Jövőre egy kis karácsony is munkanap lehet
További Gazdaság cikkek
- Milyen válság? Karácsonyra úgy vásárolunk, mintha nem lenne holnap
- Megvan, mikor lesznek 2025 legfontosabb gazdasági konferenciái
- Remegve vár a forint egy fontos amerikai döntést
- Nem tudnak versenyezni a BYD-val, egyesülhet két nagy japán autógyártó mamutcég
- Felfordul a világ: vezetők tömeges váltását hozhatja 2025
Naptárreformot hoz a részben már idén hatályba lépett munka új törvénykönyvének egy januártól érvényes rendelkezésre – írja az Adó.hu egy múlt heti konferencia nyomán. Pál Lajos ügyvéd arra hívta fel a tanácskozás résztvevőinek a figyelmét, hogy az új munkajog szerint a munkanap vagy a naptári nap, vagy pedig olyan, a munkáltató által meghatározott, megszakítás nélküli huszonnégy óra, amikor a napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik (ez három műszakos munkarendnél eléggé valószínű).
Ez azt jelenti, hogy a munkaadó dönthet akár úgy is: a munkanap reggel 6 órakor kezdődik, és akkortól tart 24 órán keresztül. „Ez magával vonja azt, hogy például a karácsony első napja hajnali 6 óráig még nem számít munkaszüneti napnak” – válaszolta Pál Lajos az Adó Online kérdésére. A cikk megjegyzi: ha viszont például nyolckor kezdődik a munkanap, akkor a munkaszüneti nap már reggel hétkor mégis csak elkezdődik, mivel a jogszabály szerint a reggel hét és este tíz közötti időtartamot ilyen esetekben pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.
A munkanap meghatározásának természetesen nem pusztán a munkaszüneti napoknál van jelentősége, hanem a pihenőidő, illetve a pihenőnapok kiadását is jelentősen megkönnyítheti a munkaadónak – derült ki a munkajogász előadásából. Az új, januártól érvényes munkajogi szabályozás szerint egyébként a munkáltatóknak évente csak hét napot kell a munkavállaló kérése szerint kiadniuk, ezt a hét napot legfeljebb két részletben lehet kivenni.
A pihenőidő-szabályozás is változik egyébként az új törvénnyel. Alapesetben heti két pihenőnap, vagy heti 48 óra pihenőidő jár, és havonta egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie (kivéve a kifejezetten hétvégi munkára szerződött részmunkaidős dolgozóknál).
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztással dolgozók helyzete azonban komplikáltabb: náluk hat munkanaponként kell egy pihenőnapot beosztani, kivéve a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatottakat. Ha a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el, akkor viszont nem kell kiadni a hetedik napot, még ha nem is tartozik egyik csoportba sem a munkavállaló. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a heti 40 órát kell a heti pihenőidőnek elérnie – csak a teljes munkaidő-keretben kötelező a 48 órás átlagot elérni –, és ebben kell egy teljes naptári napnak is lennie, aminek legalább havi egyszer vasárnapra kell esnie.