU állampolgárai közül minden harmadik jelezte, hogy romlottak anyagi körülményei az elmúlt öt évben. A megkérdezettek 7 százaléka jelezte azt, hogy nagy nehézségeket okoz a megélhetés. Az ilyen választ adók közül a legnagyobb arány (22 százalék) Görögországban volt, míg a legalacsonyabb (1 százalék) Finnországban. Magyarországon ez az arány 17,2 százalékkal a harmadik legmagasabb a vizsgált államok közül.
Az ország gazdasági helyzetével - Görögország után, Portugáliával holtversenyben - a magyarok vannak a legkevésbé megelégedve. Európai szinten a gazdaság helyzetét illetően a legnagyobb elégedettség a skandináv államokban, illetve az euróövezeti maghoz tartozó fejlett államokban volt.
Az EU-átlagnál kevésbé, de a régiós államokhoz viszonyítva jobban bíznak a magyarok saját kormányukban, illetve a parlamentben. A sajtóba vetett bizalom azonban Magyarországon - Görögország és az Egyesült Királyság után - a harmadik legalacsonyabb szinten van.
Magyarország több közszolgáltatás minőségének megítélését tekintve is a legelégedetlenebb öt európai állam között van. Így a közösségi közlekedés, az oktatási rendszer, a gyermekgondozás, a szociális lakások tekintetében is nagyon elégedetlenek európai összehasonlításban a magyarok. Ezekben a kategóriákban általában - amint a felmérés egészére is elmondható - a magasabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező országok állampolgárai elégedettebbek. Kivéve a máltaiakat, akik a legtöbb közszolgáltatással nagyon is elégedettek, kivéve a közösségi közlekedést, amelyre az EU legrosszabb pontszámát adták.
A felmérés kimutatta: a legnagyobb etnikai feszültségek - a megkérdezettek megítélése szerint - azokban az országokban, így Magyarországon és Csehországban van, amelyekről "ismert, hogy romaintegrációs kihívásokkal szembesülnek". Ezenkívül a magyarok látják a leginkább úgy (a megkérdezettek 71 százaléka), hogy nagy a gazdagok és a szegények közötti társadalmi feszültség. Ez a korábbi évek felméréseiben is jellemző volt Magyarországra.