Az MNB kisebb inflációt vár
Az MNB új inflációs előrejelzése szerint az idei átlagos infláció 5,7 százalék lesz, a jövő évi 3,5 százalékra, a 2014-es 3,2 százalékra csökken, a 3,0 százalékos inflációs cél a stáb prognózisa szerint 2014 második felére érhető el - áll a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett új inflációs jelentésében .
A szeptemberi jelentésben 2012-re 5,8, 2013-ra 5,0 százalékos inflációt jelzett az MNB szakértői stábja, júniusban a 2013-as előrejelzés 3,5 százalék volt.
Az új prognózis szerint a maginfláció (amely nem tartalmazza a szabályozott árakat, a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok árait) jövőre 5,2 százalék lesz, 2014-ben pedig 3,7 százalék.
"Az MNB stábja által készített jelentés az előrejelzés szabályainak megfelelő novemberi és december elején érvényes euró árfolyammal számol" - mondta Virág Barnabás, az MNB vezető elemzője. (A jelzett időszakban az euró árfolyama 283-284 forint volt.)
Az uniós módszertan szerinti a GDP arányos 2013. évi államháztartási egyenleg az MNB előrejelzése szerint a szabad tartalékok törlése esetén 3,0 százalékos hiányt eredményez, míg a 400 milliárd forint összegű tartalékok törlése nélkül a hiány 4,4 százalék lesz.
Növekedés, munkanélküliség a MT szemével
A jelentés szerint: "A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a gazdaság növekedési kilátásai romlottak, a kibocsátás a következő két évben is csak mérsékelt ütemben bővülhet. A növekedés forrása a gyengébb külső kereslet mellett is az export marad, miközben a belső kereslet visszafogottan alakulhat. Tovább folytatódik a hazai szereplők mérlegkiigazítása, a szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet következtében a fogyasztás és a beruházás jövőre tovább csökkenhet, amit csak 2014-től követhet lassú élénkülés. A tartósan alacsony beruházási aktivitás, és a tartósan magasan maradó munkanélküliség következtében a gazdaság potenciális kibocsátása az elkövetkező két évben is alig bővülhet."
"A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a munkanélküliség elmúlt években tapasztalt emelkedése részben tartós, strukturális problémákat tükröz, azonban az elkövetkező időszakban a munkapiaci környezet ezt figyelembe véve is laza marad. A gyenge növekedési kilátások és a vállalatok kedvezőtlen jövedelmezőségi helyzete mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is akadályozza a foglalkoztatás bővülését, ami a versenyszférában csak 2014-ben kezdődhet meg. Bár a jövő évtől érvénybe lépő munkahelyvédelmi program mérsékli az érintett munkavállalók foglalkoztatásának költségeit, a versenyszektor jövedelmezőségét rontó kormányzati intézkedések további vállalati alkalmazkodást vetítenek előre.
A recessziós környezet ellenére a fogyasztóiár-index az idei évben tartósan az inflációs cél felett alakult. A magas infláció főként a nyersanyagársokkok és a kormányzati indirektadó-emelések hatását tükrözi, miközben az inflációs alapfolyamatok mérsékeltebb dinamikát mutatnak. Előretekintve az infláció rövid távon, főleg a maginfláción kívüli tételek áralakulásának hatására jelentősen mérséklődhet. Középtávon azonban a vállalati szektort terhelő kormányzati adóintézkedések és a minimálbér-emelés az árakon keresztül történő áthárítást erősítik, ami a teljes termelési folyamaton keresztül végiggyűrűző költséginflációs nyomást eredményezhet. Az inflációs kilátások szempontjából jelentős bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a vállalati költségeket emelő intézkedések milyen mértékben, illetve időzítéssel jelennek meg az árakban, és ezt a gyenge belső kereslet milyen mértékben képes ellensúlyozni."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
