2012: a ború és bizonytalanság éve

A Deloitte harmadik alkalommal készített felmérését kelet-közép-európai vállalatok pénzügyi vezetőinek között a régió gazdasági kilátásairról. A felmérés szerint alapvetően borúsak a várakozások, ez igaz a magyarországi vállalati vezetőkre is.

A felmérésben – amely mind a vállalati, mind az általános pénzügyi és gazdasági kilátásokról részletes képet nyújt – bolgár, cseh, horvát, lengyel, román, szlovák, szlovén és magyar válaszadók vettek részt. A megkérdezettek a nehéz gazdasági környezetet, magas finanszírozási költségeket, a hitelezési forrásokhoz való nehéz hozzáférést prognosztizáltak az elkövetkező időszakra. A válaszokat részletesebben kielemezve azonban bizonyos területeken mérsékelt, pozitív irányú elmozdulás látható.

A felmérés szerint a magyar pénzügyi vezetők 52 százaléka vár gazdasági zsugorodást és mindössze 2 százalékuk gondolja úgy, hogy a gazdaság mérsékelten, de nőni fog az elkövetkező időszakban. A GDP alakulásával kapcsolatos várakozások hasonlóan pesszimisták Szlovéniában és Horvátországban is, míg a régió többi országában a pénzügyi vezetők inkább stagnálásra számítanak.

Saját cégük pénzügyi kilátásait a magyar válaszadók döntő többsége a három hónappal ezelőtti állapotokhoz képest változatlannak (47,1 százalék) vagy még kevésbé optimistának (33,3 százalék) látja. A legutóbbi felmérés óta a változatlan várakozással rendelkezők aránya mintegy 8 százalékponttal csökkent, ami nagy részben a kevésbé optimisták körét, míg kis részben (1 százalék) a „némileg optimistábbak” körét gyarapította. A régión belül egyébként a bolgár pénzügyi vezetők a legoptimistábbak – ott a válaszadók 67 százalék látja reményteljesebbnek a vállalata pénzügyi helyzetét ma, mint hat hónappal ezelőtt.

A magyar cégek közel ötöde szerint az előttünk álló időszakban csökkenni fog a munkanélküliség, arra pedig, hogy ez nőne, a tavalyi 60 százalékos aránynál kevesebben, 40 százaléknyian számítanak.

A felmérés új részeként a cégvezetők nyilatkoztak az elérhető pénzügyi szakemberek iránti igényükről, azok elérhetőségéről is. A válaszokból kitűnik, hogy a hazai cégvezetők 85 százaléka nem tart az elérhető pénzügyi szakemberek hiányától, a fennmaradó 15 százalékuk pedig elsősorban a közép- és szenior beosztású szakemberek pótlásában lát kihívást.

A hazai gazdasági szereplők jelentős része továbbra is nehéz gazdasági körülményeket vár, ugyanakkor tapasztalható némi elmozdulás a válság kirobbanása óta eltelt évek mélypontjáról. A bizonytalanságot várók aránya némileg csökkent, s ezen belül is a korábban komoly bizonytalanságra számítók egy jelentős része mérsékelte várakozásait, és jelenleg már csak a normálisnál némileg magasabb külső bizonytalanságot lát a következő időszakban. Magyarország jelenleg ebben a tekintetben a régió középmezőnyében helyezkedik el. Jelentősen növekedett mindezzel összefüggésben azon cégek aránya, akik már hajlandóak kockázatot vállalni az elkövetkező egy évben.

A bizonytalan gazdasági helyzet új nehézségekkel is szembesítette a pénzügyi vezetőket. Amellett, hogy a cégek legfőbb célja az árbevétel növelése, számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a devizaárfolyam-kockázat kezelése vagy a költségcsökkentés.

A legutóbbi felméréshez képest 4,7 százalékról 20 százalékra nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik az idegen tőkebevonás emelkedésére számítanak az elkövetkező egy évben. Ez összhangban van azzal, hogy bizonyos vállalatok a korábbi évek jelentős költségcsökkentését és racionalizálását követően növekedésük érdekében külső hitelforrásokkal is számolnak az elkövetkező időszakra, nem úgy, mint korábban. Ez természetesen szektoronként eltérő lehet, azaz elsősorban bizonyos jobban teljesítő iparágak esetében jelentkezhet a magasabb hitelforrás iránti igény.

A finanszírozási költségekre vonatkozó várakozások szintén ebbe az irányba mutatnak. A kérdésre, miszerint hogyan fog változni a vállalatok finanszírozási költsége a következő időszakban, a válaszadók összesen 38 százaléka adott „emelkedni fog” (32 százalék) vagy „jelentősen emelkedni fog” (6 százalék) választ. Ez pedig jelentős javulás, a decemberi felméréshez képest, amikor 84 százalék gondolta úgy, hogy egyre nagyobb költsége mellett tudja csak finanszírozni önmagát (28 százalék számított jelentős, míg 56 százalék átlagos költségnövekedésre).