MFB: Nem várható fordulat jövőre

2012-ben, a pénzügyi válság kirobbanása utáni immáron negyedik évben újra jelentősen lassult a világkereskedelem, az európai gazdaság recesszióba fordult, a BRIC-országokban és Japánban számottevően visszaesett a növekedés üteme, a fejlett országok közül csak az USA-ban nem vált W-alakúvá a gazdasági növekedés grafikonja: az amerikai gazdaság 2010 közepe óta tartósan 2 százalék körüli ütemben bővül, írja elemzésében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).

Szerintük ugyanazok a problémák, amelyek az idei kedvezőtlen folyamatokat előidézték, nem szűnnek, nem szüntethetők meg egyik évről a másikra, így maradnak a kedvezőtlen kilátások jövő évre is: az állami és a magánszektor eladósodottsága, az adósságleépítéssel járó gyenge lakossági és vállalati kereslet, a hitelezés viszszaesése, a bizonytalan piaci kilátások és a hitelszűke miatt elmaradó beruházások mind mérséklik a fejlett országok jövő évi gazdasági növekedését is. Egyszersmind csökkentik a nemzetközi kereskedelmet mozgató keresletet, így a korábbi dinamikus bővülésnél továbbra is lassabb lesz a fejlődő országok jelentős mértékben exportra épül növekedése is.

A nemzetközi pénz- és tőkepiacok bő likviditása, az év nagyobb részét jellemző magas kockázati étvágy ugyanakkor növekvő keresletet generált a kockázatosabb és magas hozamú pénzügyi eszközök, így a magyar állampapírok iránt is, ami a külföldiek tulajdonában lévő magyar állampapír-állomány folyamatos emelkedéséhez és a hozamok eséséhez, valamint a forinterősödéséhez vezetett: a 3-12 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 160-210 bázisponttal 6 százalék alá, míg a hosszú hozamok 350-400 bázisponttal 7 százalék alá süllyedtek, és a forint közel 10 százalékkal értékelődött fel 2011 vége és 2012 decembere között.

A  kedvező nemzetközi pénzpiaci környezetben a Magyar Nemzeti Bank  Monetáris Tanácsa augusztusban váratlanul – a potenciálistól elmaradó gazdasági növekedésre hivatkozva, az éves szinten igen magas, 6 százalék körül mozgó inflációs ráta ellenére – egy havi 25 bázispontos kamatvágási ciklusba kezdett, aminek következtében a nyári 7 százalékról decemberre 5,75 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. A kamatvágási sorozat nem okozott érdemi forintgyengülést (a forint/euró árfolyam a 275-290 forint/euró sávban mozognak augusztus vége óta), és a magyar állampapírok iránti kereslet is tovább nőtt. Mindez a tavaly novemberben kezdeményezett IMF-EU-tárgyalások folyamatos halasztása, majd elhalása mellett történt, az ország finanszírozása tehát fenntartható volt a tervezett „védőháló” nélkül is, ráadásul sorozatos kamatcsökkentés, a hozamok és a CDS-felárak esése közepette. A magyar pénzügyi eszközök megítélése, kereslete azonban továbbra is erősen ki lesz téve a nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulatnak, s az ezt átható bizonytalanság okozhat váratlan és kellemetlen fordulatokat, erős volatilitást a hazai pénzügyi folyamatokban ezután is.

Az IMF-EU-megállapodás ugyanakkor nem csupán biztonsági, és bizalmat erősítő hálóként működhetne, hanem az adósság finanszírozásának kamatköltségét is csökkenthetné. A gyenge európai és globális reálgazdasági kilátások visszavetik a magyar gazdaság jövő évi teljesítményével kapcsolatos várakozásokat is: az export-vezérelte magyar gazdaságot már eddig is súlyosan érintette, s a jövőben is súlyosan érinti a külső konjunktúra romlása: az év első kilenc hónapjában a kibocsátás 1,4 százalékkal volt kisebb mint tavaly ilyenkor, s Közép-Kelet-Európában Magyarország az egyetlen ország, ahol a kibocsátás még nem érte el a 2007. évi szintet. Ugyanakkor a magyar gazdaság növekedését alapvetően továbbra is a tartósan szűkülő belföldi felhasználás fékezi, amit a nettó export csak korlátozott mértékben képes ellensúlyozni: 2012. III. negyedévében a belföldi felhasználás 4,2 százalékkal (ezen belül a végső fogyasztás 3,2, a beruházás 3,6%-kal) csökkent, míg az export 1,9 százalékkal nőtt, s részben a belső kereslet gyengesége miatt 0,7 százalékkal mérséklődött az import (év/év alapon). A negyedik éve csökkenő beruházások következtében 17,2 százalékra zuhant a beruházási ráta, ami már veszélyezteti a növekedési potenciált is. 2012 harmadik negyedévének különlegessége, hogy aváltozékony agrártermelés zuhanása mellett az ipar és a szolgáltató szektor kibocsátása is szűkült (0,2 ill. 0,7 százalékkal 2011. III. negyedévéhez képest).

A munkanélküliség harmadik éve 11 százalék körül alakul – idén nyár óta 10,5 százalékra mérséklődött – miközben a foglalkoztatás javulását továbbra is alapvetően a közfoglalkoztatás idézte elő, és a vállalati körben nem látszanak a foglalkoztatás jövő évi számottevő bővítésének jelei. Az infláció idén nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas, 6 százalék körüli lesz, a magas nemzetközi olaj-, nyersanyag- és élelmiszerárak, s a kormányzati adóemelések következtében. (Ez utóbbi jelentőségét jelzi, hogy az adóhatástól szűrt index a szomszédos országokéhoz hasonlóan alakult.) A várhatóan továbbra is magas nyersanyagárak (kőolaj, agrártermékek) és a bejelentett kormányzati intézkedések egy része (pl. jövedéki adóemelés, tranzakciós és telekommunikációs adó) felfelé, míg a szabályozott energiaárak jelentős (10%-os) csökkentése lefelé húzzák a jövő évi inflációs rátát, amely így 3,2 százalék körül alakulhat számításaink szerint.

2013-ban nem várható átütő pozitív fordulat a magyar növekedés alakulásában. A belső kereslet komponensei közül sem a fogyasztás, sem a beruházások esetében nem látszanak bővülésre utaló jelek továbbra sem: a háztartások jövedelmi helyzetét az adóváltozások közvetlenül nem rontják ugyan, de az ágazati adók közvetve érinthetik őket. A bruttó reálkeresetek – tekintve a vállalatok alacsony költségtűrő képességét – számottevően nem nőnek, és az adósságleépítés és a tartalékolási célú megtakarítások folytatódnak, a költségvetési transzferek reálértékben legfeljebb kissé bővülnek. A hitelezés megindulására jövőre még nem lehet számítani: a tranzakciós adó újabb csapást jelent a bankok számára az amúgy is sok baj (csökkenő nyereségesség, a bizonytalan gazdasági környezetből fakadó magas ügyfélkockázat, romló portfolió, külső forráskivonás, dráguló forrásköltségek stb.) közepette.

Ez érzékenyen érinti a különböző szektorális adókkal amúgy is sújtott vállalati szektort is, amelynek a hitelállománya árfolyamszűrten 270 milliárd Ft-tal csökkent az év eleje óta (különösen a hosszúlejáratú fejlesztési források estek vissza), és amely számára a felmerülő beruházások elhalasztása a piaci kilátások bizonytalansága miatt különben is erősen megfontolandó alternatíva. Az export az év első felében várhatóan csak enyhén nő, de a külső konjunktúra erősödésével az év második felében gyorsulni fog, míg az import bővülési üteme továbbra is elmarad az exportétól. 2013-ra összességében 0 és 0,5 százalék közötti gazdasági növekedést várunk, 0,9 százalékos fogyasztás- és 0,8 százalékos beruházás-csökkenéssel.

Tartósan javulnak a magyar gazdaság egyensúlyi és adósságmutatói: az import növekedését meghaladó export-bővülés következtében tovább nőtt a gazdaság külső finanszírozási képessége (szeptember végén 3,6% volt a GDP arányában), és mivel a belső felhasználás bővülésére nem számítunk, várhatóan magas marad 2013-ban is.