Sok pénzünk van a bankokban, de rosszul

Egyelőre nem sok esély van arra, hogy a hazai hitelintézetek számottevően tudjanak támaszkodni a hazai betétekre, tekintve, hogy a hazai betétek lejárati összetétele korántsem biztató − derül ki a PSZÁF idősorainak elemzéséből. A Napi Gazdaság által idézett statisztikák szerint a lakosság és a nem pénzügyi vállalkozások egyesített betétállománya 9531 milliárd forint volt július végén – vagyis az átlagmagyarra nagyjából 1 millió forint jut –, ami 2,22 százalékkal meghaladta a 2011. június végi adatot, ám közel 400 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint tavaly év végén.

A megtakarítási trend kísértetiesen azonos a lakossági és a vállalati körben is: a tavaly év végi felfutás látványos volt − a lakossági betétállomány 6, a vállalati 7,5 százalékkal emelkedett. Ám az idei első félévben méretes volt az összezuhanás, így maradt a szerény 2,2 és 2,26 százalékos növekmény.

Ami a lakossági oldalt illeti, ott a januári 245 milliárd forintos betétkiáramlás volt a legdurvább − itt a végtörlesztés szükséges fedezete mellett "vastagon" utolérhető az év végi elbizonytalanodás hatása is, amikor komoly pénzek áramoltak ki a magyar bankrendszerből külföldi bankok felé. A "visszajövetel" szerény volt, márciusban nőtt mindössze a lakossági megtakarítások mértéke komolyabban, mintegy 63 milliárd forinttal, amely után az utolsó idei pluszt hozó hónap május volt, amikor az állomány közel 30 milliárd forinttal tudott növekedni.

A vállalati oldalon az év eleji 200 milliárdos bukó érthető − a mérlegzárás után a cégek máshová allokálták a forrásokat −, ám utána májusig kellett várni az első pozitív hónapra. Az akkori 160 milliárdos betétállomány-növekedést ugyan lefelezte a júniusi pénzkiáramlás, ám a nyár közepi hónap újabb 65 milliárdos növekményt hozott.

A pénzek fele átmeneti

A trend ugyanakkor nem igazán biztató, az pedig főleg nem, hogy a bankoknál őrzött megtakarításokon belül továbbra is stabilan őrzi több mint 50 százalékos részarányát a látra szóló, maximum 1 hónapos futamidejű betétállomány. A tavaly júniusihoz képest ugyan szerény javulást − 59,43 százalékről 56,1 százalékra − mutat az adat, ám ennek mértéke nem igazán érezhető. Kibontva ugyanakkor érdekesebb képet kapunk.

Míg a vállalati látra szóló betétállomány mindössze 2,2 százalékkal − a teljes állomány szintjével megegyezően − tudott csökkenni, addig a lakossági oldalon a legfrissebb, júliusi statisztikákat összevetve a tavaly első félévivel, látható, hogy a látra szóló állomány 5,2 százalékkal, 142 milliárd forinttal csökkent. Ennek következtében a lakossági állomány esetében a látra szóló betétek aránya már nem éri el a 43 százalékot.

Kezdünk távolra látni

A rövid távú betétektől történő elfordulás míg az 1−3 hónapos betéteknél is utolérhető − bár itt az éves lemorzsolódás alig látható. Sokak szerint ennek a trendnek az oka az idei év elején megtapasztalt igen kedvező kamatkörnyezet volt: az emberek érzékelték a kamatcsökkentési ciklus határát, s így egyre szívesebben választották a hosszabb távú megtakarításokat. A 3−12 hónapos állomány 2011 júniusa és 2012 júliusa között 14 százalékkal, 189 milliárd forinttal emelkedett, s így már jelentősebb tételt, 24,9 százalékos súlyt képvisel a lakossági megtakarítások között, mint a rövid távú (1−3 hónapos) betétekben fialtatott pénzek.

Ennél is jelentősebb arányaiban a fejlődés az éven túli megtakarítások terén: az 1−5 éves időintervallumban őrzött megtakarítások összege több mint 23 százalékkal, 425 milliárdról 524 milliárd forintra nőtt. E két instrumentum így már a hazai lakossági megtakarítási paletta harmadát képviseli.

Ugyanakkor a jövőre nézve aligha lehet biztató, hogy az MNB megindított kamatcsökkentési ciklusa miatt a hosszabb távú megtakarítások is sokat veszítettek értékükből, s ennek köszönhetően az érdeklődés is megcsappanhat. A másik oldalon pedig a bankoknak is komoly nyomást jelenthet, hogy a bizonytalan makropálya mellett inkább a rövidebb futamidőkben versenyezzenek attraktív ajánlatokkal. Sokak szerint persze a másik, a hosszabb távú magtakarítási ajánlatok oldalát erősítheti az a tény, hogy az állam most láthatóan az eddig rövid távú megtakarításokat kereső forró pénzek felé kíván nyitni akkor, amikor a legújabb lakossági kincstárjegysorozatait éven belüli futamidőre hirdeti meg.

Egyre kevesebb marad

Azok a bankok, amelyek ebbe a versenybe nem akarnak beszállni, elvben még most is kedvező ajánlatokat adhatnak hosszabb távra, ám komoly kérdés, hogy ér-e ez valamit akkor, amikor a hazai háztartásoknak egyre kevesebb a félretenni való, akár csak kisebb időre leköthető pénzük. Továbbra is ott lebeg a hazai megtakarítási piac felett, hogy az igazán hosszú távú megtakarításokat nem preferálja a magyar állam − legyen szó akár betétekről vagy éppen életbiztosításokról. Márpedig enélkül nehéz lesz egészséges lejárati összetételt összehozni − sokak szerint épp emiatt alapvetően hibás az ÁKK mostani nyomulása a rövid távú megtakarítások irányába.

A megborult lejárati összetételben persze döntően a vállalkozói oldal a hibás − hiába csökkent 3,6 százalékkal egy év alatt, még mindig közel 79 százalékos a látra szóló arány a vállalati betétek terén. Ez természetesen érthető, hiszen a vállalkozások mindig is a likviditás biztosítására törekednek, épp ezért messze nem állnak annyira a megtakarítási oldalon. Ugyanakkor e téren is mintha elindult volna valami: érdekes és rendkívül pozitív változás, hogy tavaly júniushoz képest az idei 7. hónap végén a legalább 1−3 hónapra lekötött betétek közel negyedével ugrottak meg és hasonló trend mutatható ki a 3−12 hónapos betéteknél is. E két lejárati kör részaránya a tavalyi júniusi 15,73 százalékról a legutolsó PSZÁF-összegzés idejére 19 százalék fölé emelkedett.

Lejárati összetétel a megtakarításoknál (milliárd  forint)

lakossági		2011.06.30.	2012. 12. 31.	2012. 07.31.
0−1 hó		2741	2338	2599
1−3 hó		1351	1182	1348
3−12 hó		1316	1218	1505
1−5 év		425	445	524
5 év felett		53	40	40
vállalati
0−1 hó		2800	2116	2739
1−3 hó		353	254	437
3−12 hó		182	120	226
1−5 év		43	31	43
5 év felett		7	6	7
Forrás: PSZÁF