Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Több adót fizetünk jövőre, mint a kormányváltáskor

2012.12.05. 14:04
Frissebb (1)

Az adórendszer átalakítása során az elmúlt két évben folyamatosan szem előtt tartották a költségvetési egyensúlyt, és olyan adókat emeltek, amelyek növelésével a legkevesebbet ártanak a gazdaságnak, így alakult ki a jelenlegi struktúra, mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai fórumon az MTI beszámolója szerint.

Balog Ádám a KPMG nemzetközi tanácsadó cég adókonferenciáján hangsúlyozta: az adórendszer szerkezetében véglegesnek tekinthető, innentől kezdve már lényeges változás nem várható, de ha lehetőséget látnak az összadózás csökkentésére, továbbra is a munkát, jövedelmet terhelő adót szeretnék mérsékelni.

A GDP-arányos adóelvonás mértékéről szólva kifejtette: az adócentralizáció mértéke az elmúlt hét-nyolc évben meglehetősen változékony képet mutatott: 2005-2006-ban alig haladta meg a 38 százalékot, 2007-2009. között az szja-módosítások miatt volt egy jelentős megugrás, majd 2010-ben az előző és a jelenlegi kormány ismét lejjebb vitte. A helyettes államtitkár szerint a jelenlegi kormány 36-37 százalék körüli elvonási szintet próbált elérni, amit egészséges, a magyar gazdaság méretének, fejlettségének megfelelő szintnek gondoltak, a realitások azonban ezt nem tették lehetővé. A legfontosabb most a pénzügyi stabilitás megőrzése, és ezt a 39 százalék körüli GDP-arányos elvonás biztosítja - mondta.

Az adóügyekért felelős helyettes államtitkár szerint jellemzően minél gazdagabb egy ország, annál több adót von el, Svédországban, Dániában például 46-47 százalék a GDP-arányos elvonás, míg Bulgáriában 29 százalék. Persze vannak kivételek, mint például az Egyesült Államok, amely gazdag ország, mégis alacsony a GDP-arányos elvonás. Magyarország a régiós versenytársakkal egy csoportban van, de kissé magasabb az elvonás szintje, elsősorban a magas államadósság miatt, mondta.

 

Minél több, annál jobb?

Az OECD már 2008-ban arra figyelmeztetett, Magyarországon az adóbevételnek a GDP-hez mért aránya túlságosan magas, nem az EU-27 átlagához viszonyítva, hanem a hasonló gazdasági teljesítményű országokéhoz képest. (A hozzánk hasonló fejlettségű országokban ugyanez az arány 30 százalék alatti.)  A magas adóráták magas adóbevételt hoznak, ám minél fejletlenebb az ország és minél magasabb a korrupció szintje, annál kisebb az adóráták adóbevételt növelő hatása. Az igazi kérdés önmagában nem az adócentralizáció mértéke, hanem az, hogy a hozzá társuló újraelosztás milyen méretű és szerkezetű. Hiába kell például hagyományosan sok adót fizetni a skandináv országokban, ott az hatékony újraelosztási modellel párosul, míg a magyarországi rendszer alacsony hatékonyságú. Pusztán az, hogy a GDP-arányos adóterhelés nő vagy csökken, másodlagos ahhoz képest, hogy az állam hogyan gazdálkodik a rá bízott pénzzel, képes-e azzal ellensúlyozni a jövedelmi egyenlőtlenségeket, javítani a közszolgáltatások színvonalát, ösztönözni a munkapiacot és a beruházásokat.

A magyar adószerkezetben a munkát terhelő adók súlya évek óta csökken, a fogyasztási, forgalmi és vagyoni típusúaké pedig  növekszik, az utóbbiaké 2013-ban meg is haladja az előbbiekét. A legnagyobb problémát a bérek nem megfelelő módon történő kifizetése, az árbevétel be nem vallása jelenti, ami miatt elsősorban a magas adóterheket okolják.

Balog Ádám szerint a kisvállalatok helyzetét jelentősen könnyíti majd a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva). Ezúttal is megerősítette, hogy a kiva esetében módosítások várhatók, mert a visszajelzések szerint az átlépést gátolják azok a szabályok, amelyek a Tao lezárásakor életben vannak.

Az adóbeszedés hatékonyságának növelésében a csalások és a bevételeltitkolás visszaszorítására fókuszálnak, ennek érdekében bővítik az ellenőrzési eszköztárat. Példaként egyebek mellett a pénztárgépek adóhatósággal összekötését, a fordított áfa kiterjesztését, a készpénzes fizetés visszaszorítását említette. Szélesítik az adóalapot is (például a veszteségelhatárolás, kafetéria, adójóváírás szabályainak változásával).

A válságadókat januártól kivezetik, eközben azonban más adók formájában azokat vissza is vezetik, továbbra is jelentősen adóztatják az energia-, telekom- és pénzügyi szektort. Emelkednek az egészségre, környezetre káros termékek után fizetett adók is (dohány és alkohol jövedéki adója, népegészségügyi adó).