Még faragnak az új kisadón

Tőkeszegény a gazdaságunk, amihez alacsony foglalkoztatottság társul – ezek a tézisek alig változtak az elmúlt 20 évben, így az ebből következő problémák továbbra is megoldásra várnak. Magyarországon a feketegazdaság összetétele a régiós országokhoz képest eltérő, nálunk különösen a foglalkoztatást érinti szürke-feketefoglalkoztatás formájában jelenik meg, mondta el Balog Ádám, adóügyekért felelős helyettes államtitkár. Beszélt arról is, hogy az adócentralizáció Magyarországon 2005 és 2012 között 38-39 százalék között alakult, a következő években sem várható, hogy 39 százalék fölé emelkedik.

Ha az adóelvonások mértékét a GDP-hez viszonyítva vizsgáljuk meg, látható egy olyan összefüggés, hogy minél gazdagabb egy ország, annál több adót von el a GDP arányában, az adócentralizáció 30-45 százalék között alakul, a felső sávban vannak például a skandináv országok. De vannak kivételek, ahol a magas fejlettség alacsony adóelvonással társul, ilyen például az Egyesült Államok, Írország, Anglia.

A régiós versenytársakhoz képest Magyarország kilóg a sorból, az adóelvonás mértéke magasnak mondható, pár évvel ezelőtt ki is lógott a régiós versenytársak halmazából. E mögött elsősorban a magas kamatfizetési terhek állnak, mondta Balog. Az éves kamatfizetési teher több, mint amit egy évben egészségügyre költünk. Bár az adócentralizáció összességében nem igazán fog változni, a szerkezet jelentősen változik. A fogyasztást terhelő adók súlya 2013-ban meghaladja majd a munkát terhelő adókét.

Magyarországon duális gazdaság jellemző, azaz néhány nagy cég fizeti a társasági adó 60 százalékát, adja a GDP jelentős részét. Ehhez képest van több százezer olyan cég, amely kevés embert foglalkoztat, egy másik több százezernek pedig egyáltalán nincs alkalmazottja, a gazdasági szereplők mérete alapján jelentős eltolódás figyelhető meg.

Magyarország duális gazdasági szerkezetéből következik, hogy markáns különbség van a munkaköltségek szerepének a vállalkozások életében, amit viszont az adórendszer eddig egyformán kezelt. Míg a nagyvállalatok költségeiben viszonylag kisebb jelentőségű a munkaköltség, a kkv szektorban elemi jelentőségű. Ugyanakkor egyforma adók és járulékok terhelték a munkaerőt.

Az egyes országokban eltérő kihívásokkal szembesülnek az adórendszerben. Magyarországon az adórendszer fő problémáját az jelenti, hogy a foglalkoztatók bejelentik-e alkalmazottaikat, megfizetik-e az adókat. Sokat mondó adat, hogy régiós összehasonlításban Magyarországon a minimálbér alatt foglalkoztatottak aránya két és félszer magasabb, mint Csehországban, de ez nyilvánvalóan nem a valós helyzet, mondta Balog.

Bár a társasági adó csökkentése is segítséget jelentett, 2013-tól két új célzottan kedvezőbb adózási forma kerül az adórendszerbe, a kata a mikrovállalkozásoknak és a kiva a kisvállalkozásoknak.  A kivában még elképzelhető még kisebb változtatás – mondta Balog Ádám. Az áttérés folyamatában, például társasági adóról kivára, vannak korlátok, „amiken még megpróbálunk segíteni”. Illetve módosítás tárgya lehet még az igénybe vehető kedvezmények összevonhatósága.

Az adójóváírás eltörléséről elmondta, látszólag ellentmondásosnak tűnik, hogy az egykulcsos szja-val történt egy adócsökkentés, majd megszűnt az adójóváírás. Az adóügyi tárca viszony úgy látta, az adójóváírás visszaélésekre adott lehetőséget, túl sokba került az államnak, és nem érte el azokat a szegmenseket, amelyeket el kellene érnie.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!