Veszélyes költekezés kezdődhet Japánban

A kilencvenes évekből ismert pazarló gazdaságösztönzésbe kezdhet az új japán kormány − vélik a Financial Timesnak nyilatkozó elemzők, írja a Napi. A két hete miniszterelnökké választott Abe Sinzo első lépésként megbízta pénzügyminiszterét, Aso Tarót, hogy nyújtson be pótköltségvetést, amely figyelmen kívül hagyja az előző kormány 44 ezer milliárd jenes (513 milliárd dollár) éves kötvénykibocsátási plafonját. A pótköltségvetés összegéről egyelőre nem nyilatkoztak, becslések szerint azonban tízezermilliárdos csomagról lehet szó. Az ehhez szükséges forráshoz 4-5 ezer milliárdot a 2012-es büdzsé többletéből teremthetnek elő, ötezermilliárdot pedig új államkötvények kibocsátásából biztosíthatnak.

A nagy állami költekezés jellemző vonása volt a decemberi választásokat óriási fölénnyel megnyerő Liberális Demokrata Párt (LDP) korábbi kormányzásainak. Ez igaz volt Abe előző irányítása idején, 2006−2007-ben is, illetve − miután betegsége miatt lemondott − a kormányfői székben akkor őt követő Aso 2007−2008-as vezetése alatt is. A bírálók szerint az akkori ösztönzők olyan vidéki térségekbe kerültek, amelyek lakói az LDP hagyományos szavazói, ezért az infrastrukturális fejlesztések esetenként sehova nem vezető hidak építésében merültek ki. Abe ugyan esküdözik, hogy ezúttal a magánbefektetéseket fogják ösztönözni, ám az elemzők egyelőre nem látnak összefüggő koncepciót a háttérben.

A szakértők szerint a városi térségekben, például Tokióban indított közfinanszírozású befektetések vagy az elöregedő energiaszektor korszerűsítése növelnék a gazdaság hatékonyságát. Ugyanakkor a költségvetési fegyelem feladása, az új kötvénykibocsátás a hozamok nem kívánatos emelkedéséhez vezethet. Az állampapírpiac, szemben a devizapiaccal, eddig nem reagált a kormányváltásra, igaz, az előbbit a hazai befektetési alapok uralják, míg a jennel sok nemzetközi befektető kereskedik. A szakértők úgy vélik, hogy a gazdaságösztönzés csak fájdalomcsillapítónak jó, amelynek hatása alatt el kellene indítani a fájdalmas szerkezeti reformokat.