További Gazdaság cikkek
- Adókedvezménnyel segíti a hosszú távú lakáskiadást a terézvárosi önkormányzat
- A vártnál hamarabb megtérülhet a reptér megvásárlása
- Trükköznek a visszaváltott palackokkal, reagált a Mohu
- Orbán Viktor pénteken megnevezi Matolcsy György utódját
- Drasztikusan visszaesett a születések száma, de házasságot is egyre kevesebben kötnek
Magyarországon a háztartások 120 ezer forint összegű egy főre jutó havi jövedelmet tartanak szükségesnek az átlagos szintű megélhetéshez, 70 ezer forintot a nagyon szűköshöz, 215 ezer forintot a nagyon jóhoz, írta a Napi Gazdaság.
A Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből kiderül, Magyarországon az egyes háztartások saját jövedelmi helyzetére vonatkozó megítélése nem változott tavalyhoz képest. Az, hogy a háztartások mennyi jövedelmet tartanak szükségesnek az átlagos szintű, az annál rosszabb, illetve jobb megélhetéshez, szoros összefüggést mutat a háztartás életszínvonalával, tényleges jövedelmi helyzetével.
Ez tükröződik abban, hogy a legszegényebb jövedelmű csoportok csaknem feleannyi havi jövedelmet tartottak szükségesnek az átlagos szintű megélhetéshez, mint a leggazdagabbak. A szubjektív vélemények regionális szinten is jelentősen eltértek: Budapesten az átlagos szinthez havi 149 ezer forintot tartanának szükségesnek, míg Dél-Alföldön ugyanehhez 109 ezer, a Nyugat-Dunántúlon pedig 106 ezer forintot.
Igen nagy szóródást mutat a jövedelemelvárás aszerint is, hogy nevelnek-e gyermeket a háztartásban vagy sem, amiben a nagyobb gyermekszámú háztartások méretgazdaságossága is szerepet játszik: a gyermek nélküliek az átlagos szinthez 139 ezer forintot társítottak, míg a gyermekesek 84 ezer forintot, azon belül is a három- és többgyermekesek csupán 64 ezer forintot fejenként.
A KSH összesítése szerint a magyarországi háztartásokban 2011-ben az egy főre jutó összes fogyasztási kiadás éves, átlagos értéke 791 ezer forint volt - azaz havonta 65,9 ezer forint -, ami reálértéken stagnálást (pontosabban minimális, 0,2 százalékos emelkedést) mutat 2010-hez képest, így az évek óta tartó kiadáscsökkenés megállt.
A háztartások legnagyobb kiadási tétele továbbra is a lakásfenntartás és a háztartási energia, e célra fejenként, reálértéken évi 198 ezer forintot - az átlagot meghaladó drágulás miatt - a 2010-essel azonos összeget fordítottak. Élelmiszerre és alkoholmentes italokra a magyarországi háztartások 2011 egészében fejenként 181,1 ezer forintot adtak ki, ez reálértéken 3,6 százalékos csökkenést jelentett a múlt évben.
A közlekedésre és szállításra fejelenként 95 ezer forintot költöttek, ez reálértéken 5,4 százalékos emelkedés. Jelentősen, reálértéken 13 százalékkal nőtt 2011-ben a hírközlésre fordított összeg, miközben ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak az ára csak 0,7 százalékkal változott. Ezen belül legmarkánsabb a mobiltelefonnal kapcsolatos kiadások (+27,5 százalék) emelkedtek.
Az elemzés szerint a 2011-ben bevezetett családi adókedvezmények hatása már kismértékben érvényesült, amelynek eredményeként reálértéken az átlagost 1,7 százalékponttal meghaladóan nőtt a három és több gyermeket nevelő kétszülős háztartások fogyasztása - igaz, az egygyermekes családoknál 0,1 százalékos mínuszt mérte.