Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Budai: A jó magyar méz presztízskérdés

2012.11.30. 12:44

Meg kell teremteni a magyar tulajdonú élelmiszeripari bázist, mert van kereslet külföldön és belföldön is a magyar élelmiszeripari termékekre és alapanyagokra. A kormány ezekkel a gyártókkal stratégiai szövetséget kíván kötni, közölte zalaegerszegi sajtótájékoztatóján a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Budai Gyula arról beszélt, hogy az utóbbi években láthatóan megváltozott a magyar fogyasztók hozzáállása, igénylik a magyar termékeket, de a nagy élelmiszerláncok is azon versenyeznek, hogy "melyikük magyarabb".

A kormány jelentős erőfeszítéseket tett a külső piacok visszaszerzésére, Oroszországban ez már sikerült, de Kazahsztánban és Azerbajdzsánban is komoly kereslet van technológiákra és feldolgozott élelmiszerekre. Az arab országokban és Törökországban is komoly piaca van, illetve további igény mutatkozik a magyar termékek iránt - tette hozzá az államtitkár.

Budai Gyula a nap folyamán Pókaszepetken élelmiszeripari és agrárüzemeket látogat meg, délután pedig megnyitja Zalaegerszegen a kárpát-medencei mézfesztivált. Ehhez kapcsolódva felidézte, hogy az elmúlt években jelentős lépések történtek a mézhamisítás visszaszorítására, ma már a méhészek maguk zárják ki a hamisítókat.

Hozzátette, hogy a méhtartás jelentős bevételt termelő ágazat a magyar agráriumban, az itt termelt méz 85 százalékát Nyugat-Európában értékesítik. Ezért presztízskérdés, hogy jó minőségű mézet vigyünk ki, mert ha kimaradunk a piacról, oda nagyon nehéz visszakerülni. Jelezte, hogy ez az év az időjárás hatásai miatt nem volt a legjobb, de 5-10 éves távlatban kiváló minőséget produkáltak a méztermelők, a magyar mézet ezért érdemes a védelemre.

Az államtitkár kitért arra is, hogy óriási hátrányban vagyunk az élelmiszeripar és feldolgozóipar területén, ezért komoly forrásokat kell összpontosítani ezekre a területekre. Nagyon fontos az állattenyésztés újbóli felfuttatása, "aki ilyenbe invesztál, azt meg kell dicsérni" - hangsúlyozta.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere és országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a zalai megyeszékhely korábban élelmiszeripari, húsipari központ volt, de a Zalabaromfi és a Zalahús csődje után a város környékén lassan visszaépülnek ezek a feldolgozóipari kapacitások. Példaként említette azt a zalaszentiváni húsüzemet, ahol évente 30-35 ezer szarvasmarhát vágnak, de ennél jóval többre is képesek lennének, volna igény az árura, azonban nincs elég alapanyag.

Pintér László (Fidesz-KDNP) zalai országgyűlési képviselő szintén azt emelte ki, hogy az élelmiszeripar feltámasztása a legnagyobb feladat, de ehhez megfelelő alapanyag, vagyis az állattartás növelésére volna szükség, amit viszont hátráltatnak a rendkívül magas takarmányárak, miközben csak nyomott áron lehet értékesíteni a sertéshúst.