Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ágnes
-6 °C
2 °C

Ha Matolcsy nem akarja, hát nem lesz

2012.12.18. 07:27 Módosítva: 2012.12.18. 07:28

Jövőre is megkerülhető lehet egy devizakötvény-kibocsátás vagy akár az EU/IMF-hitelkeret is, ennek ára azonban elemzők szerint a következő években tartósan és szignifikánsan magasabb kamatteher, valamint érezhetően gyengébb forint és a piacnak kiszolgáltatottabb állampapírpiac lehet – írja a Napi Gazdaság. Továbbra sem dőlt el, hogy készül-e devizakötvény-kibocsátásra a kormány, a nyilatkozatokból azonban arra lehet következtetni, hogy végül beadhatja a derekát. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a héten publikálja a jövő évi finanszírozási tervét.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hétvégén arról beszélt, hogy nem szabad még egyszer devizában eladósítani az országot, Magyarország „idén is megoldotta” a lejáró devizaadósság megújítását forintkötvényből. Az Equilor elemzői azonban a forintpiaci kínálat növelésének kockázataira hívják fel a figyelmet: idén 547 milliárd forint (2 milliárd euró) devizakötvény kamat- és tőketörlesztése volt esedékes, ezt a nyár utáni kedvező piaci hangulatban könnyen tudta fedezni az ÁKK forintkötvény többletkibocsátásából.

Jövőre azonban már 1454 milliárd forint (5 milliárd euró) devizaadósság jár le, ha ezt forintkötvényből kívánja behozni az adósságkezelő, akkor 70 százalékkal több állampapírt kell kibocsátani − ez pedig nyomás alá helyezné a forintkötvénypiacot, rontva a költségvetés helyzetét.

A forintpiaci kínálat emeléséhez kulcsfontosságú a megfelelő kereslet előteremtése, a hozamstabilizáció miatt szívesen látják ugyan a külföldi vásárlókat is, prioritásnak azonban a minél szélesebb hazai tulajdonosi kör számít, az ugyanis hosszabb futamidőre vonzható be, illetve kevésbé száll ki a forintpiacról.

A gazdaságpolitika két eszközzel is helyzetbe hozhatja azokat, akikre a finanszírozásban számít: jövedelmi helyzetüket segíti az egykulcsos személyi jövedelemadó, illetve a nyugdíjak értékvédelme, de a költségvetési politikából adódó − nemzetközi összehasonlításban − magas inflációs környezet is segíti a megtakarítók "beterelését". Idén a piaci kibocsátású, forintban jegyzett 11,4 ezer milliárd forint államadósságon belül duplájára, azaz 8 százalék körüli szintre ugrott a háztartások aránya. A havi átlagos növekedés 40 milliárd forint körül alakult, így január végére elérhetővé válhat a megcélzott 1000 milliárdos határ.

A devizaadósság törlesztésére egyéb források is rendelkezésre állnak, jövőre várhatóan 1,5 milliárd euró körüli folyó fizetési mérlegtöbblet lesz, illetve tartalékként szolgálhat a kormány MNB-nél levő devizabetéte is. Az Equilor elemzői szerint nem zárható ki, hogy az MNB márciusi vezetőcseréje után nem konvencionális eszközökhöz nyúl, ami érintheti a devizatartalékokat is. A piac azonban várhatóan nem reagálna pozitívan egy hasonló lépésre, nyomás alá kerülhet a forintállampapír-piac is.



  • Vennék
  • Hírek