Napi 4500 forintból él a magyar

A nemzetgazdaságban a bruttó átlag­ke­re­setek 4,5, a csa­ládi ked­vezmény fi­gye­lem­bevé­te­le nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal ha­ladták meg január-októberben az előző év azonos időszakit, közölte a KSH kedden.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 500 forint volt. Az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 141 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 187 000) forint volt, ami 1,8 százalékkal magasabb az előző évi­nél. A közfoglalkoztatás ha­tását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,5 százalékkal emelkedett, olvasható a KSH közleményében.

Mindkét érték a reálbérek csökkenéséről árulkodik, hiszen októberben 6 százalékos volt az infláció. Ez azt jelenti, hogy az átlagos reálbér 3,9 százalékkal, a közfoglalkoztatás nélkül számolt reálbér 2,4 százalékkal esett, vagyis az októberi fizetésünk ennyivel kevesebbet ért, mint a tavaly októberi.

A versenyszférában a nettó keresetek 4,2, a közfoglalkoz­tatot­tak nélküli köz­szfé­rában 1,7, a nonprofit szervezeteknél 4,5 százalékkal nőttek egy év alatt.

A vállal­ko­zá­soknál dolgozók átlagosan 229 800, míg a közszférában a nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 211 700 forintot kerestek. A köz­fog­lalkoztatottak átlag­keresete 73 100 forint volt. Nem­zetgazdasági szinten a bruttó kerese­tek 4,5 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül 6,2 százalékkal haladták meg a tavaly január–októberit.

Az átlag­kerese­tek a verseny­szférában 7,3 százalékkal nőttek. A költségvetés te­rü­letén a közfoglalkoztatás sú­lyá­nak növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 3,4 százalékos volt a bruttó keresetek emel­kedése. A nonprofit szek­torban alkalmazásban állók bruttó keresete 8,3 százalékkal, 201 000 forintra nőtt.

A legtöbbet fi­ze­tő gaz­da­sági ág továbbra is a pén­zü­gyi, biztosítási tevékenység volt (454 400 forint), ezt az információ és kom­mu­ni­ká­ció (405 500 forint), valamint az ener­giaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz­ellátás, légkon­dici­onálás) követte (387 000 forint). A leg­keve­sebbet a szál­láshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 900 forint), a humán-egészség­ügyi, szo­ciális ellátás (150 500 fo­rint), illetve a mezőgazdaság, erdő­gaz­dálko­dás, halászat (160 000 fo­rint) ágakban dol­gozók kerestek.

Idén január-októberben a költségvetési szférában a teljes mun­ka­idősök mintegy 56 százaléka (a közfog­lal­koztatottak nélküli létszám 62,4 százaléka átlagosan 10 100 fo­rint kompen­zá­ciót kapott az adóváltozások kedvezőtlen hatásának ellensúlyozására. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembe vételével számított növekedés így a közszféra területén 5,2 százalék volt, közölte a KSH. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egyrészénél is ré­sze­sül­het­nek az alkalmazásban állók kom­­penzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,9 százaléka kapott ezen a cí­men 10 200 forintot.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–októberben átla­gosan 5,4 százalékkal, ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A költ­ségvetési in­téz­ményeknél dolgozók alap­il­let­ménye 4,2 százalékkal nőtt (közfoglalkoztatottak nélkül számítva). A növekedés dön­tően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágak­ban kö­vetkezett be a 2012. évi garantált bérminimum-vál­to­zás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.

A 231 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4 százalékkal volt magasabb a tavaly ja­nuár–októberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ez­er fő volt az alkal­ma­zás­ban állók száma, 35 300 fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szfé­rá­­ban 751 000-en dolgoztak (15 900 fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 90 ezren köz­foglalkoztatás keretében.

A köz­szféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős köz­fog­lal­koz­tatottak létszáma 2012 első tíz hó­nap­j­­ában több mint négy­szerese volt (átlagosan 71,6 ezer fő) az előző év azonos időszakinak. A meg­figyelt non­profit szervezeteknél 106 ezer fő állt al­kal­mazásban. Összessé­gé­ben a nemzet­gaz­daságban az 5 fő feletti vállal­ko­zá­­sokban, a költségvetési szférában (a közfog­lalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szer­ve­­ze­teknél 2,674 millióan álltak alkalmazásban, 18 800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.